A légpuska egy olyan fegyver, amely a légnyomás segítségével lő ki apró golyókat vagy pelletet. A működése alapján különböző típusokba sorolható, például rugós, gázos vagy sűrített levegős változatokra. A légpuskák népszerűek a céllövészet és a sportlövés
Az Alföldi rokonoknál töltött vendégségem már szinte hagyománynak számít. Mindenki tudja, hogy egy ilyen látogatás mivel jár, így nem is pazarolnék időt a részletekre. Legutóbb, amikor ott jártam, a sógorom - akiből van egy szép kis gyűjtemény - félrehívott: „Gyere, mutatok valamit!” Fogalmam sem volt, mit sejtet ez a titokzatos felhívás, de hamarosan kiderült, hogy egy légpuskát szerzett be. Akkoriban nem volt egyszerű a helyzet, hiszen a légfegyverek birtoklása szigorú szabályokhoz volt kötve, és csak indokolt esetben lehetett hozzájutni. Alaposan meg kellett indokolni, hogy miért van szükség rá, és mire tervezik használni. Persze, én nem firtattam, hogyan jutott hozzá a sógor egy ilyen viszonylag egyszerű lőfegyverhez, mert végső soron nem igazán érdekelt. Az ő ügye, gondoltam, engem csak a látogatás élménye foglalkoztatott.
Valamelyik reggel egyedül maradtam a házban, mindenki ment, amerre látott, engem meg hagytak aludni. Foglalkoztatott a puska megléte, ott állt a sarokba támasztva, a sörétek meg az ablakpárkányon, egy dobozban. A működését természetesen ismertem, mint említettem, meglehetősen egyszerű jószágról van szó: lehajtjuk a csövet, ezzel megfeszítjük a rugót, ami a dugattyút mozgatja: a puska föl van húzva. Beletesszük a csőbe a kis ólomgolyót, majd visszahajtjuk a csövet, és ennyi. Lehet lőni. A ravasz meghúzásával a rugó hirtelen előrenyomja a dugattyút, és az összesűrített levegő - ezért légpuska - kilövi a golyót. Szó sincs semmiféle puskaporról meg hasonlókról.
