A régi Jugoszlávia utolsó emléke végleg eltűnik a történelem színpadáról.
Bár sokan harcoltak a megőrzéséért, november közepén merciless módon elkezdték a belgrádi Jugoszlávia szálló lebontását. A szakmai hiányosságok miatt pedig legalább egy tonnányi azbeszt szálai szabadultak el a levegőben, amelyek szabad szemmel alig észlelhetők.
A szerbiai közvélemény a kontármunkára különösen ki van élezve ezekben a napokban. November elsején szakadt le a felújított, kétszer is átadott újvidéki vasútállomás védőteteje tizenöt ember halálát okozva.
Megépítését az 1940-es évek végén, kicsivel a Szovjetunióval való szakítás előtt határozták el. Jugoszlávia már javában a különutas, önigazgató szocializmust építette, amikor 1953-ben elkészült az épület betonváza a zimonyi vasútállomással szemben, a Duna partján.
A munkások megpihentek, a pénz másra kellett, jó pár év szünet következett. Közben Josip Broz Tito, Jugoszlávia partizánvezérből lett mindenható elnöke nekiállt az el nem kötelezett országok mozgalmát gründolni, ez kicsit hasonlított az Orbán Balázs-féle konnektivitáshoz, vagyis felülemelkedés a blokkosodáson, szabad, erkölcsi skrupulusok nélküli üzletelés akár a legvéresebb diktatúrákkal. Az el nem kötelezettek első találkozója Belgrádban volt 1961-ben, ahol akkoriban még nem volt igazán modern szálló. A legenda szerint ezt tette szóvá Titónak a reprezentatív hotelekhez különösen értő Hailé Szelasszié etióp császár, és rögtön javasolt is egy nevet: Hotel Jugoszlávia.
Titónak nem kellett több, mint egy szikra, hogy életre keltse a Duna-parti szálloda álmát. Az eredetileg Belgrád nevét viselő szállodacsonk új identitást kapott, melyet a vezetése szívvel-lélekkel keresztelt át. Eközben a tervek is jelentős átalakuláson mentek keresztül: a 400 fekvőhelyes kapacitást egy ezres nagyságra bővítették. A projektet a zágrábi modernista iskola horvát művészei álmodták meg, méltó példájaként a hivatalos ideológia, a Testvériség-Egység eszméjének.
Közben egy teljesen új városrész emelkedett ki a földből, amely Új-Belgrád néven vált ismertté. A szocialista Jugoszlávia büszkeségének szánt, a Száva bal partján kialakított mocsaras területen megépült lakónegyed 200 ezer ember otthona lett. Nem véletlen, hogy itt kapott helyet a kommunista párt központi bizottságának impozáns toronyháza, valamint számos más, reprezentatív épület, melyek a korszak ambícióit tükrözik. Magyarország irányából érkező látogatóknak ezen a negyeden kell áthajtaniuk, hogy a Száván átkelve Belgrádot elérjék. A hely hangulatát talán ez a kép tükrözi legjobban: a modern épületek és a zöld területek kontrasztja, amely a múlt és a jövő találkozását jelzi.
Hiába a legmagasabb helyről érkezett utasítás, nem készült gyorsan a belgrádiak által Babilonnak nevezett komplexum. Eredetileg 1967-ben kellett volna elkészülnie, végül 1969-ben sikerült átadni, de ez sem ment könnyen. Az átadást újra hetekkel el kellett halasztani, mert nem készültek el mindennel. Az eredmény ezzel együtt pazar lett, Európában is ritkaságszámba ment például a fedett úszómedencéje, tágas parkolója, fedett garázsa. Az előtérben a világ akkori legnagyobb, 14 tonnás csillárja nyűgözte le a látogatókat. Mindez - ezt kevesen tudták akkoriban - amerikai kölcsönből épült.
A szálloda megépítése nem csupán költséges vállalkozás volt, hanem a működtetése is jelentős anyagi terheket rótt. A megnyitás évében egy kétágyas szoba ára 200 dinárra rúgott, míg az átlagos jugoszláv jövedelem mindössze 964 dinár volt. Ez a különbség jól mutatja, hogy a szálloda fenntartása nem volt könnyű feladat a helyi lakosság számára.
A korabeli Jugoszlávia a magyar viszonyokhoz képest már-már nyugati ország volt. Királyi családokat, hollywoodi sztárokat, amerikai űrhajósokat, világhírű énekeseket, hivatalban lévő amerikai elnököt (Jimmy Carter) látott vendégül, akik mind itt szálltak meg.
Tito halálával előbb a zűrzavaros nyolcvanas, majd a háborús kilencvenes évek köszöntöttek Jugoszláviára és az országról elnevezett szállodára. Befészkelte magát a háborús Szlavóniát végigrabló zimonyi klán, aminek vezetője a 2000-ben meggyilkolt Željko Ražnatović Arkan bűnöző, futballhuligán. Feleségének, a turbofolk énekesnő Cecának ruhaboltja volt a szállodában.
