Vészjelzést küldtek Miskolcon, és ha valóban így van, akkor szinte biztosra vehető, hogy Kubatov Gábor újabb dühkitörése várható.

A számok nem stimmelnek: míg a Magyar Labdarúgó-szövetség elvárása, hogy a 2025-2026-os idényben az NB I-es csapatokban legalább öt, köztük egy utánpótláskorú magyar játékos szerepeljen, addig a Sportállamtitkárság háttérintézménye egy levélben sokkal nagyobb számú fiatal pályára állítását célozza meg a kiemelt akadémiákkal rendelkező klubok számára. A DVTK sportigazgatója, Kovács Zoltán a miskolci klub hivatalos oldalán nyilatkozott arról, hogy az NSMI által előírt 7000 fiatalperc körülbelül két és fél alkalommal meghaladja azt a mennyiséget, amely az MLSZ ajánlásából adódna. Ezen kívül a sportállamtitkár korábban jelezte, hogy a hét kiemelt akadémiával rendelkező klub mindegyike kötelezettséget vállalt az új "magyarszabály" betartására. Ugyanakkor sajtóhírek szerint, ha nemleges választ adtak volna a Hold utcába, akár 1,5-2 milliárd forintnyi állami támogatásról is le kellett volna mondaniuk.

A kiemelt akadémiákkal rendelkező NB I-es klubokra újabb szigorítások várnak, amennyiben szeretnék megőrizni az egyes esetekben másfél-két milliárd forintnyi állami támogatást és kiemelt státuszukat. Ezt a Diósgyőri VTK szerdai közleménye világította meg, amely egyfajta figyelmeztetésként is értelmezhető.

A miskolci labdarúgócsapat nem egyedül áll a színtéren, hiszen az élvonalban rajta kívül még hat másik klub is büszkélkedhet kiemelt akadémiával. Ezek közé tartozik a DVSC, a Győri ETO, a Puskás Akadémia, az FTC, az MTK Budapest és a Kisvárda. Hétfőn a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézettől érkezett tájékoztatás, amelyben arról értesítették a csapatokat, hogy a 2025-2026-os labdarúgó-bajnoki szezonban legalább 7000 fiatalpercre van szükség, figyelembe véve a 2004. január 1. után született játékosok szerepeltetését. Ezen belül a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) támogatási kerete azt is előírja, hogy legalább 5000 percet a még fiatalabb, 2005. január 1. után született korosztályból kell teljesíteni. A DVTK számításai szerint ez meccsenként átlagosan 2,3-2,4 magyar fiatal játékos 90 perces pályán töltött idejét jelenti.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a tavasz végi tisztújító közgyűlésen bejelentette új ösztönzőprogramjukat. Ennek célja a hazai játékosok arányának növelése az NB I-ben, szemben a külföldi légiósokkal. Az első bejelentés során kiderült, hogy a korábbi, klubonként körülbelül 325 millió forintos támogatási keretet 500 millió forintra emelik. Ez a támogatás azonban csak akkor igényelhető, ha a csapatban legalább egy utánpótláskorú játékos mellett négy további magyar játékos is pályára lép, függetlenül azok életkorától. Ezt a szabályt, amely a munkajogi előírások miatt a versenykiírás részévé nem válhat, a sajtóban új magyarszabályként emlegetik, ami lehet ötperces egyes vagy négy plusz egyes szabály néven is ismert.

Csányi bejelentését követően nem sokkal a Sportállamtitkárság elvárásai is megjelentek, amelyek lényegében kötelezővé tették a betartást azon NB I-es csapatok számára, amelyek az elmúlt évtized folyamán kiemelt akadémiát működtettek. Schmidt Ádám államtitkár május végén közzétett bejegyzéséből világossá vált, hogy ezek a klubok vállalták az ajánlás teljesítését, különböző okok miatt, mivel nem akarták kockáztatni a kiemelt státuszuk elvesztését. Ezen kívül a csakfoci.hu korábbi számításai és bennfentes források által az Indexnek is megerősített információk szerint a státuszhoz kapcsolódó támogatás mértéke másfél milliárd forint körül mozog.

Míg a kiemelt akadémiákat üzemeltető - az állami támogatásoknak köszönhetően, valamint a kialakított felhordásos rendszer (adott kort elérve a kiemelt akadémiák régiójában nevelkedő legtehetségesebb gyerekek csaknem automatikusan átkerültek az akadémiákra korábbi nevelőegyesületükből) jelentős versenyelőnyben lévő csapatok helyzete most megfordulni látszik. A korábbi előny, amennyiben valaki nem tudott kellő mennyiségű és minőségű tehetséget kinevelni ahhoz, hogy most egyből meg tudjon felelni az MLSZ és az NSMI elvárásainak egyértelműnek tűnő hátrányba csapott át világítja meg a DVTK sportigazgatójának, Kovács Zoltánnak a kommentárja.

Ezek az elvárások, ennek kell megfelelnünk. Nem könnyíti meg a dolgunkat, hogy az NSMI ezen a héten hétfőn adta át számunkra ezeket az információkat, négy nappal az első bajnoki mérkőzés előtt, de meg fogjuk oldani

- idézte a sportvezetőt a dvtk.eu.

Korábban már nyilvánvalóvá vált, hogy az NB I-es csapatok, amelyek nem tartoznak a kiemelt akadémiák közé, nem mindig követik az MLSZ által megfogalmazott irányelveket. Az Újpest elnöke, Ratatics Péter, hétfőn kifejtette, hogy jelenleg figyelmen kívül hagyják a négy plusz egyes szabályt, mivel ez irreálisan megemelte a magyar játékosok árát és bérigényeit. Ennek következtében két-három hazai játékos szerződtetése jelentősen drágább, mint egy hasonló statisztikai mutatókkal és várható teljesítménnyel bíró külföldi labdarúgóé, így a nyereség is alacsonyabb lehet. Az MLSZ nyáron ráadásul enyhített a csapatok egy részének helyzetén, reagálva a kritikákra, amelyek szerint a váltás a korábbi "fiatalszabályhoz" képest túl hirtelen és drasztikus volt. Ígéretük szerint az előző három évben működő támogatási rendszer feltételeinek teljesítése esetén továbbra is kifizetik a megszokott 325 milliós támogatást.

Ez azt jelenti, hogy ha egy edző arra törekszik, hogy egy 2005. január 1. után született játékost a játékidő több mint felében pályán tartson, és emellett átlagosan egy-két másik magyar játékosnak is lehetőséget biztosít, akkor "csupán" 175 millió forinttól foszthatja meg a csapatát...

Korábban számos klubvezető és tulajdonos hangot adott elégedetlenségének az MLSZ döntésével kapcsolatban, amelynek hátterében egy interjú szerint Orbán Viktor miniszterelnök támogatása áll. Különösen hevesen kritizálta a helyzetet Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke, aki kiemelkedett a véleményformálók közül.

Az MLSZ döntése számomra a legnagyobb butaság, amit az utolsó 14 év során tapasztaltam.

- megosztotta a hivatalos Facebook-profilján.

Ha a DVTK figyelmeztetése helytálló, valószínű, hogy ez még nem volt az utolsó heves észrevétele a Fidesz alelnökének ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A szezon izgalmas eseménye péntek este veszi kezdetét: a nyitómeccsen a Diósgyőr csapata lép pályára, ahol az Újpest FC otthonában mérkőzik meg.

Elfogadjuk az MLSZ és az NSMI által kialakított új helyzetet, mivel alapvetően egyetérthetünk a magyar futball stratégiai célkitűzéseivel: több hazai játékos és fiatal tehetség szerepeltetése a pályán, miközben tapasztalt külföldiekkel egészítjük ki a csapatot. Ugyanakkor az új ajánlások hatással vannak az előzetes elvárásainkra, így a bajnoki rajt előtt nehezebb meghatározni, hogy mire lesznek képesek a csapatok. Mi azonban bízunk a magyar futball erejében, a fiatal tehetségekben és saját játékosainkban, legyenek azok magyarok vagy külföldiek. Erős kerettel és szakképzett stábbal vágunk neki a bajnokságnak, és nem keresünk kifogásokat. Célunk, hogy nyugodt és kreatív környezetet alakítsunk ki, ami elengedhetetlen a magas színvonalú munkához. Fiataljaink vannak, és új tehetségeket is érkeznek, akik nem hátrálnak meg a kihívásoktól, hanem bátran élnek a lehetőségeikkel. Szurkolóink támogatásával számos klubot megelőzhetünk – zárta gondolatait Kovács egy néhány nappal ezelőtti, az Indexnek adott exkluzív interjújában.