Vizelet felhasználásával készült egy innovatív betonfajta.
Vizeletet alakítottak át biobetonná német tudósok egy olyan projekt keretein belül, melynek célja a fenntartható építkezések támogatása.
A Lucio Blandini irányítása alatt álló kutatócsoport a mikrobiális biomineralizációs folyamatot használta fel, amely során a baktériumok a vizeletben található karbamidot kalcium-karbonát kristályokká transzformálják.
A nagy méretű kristályok, ahogy az Interesting Engineering is említi, képesek összekapcsolni a homokszemcséket, így létrejön egy masszív, környezetbarát biobeton. Ez az anyag kémiai jellemzőiben hasonlít a természetes homokkőhöz, ami különösen ígéretes alternatívát jelent a hagyományos építőanyagokkal szemben.
A SimBioZe nevű projekt mozgatórugója, hogy a kutatók szerint a vizelet egy bőséges, ám kihasználatlan erőforrás - ezért vizsgálták meg az alkalmazhatóságát a biomineralizáció terén, a klasszikus betongyártás fenntartható alternatívájaként. És, mint a megvalósíthatósági tanulmányból kiderült, a dolog valóban életképes lehet.
A beton kétségtelenül a legnépszerűbb építőanyag a világ minden táján, hiszen évente mintegy négymilliárd tonnát gyártanak belőle. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a betontermelés jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ennek oka, hogy a gyártási folyamat során a mészkövet körülbelül 1450 Celsius-fokra kell hevíteni, ami hatalmas energiaigényt jelent.
Emiatt számos kutatás zajlik a területen, hogy találjanak valamilyen fenntartható(bb) alternatívát. Maiia Smirnova, a vizsgálatok egyik résztvevője, a Institute for Lightweight Structures and Conceptual Design (ILEK) kutatója elmondta: baktériumokat tartalmazó port kevernek össze homokkal, majd ezt az elegyet formába helyezik, és három napon keresztül kalciummal dúsított vizelettel locsolják - automatizált folyamat révén. A megoldást az npj Materials Sustainability tudományos folyóiratban mutatták be.
Ez a folyamat a homokelegyet biobetonná alakítja, amely végül egy olyan anyagot eredményez, mely a már említett homokkőhöz hasonló tulajdonságokkal bír. A kutatók meg is mérték a beton nyomószilárdságát, amely 50 megapascal értéket mutatott – azonban ez számos tényezőtől függ, és még sok munka vár ránk, hogy a megoldás éles környezetben is alkalmazható legyen az építkezések során. Ha a fejlesztés sikerrel zárul, akkor jelentősen csökkenthetjük az építőanyagok előállításához szükséges energiafogyasztást.
