Magyarország két partnerével együtt jelentős lépéseket tehet a brüsszeli terv meghiúsítása érdekében.
Lengyelország, Magyarország és Szlovákia fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyoldalú importtilalmát, annak ellenére, hogy a héten életbe lépett az EU és Ukrajna közötti frissített kereskedelmi megállapodás.
A gabonára és egyéb mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozások nem csupán a termelést érintik, hanem ellentétesek az uniós egységes piac alapelveivel is, amelyek megakadályozzák a nemzeti szintű kereskedelmi akadályok létrehozását.
A három ország határozottan ellenáll Brüsszel azon igyekezetének, hogy újjáélessze a kereskedelmi kapcsolatokat Kijevvel.
Olof Gill, a Bizottság helyettes szóvivője közölte, hogy nincs indok a nemzeti intézkedésekkel fenntartására, és az EU "intenzívebb kapcsolatfelvételt" tervez a kormányokkal. Kérdésre válaszolva Gill azt mondta, "minden lehetőség az asztalon van", beleértve a kötelezettségszegési eljárást is. Brüsszel eddig vonakodott fellépni, részben politikai okokból: a lengyel kormány perlése feszültséget okozhatna Donald Tusk kabinettjével, míg a magyar és szlovák kormány kiemelése kettős mércét sugallhatna.
A lengyel kormány a héten a Politicónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a korlátozások...
nem szűnnek meg automatikusan az új megállapodással, így érvényben maradnak.
Budapesten Nagy István agrárminiszter megerősítette, hogy továbbra is fenntartják a nemzeti védőintézkedéseket, Brüsszelt pedig azzal vádolta, hogy "az ukrán érdekeket helyezi előtérbe". Szlovákia agrárminisztere, Richard Takáč szerint az új megállapodásban szereplő védintézkedések "nem elég erősek" a hazai termelők megóvására, ezért Pozsony is fenntartja a tilalmakat.
Az októberben jóváhagyott frissített megállapodás a 2022-es orosz invázió után bevezetett ideiglenes vám- és kvótamentességi rendszer helyébe lép, és stabilabb keretet biztosít Ukrajna uniós exportjához. Emellett garanciákat tartalmaz az európai gazdák védelmére, de a három ország szerint ezek nem elegendők. A helyzet egyre inkább politikai természetűvé válik: a tagállamok azt tesztelik, Brüsszel hajlandó-e a közös piac szabályainak érvényt szerezni akkor is, ha ez EU-tagokkal szembeni fellépést jelent Ukrajna támogatásáért.
