Több éves feszültségek után Szlovákia és Magyarország végre a konfliktus békés rendezésére készül, és hamarosan várható egy fontos bejelentés!
A magyar kormány nem kívánja megépíteni a nagymarosi vízlépcsőt - mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Indexnek egy szűkkörű háttérbeszélgetésen. Magyarország és Szlovákia egy elvi megállapodás küszöbén áll, amely a Duna vízjárásának újrarendezéséről is szól, amely pontot tehet a több évtizede húzódó bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli vitára.
A portál információi alapján a megállapodás négy lényeges pontban fogalmazódik meg, és Lantos Csaba valamint Czepek Gábor kormánybiztosok szerint már csak egy lépésre vagyunk a végső megállapodástól. A legfontosabb aspektusa, hogy Magyarország lemond a nagymarosi erőmű építéséről, ugyanakkor elismeri és tudomásul veszi a szlovák oldalon már megvalósult fejlesztéseket.
Ehhez társul a vízmegosztás újrarendezése és egy hosszú távú áramvásárlási megállapodás - utóbbit azonban a Duna Charta nevű civil szervezet határozottan ellenzi. Szerintük Magyarországnak nem energiára, hanem vízre van szüksége, különösen az aszályos időszakok és a vízhiányos régiók miatt.
A szervezet véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a Duna régi medrébe a vízhozam legalább felét visszatereljük, hogy ezzel javíthassuk a Kisalföld és a Szigetköz vízháztartásának állapotát. Emellett a műszaki körülmények sem támogatják a tartós együttműködést: a bősi erőmű már most is csökkentett teljesítménnyel működik.
A Duna szabályozására irányuló tervek már a múlt század közepén megszülettek. A cél az energiatermelés mellett a hajózás fejlesztése és az árvízvédelem volt. A közös magyar-csehszlovák beruházásból a szlovák oldalon 1992-re elkészült a bősi erőmű, de Magyarország - a civil tiltakozások hatására - 1989-ben leállította az építkezést. A Duna vizének 83 százalékát még abban az évben saját területére terelte Csehszlovákia, a magyar álláspont szerint jogszerűtlenül.
A vita nemzetközi bíróság elé került, ahol 1997-ben hozott döntésében mindkét felet felelősségre vonták, és arra kötelezték őket, hogy államközi megállapodást kössenek. Azonban ez a megállapodás a mai napig nem jött létre. Az utóbbi évek során Magyarország álláspontja világosan kifejeződött: nem kíván részt venni a bősi erőmű működésében, mivel annak alapja a Duna egyoldalú elterelése.
