Nagy Mártonék véleménye szerint a magyar gazdaság jelenlegi stagnálása az Európai Unió politikai döntéseivel és a háborús helyzettel függ össze. Ugyanakkor érdekes, hogy más országok nem tapasztalják ilyen mértékben az uniós hibák következményeit.
A magyar gazdaság a harmadik negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest, előző év azonos időszakához mérve pedig 0,6 százalékos növekedést tudott felmutatnia - közölte csütörtökön reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatokat zokszó nélkül lehet csalódást keltőnek nevezni, és nemcsak azért, mert elmaradt az Orbánék által várt repülőrajt és fantasztikus év. Azért is, mert láthatóan a gazdaság képtelen kijönni az évek óta tartó stagnálásból, a 0,6 százalékos növekedés is sokkal inkább a bázishatás, vagyis a gyenge előző évi teljesítménynek köszönhető. Alacsony bázisról nagyobbat lehet ugyanis ugrani.
Mindenesetre, ahogyan eddig, úgy most sem izgatta túlságosan az adat a gazdaságpolitikáért felelős tárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársait. Ahelyett, hogy egy valósághű, informatív, valóban értékelő és elemző közleményt adtak volna ki, a gyenge gazdasági helyzet külső okainak felsorolása kormányzati önfényezésbe csapott át, ahol a hangsúly azon van, hogy bármilyen gyenge is a gazdasági teljesítmény, a kormány rengeteg pénzt osztogat. Érdemes megemlíteni, hogy valójában Orbánék számára nem sok forrás áll rendelkezésre az osztogatáshoz, amit alaposan kifejtettünk ebben a cikkben Windisch Judittal.
Ezen a ponton érdemes megnézni az Eurostat statisztikáját az EU és a tagállamok GDP-jéről. Ugyan még csak 15 tagállam adata van meg, de az már most jól látszik, hogy az NGM által felsorolt tényezők valamiért pont a magyar gazdaságot sújtják az egyik legnagyobb mértékben.
A negyedéves és éves változások elemzése alapján elmondható, hogy az elmúlt három hónap során a magyar gazdasági teljesítmény alulmúlta az ír, finn (-0,1 százalék) és litván (-0,2 százalék) gazdaságokét. Hasonló helyzetben van az olasz és német gazdaság is, amelyek a harmadik negyedévben stagnáltak. A rangsor élén viszont a svéd gazdaság áll 1,1 százalékos növekedéssel, őt követi a portugál (0,8 százalék) és a cseh gazdaság (0,7 százalék), akik szintén kedvezőbb teljesítményt mutattak.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva elért 0,6 százalékos növekedésünk nem számít kiemelkedőnek a nemzetközi porondon. Mindössze három másik tagállam produkált gyengébb eredményeket: Olaszország 0,4 százalékkal, Németország 0,3 százalékkal, míg Finnország -0,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Érdemes megemlíteni, hogy Nagy Mártonék közleményükben hangsúlyozták a német gazdaság gyenge teljesítményét, mint a magyar gazdaság fejlődését akadályozó tényezőt.
A rangsor élén egyébként brutális, 12,3 százalékos növekedéssel Írország áll, ezt Spanyolország követi 2,8 és Csehország 2,7 százalékos növekedéssel.
