Trump bejelentette, hogy feloldja a Kennedy-akták titkosítását. Ez a lépés számos érdeklődőt mozgósít, akik régóta várják, hogy megtudják azokat a részleteket, amelyek a híres elnök meggyilkolásával kapcsolatosak. Az akták nyilvánosságra hozatala újabb ké
Ezen kívül az amerikai elnök döntése értelmében feloldja a Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos akták titkosítását is.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, utasítást adott arra, hogy dolgozzanak ki terveket három, az amerikai történelem legfontosabb gyilkosságával kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. Ezek a tragikus események John F. Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King Jr. meggyilkolásához kapcsolódnak - számolt be róla a BBC.
"Sokan várnak erre már régóta, évek, évtizedek óta" - mondta Trump csütörtökön az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón. "És minden nyilvánosságra kerül."
Trump arra szólította fel a legmagasabb rangú kormányzati tisztviselőket, hogy 15 napon belül dolgozzanak ki egy javaslatot a dokumentumok titkosításának eltávolítására.
John F. Kennedy elnököt 1963-ban Dallasban ölték meg. Fivérét, Robert F. Kennedyt pedig, miközben épp az elnöki tisztségért kampányolt, 1968-ban Kaliforniában gyilkolták meg, mindössze két hónappal azután, hogy Kinget, Amerika legismertebb polgárjogi vezetőjét meggyilkolták Memphisben, Tennessee államban.
A vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumok közül sokat az elmúlt években már nyilvánosságra hoztak, de több ezer még mindig titkosítva maradt, különösen a széleskörű JFK-vizsgálattal kapcsolatban.
John F. Kennedy elnököt Lee Harvey Oswald, egy tengerészgyalogos veterán lőtte le, aki korábban a Szovjetunióba disszidált, majd visszatért az Egyesült Államokba. Egy kormányzati bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oswald egyedül cselekedett.
Mivel azonban még mindig akad néhány megválaszolatlan kérdés, egyre újabb és újabb alternatív elméletek kerülnek napvilágra a kormányügynökök, a maffia és egyéb titokzatos szereplők részvételéről. Emellett a legvadabb összeesküvés-elméletek is szárnyra kapnak, melyek még inkább felerősítik a bizonytalanságot és a találgatásokat.
A közvélemény-kutatások hosszú évtizedeken át arról tanúskodtak, hogy az amerikai lakosság jelentős része kétkedve tekint Oswald egyedüli felelősségére a merénylet elkövetésében.
1992-ben a Kongresszus egy fontos törvényt fogadott el, amely megkövetelte, hogy a vizsgálatokkal összefüggő összes dokumentumot 25 éven belül nyilvánosságra hozzák. Donald Trump elnöksége alatt, valamint Joe Biden elnöksége során is számos JFK-val kapcsolatos irat vált elérhetővé a nagyközönség számára. Ennek ellenére a milliós nagyságrendű dokumentumhalmazból még mindig több ezer irat részben vagy teljesen titkosítva maradt.
Trump első ciklusában megfogadta, hogy minden dokumentumot nyilvánosságra fog hozni, ám végül meghátrált e szándéka mögött, miután a CIA és az FBI vezetői meggyőzték arról, hogy bizonyos iratoknak titokban kell maradniuk. Az új végrehajtási rendelet azonban hangsúlyozza, hogy a titkosítás "ellentétes a közérdekkel".
Jefferson Morley, a Washington Post volt újságírója, aki a JFK-merénylettel kapcsolatos szakértelméről ismert, így nyilatkozott: "Az elnök írásos megerősítése a szándéknyilatkozat kapcsán rendkívül jelentős. Ez kulcsfontosságú lépés." Morley a JFK Facts online hírlevél főszerkesztőjeként is tevékenykedik.
"De minden a megvalósításon dől el. Ez a folyamat most veszi kezdetét. Jelenleg egyáltalán nem világos, hogyan fogják ezt kivitelezni" - tette hozzá.
2023-ban Paul Landis, egy 88 éves volt titkosszolgálati ügynök, aki közelről tanúja volt a merényletnek, azt állította, hogy egy golyót vett ki az autóból Kennedy lelövése után.
Ez a részlet, a szakértők szerint bonyolítja a hivatalos történetet, miszerint egyetlen golyó találta el egyszerre az elnököt és John Connally texasi kormányzót, aki szintén a menetkocsiban utazott, és túlélte a lövést.
Morley véleménye szerint az újonnan feltárt információk tovább gyengítik azt a nézetet, miszerint Oswald egyedül állt volna a cselekedetei mögött. Azt is megjegyezte, hogy ha a cenzúrázott dokumentumokat végre teljes egészében nyilvánosságra hozzák, az jelentős mértékben gazdagíthatja a közvéleményt a történtekről szerzett ismereteiben.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy valószínűleg nem lesz egyértelmű bizonyíték, és hogy a CIA és más biztonsági tisztviselők igyekeznek majd fenntartani bizonyos szintű titkosságot. "Ez a történet még nem ért véget" - mondta.
A csütörtöki aláírási ünnepségen, amely a Fehér Ház falai között zajlott, Trump különös kéréssel fordult a jelenlévőkhöz: a rendelet aláírására használt tollat szeretné, ha Robert F. Kennedy Jr.-nak adnák. Kennedy Jr. nem csupán RFK fia, hanem JFK unokaöccse is, továbbá ő az elnök egészségügyi miniszter-jelöltje is.
RFK Jr. már hosszú ideje kétségbe vonja a hivatalos történeteket, amelyek nagybátyja és apja meggyilkolásának körülményeit övezik.
Robert F. Kennedyt egy Los Angeles-i bálteremben Sirhan Sirhan, egy palesztin férfi ölte meg, aki az Egyesült Államok Izrael iránti támogatásán volt dühös. RFK Jr. beszélt Sirhannal a börtönben, és kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Sirhan ölte meg az apját, bár más Kennedy családtagok elutasítják ezt az állítást.
Martin Luther King Jr.-t, a polgári jogok ikonikus harcosát, egy fehér nacionalista, James Earl Ray ölte meg. A King család tagjai azonban úgy vélik, hogy Ray nem magányos tettes volt, hanem egy szélesebb körű összeesküvés részeként cselekedett.
