Külföldre költözik a gyerek – hogyan tartsuk meg a szoros kapcsolatot?

Az utóbbi időszakban egyre több család szembesül azzal a valósággal, hogy a gyermekük külföldre költözik - legyen szó tanulmányokról, munkáról vagy csak egy új életforma felfedezéséről. Gyakran ez nem kényszerhelyzet, hanem egy tudatos, izgalmas lépés a jövő felé. Mégis, ez a változás nem mentes a nehézségektől, sem a fiatal számára, sem pedig a család számára.
Az első napok - új világ, új szabályok
A fiam már második éve él külföldön, így elvileg tapasztalt szülőnek számítok ebben a helyzetben. Mégis, amikor a közeli barátnőm lánya készülődött, hogy Hollandiába költözzön egy nemzetközi cég gyakornoki programjának keretében, újra átéltem mindazt, amit korábban már megtapasztaltam. A lány tele volt tervekkel, listákkal és izgalommal. Mi, szülők pedig a kérdéseinkkel bombáztuk egymást: "Lesz-e jó lakótársa?", "Hogyan fogja intézni a hivatalos ügyeket?" vagy "Mi történik, ha megbetegszik?". Olyan érzés volt, mintha a saját gyermekem járna ezen az úton, pedig már évek óta ezt éli. Az érzelmi hullámvasút újraindult, és a szorongás, valamint a kíváncsiság keveredése teljesen magával ragadott.
A gyerek külföldre költözése mindig magával hozza ezt a kettősséget: a fiatal a saját bátorságát próbálgatja, mi pedig a távolból próbáljuk "láthatatlan kötélen" tartani. Az első hetekben neki minden új lesz - a lakás, a munkahely, a bolt, a buszmenetrend. És minden apró siker, minden ügyintézés, minden új barát nagy lépés számára az ottani beilleszkedés felé.
Milyen élmények formálják az ő világát, és hogyan tükröződnek ezek a mi saját tapasztalatainkban?
A gyerek külföldre költözése után nap mint nap szembesül váratlan kihívásokkal. Idegen nyelv használatával kell megoldania a mindennapi feladatokat, be kell illeszkednie egy új munkahelyi vagy iskolai környezetbe, és közben magabiztosan kell navigálnia egy olyan városban, ahol a legközelebbi hozzátartozója akár több száz kilométerre él.
Mi, itthon, talán csendesebb napokat élünk, vagy egyenesen vákuumban ülünk, nincs konkrét teendők a dologgal, de az érzelmi hullámvasút ugyanúgy megvan. Egyszerre vagyunk büszkék és aggódunk is. Néha megkönnyebbülünk, amikor videóhívásban látjuk mosolyogni, máskor könnybe lábad a szemünk, amikor letesszük a telefont, és újra üres a szék a nappaliban.
Kapcsolat a távolból - és újra testközelből
Ma már nem szükséges hetekig várni egy levél megérkezésére, és a nemzetközi hívások költségeivel sem kell bajlódnunk. Amikor a gyerek külföldre költözik, az internet válik a legjobb szövetségesünkké: videóhívások, közös online filmnézés, vagy akár egy rövid üzenet is arról, hogy "Ma új ételt készítettem, biztosan tetszene neked is!".