Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a repülőrajtból zuhanórepülés lett, a kormány ismét a jövőbeli álmok szőtt hálójába merült, holott éppen ez az ábrándozás vezetett a jelenlegi nehézségekhez.
A kormány eddig a külföldi nagyszabású beruházásoktól várta a gazdasági fellendülést, ám most az állami fejlesztések felpörgetésére helyezte a hangsúlyt. Eközben azonban az üzleti környezet folyamatos és rendszerszintű leépítése továbbra is zavartalanul zajlik.
Aligha létezik megbízhatóbb mutató a magyar gazdasági szereplők jövőre vonatkozó kilátásainak elvesztésére, mint az a tény, hogy 2022 első féléve óta...
A pandémia hónapjainak kényszerű lelassulása után viszonylag gyors helyreállás következett, azonban azóta sorra érkeznek a különböző külső és belső nehézségek, amelyek láthatóan komoly nyomot hagytak a gazdaság szereplőin.
Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, ami megrázta az európai gazdaságokat, Magyarország fő exportpiacai azóta is gyengélkednek. Az áprilisi választásokat megelőző kormányzati költekezés után Lázár János építési miniszter 2100 milliárd forint értékű beruházást függesztett fel, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig nagyjából ezermilliárdot kasszírozott ágazati különadók formájában; az előbbi az állami, az utóbbi az üzleti beruházásokat vetette vissza, hatásuk máig érződik.
Októberben az elszabadult infláció megfékezésére az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, az üzleti és a háztartási szférában egyaránt hűtve a beruházási hajlandóságot. Majd elapadtak az uniós források. A kormány ázsiai befektetők becsábításával és olcsó forrásokkal, vissza nem térítendő támogatásokkal igyekszik élénkíteni a beruházásokat, eddig eredménytelenül. A gazdaság stagnál, a beruházások az idei év első felében csaknem 10 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi, már akkor is nagyon alacsony bázistól.
