Udvaros Dorottya, a magyar színház és film egyik legnagyobb alakja, 30 évnyi kihagyás után visszatér a Katona József Színház színpadára. Ez az esemény különleges jelentőséggel bír a színházkedvelők számára, hiszen Dorottya karrierje során számos emlékezet

A budapesti Katona József Színház alapító tagjaként, a neves német kortárs író, Ferdinand von Schirach legfrissebb bírósági drámájában, a #metoo-témát körüljáró Nyílt tárgyalásban bírónő szerepét formálja meg. A teátrum legújabb produkcióját Székely Kriszta rendezésében mutatják be.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, valamint Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő, Udvaros Dorottya, 1982 és 1993 között a Katona József Színház társulatának oszlopos tagja volt. Ezen időszak alatt számos emlékezetes szerepben brillírozott, többek között Az imposztor Kamińskáját, a Három nővér Natalja Ivanovnáját, a Platonov Szofja Jegorovnáját, valamint Wedekind Luluját alakította olyan hitelesen, hogy ezek a megformálások örökre bevésődtek a nézők emlékezetébe.

Az elmúlt 22 évet a Nemzeti Színházban töltötte, amelynek az idei évadtól nem társulati tagja, de a jelenleg futó előadásokban megtartotta szerepeit.

Nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Rebecca című musicalben lépett színpadra. Szeptember óta szabadúszó.

Legutóbb Kaposvár városában tartották az őszi bemutatót: a Csiky Gergely Színház színpadán Jon Fosse „Őszi álom” című drámájában az Anyát formálja meg, Bérczes László rendezésében.

Most pedig vendégművészként visszatért egykori anyaszínházába, a budapesti Petőfi Sándor utcába, és bújt a bírósági tárgyalást vezető bírónő jelmezébe. Decens, fanyar jelenléte üdítő újdonság a Katona színpadán.

A Schlüter és Thiede közötti ügy különös figyelmet érdemel, mivel a két fél közötti jogi vita számos érdekes aspektust felvet. A per hátterében álló ügylet, amely vitás kérdéseket generál, rávilágít a jogi keretek és a személyes érdekek összefonódására. A felek közötti ellentét nem csupán jogi, hanem etikai dimenziókat is érint, ami tovább fokozza az ügy bonyolultságát. Az eljárás során bemutatott érvek és bizonyítékok tükrözik a modern jogászi munka kihívásait, miközben a bíróság döntése jelentős precedenst teremthet a hasonló esetek számára. Az ügy kimenetele tehát nemcsak a felek életére, hanem a jogi közösségre is hatással lehet.

Katharina Schlüter (Ónodi Eszter), a sikeres tévés műsorvezető, aki házasságban él, titkos viszonyba kezd Christian Thiede-vel (Fekete Ernő), a befolyásos vezérigazgatóval, aki szintén elkötelezett egy másik kapcsolatban. Négy év érzelmi hullámvasútja után a pár szakít, de a történet itt nem ér véget. Néhány hónappal a szakítás után Katharina bátorságot vesz és feljelenti volt szeretőjét, állítva, hogy Christian a legutolsó találkozásuk alkalmával megerőszakolta őt. Ezzel elindul egy bonyolult büntetőper, ahol az igazság és a hazugság határvonalán egyensúlyoznak az érzelmek. A nő a fájdalmát és a traumáját osztja meg, míg a férfi határozottan tagadja a vádakat, és másként emlékszik a történtekre. Az ügy bonyolultságát fokozza, hogy a két fél állítása teljesen ellentmond egymásnak – mi valóban történt közöttük? Milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy megértsük az igazságot? A per során a szavak mellett a bizonyítékok is kulcsszerepet játszanak: tanúk, üzenetek, és egyéb nyomok, amelyek segíthetnek feltárni a valóságot. De vajon elegendőek lesznek ezek ahhoz, hogy kiderüljön, mi rejlik a két ember közötti titkos világ mögött? És milyen következményekkel járhat mindez a szereplők életére nézve?

A látványra talán "unalmas" bírósági tárgyalás monotóniáját az alkotók három nagy kivetítővel oldják fel, amelyeken végig szuperközeliben látható a kulcsszereplők arca. Ezeken a videókon minden gesztus, arcrezdülés felnagyítódik, ami minden másodpercben megfeszített koncentrációt követel a színészektől.

Nincs kiút, nincs válasz.

Ferdinand von Schirach új, szinte dokumentumszövegnek ható tárgyalótermi darabja - eredetileg egy, a ZDF-en idén bemutatott TV-film (Sie sagt. Er sagt.) forgatókönyve - egy feltételezett szexuális erőszak ügyet vizsgál, és ezen keresztül a női és férfi társadalmi szerepek, a #metoo-mozgalom, a média nyilvánosság és magánélet, a jog és igazság ellentmondásairól beszél anélkül, hogy ideologikussá vagy demagóggá válna. Nem ítélkezik, a mindennapi realitást tárja elénk. A nyugati világ elmúlt évtizedének meghatározó társadalmi kérdéseit érinti, és nem mondja meg, hogy mit kell gondolnunk róluk. Egyszerűen annyit mond: gondolkodjunk el! Nincs kiút, nincs válasz.. Gondoljon, ki mit akar.

A Nyílt tárgyalás a második Schirach-mű, amely a Katona József Színház színpadára lép. Az előző találkozásra 2016-ban került sor, amikor Dömötör András a Terrort állította színre a Kamra helyszínén.

Az eutanázia témáját boncolgató darab jelenleg is látható az Örkény István Színház színpadán. A két előadás során az alkotók konkrét döntéseket várnak a közönségtől: a végén a nézők szavazásra bocsátják a kérdést. Míg a Nyílt tárgyalás nem interaktív formátumot képvisel, itt a résztvevők közvetlenül a színpadon ülhetnek, így még inkább bevonódhatnak a történésekbe.

A Nyílt tárgyalás című előadás premierjének helyszíne a Katona József Színház volt, ahol december 13-án bemutatták a darabot. Az előadás részleteit és a színlapot itt találhatod.