Történelmi mérföldkő: ennyi összeget fordítanak a magyar gazdaság dinamizálására!

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2025-re tervezett hitel-, garancia- és befektetési programjainak összértéke megközelíti a 1380 milliárd forintot. Ezek a kezdeményezések a gazdaság fejlesztésére, a zöld átállás elősegítésére és a finanszírozási ökoszisztéma megerősítésére összpontosítanak. Kovács Zsolt, az MFB elnök-vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum keretein belül kiemelte, hogy a bank folyamatosan reagál a piaci igényekre, miközben az uniós források hatékony felhasználásában is fontos szerepet játszik. A legjelentősebb programok között található a KKV Technológia+ kezdeményezés, az energetikai és digitalizációs hitelek, valamint a lakhatási tőkeprogram. Az MFB célja, hogy 2030-ig egy stabil, anticiklikus finanszírozási keretet biztosítson a magyar gazdaság számára.

Kovács Zsolt, a frissen kinevezett elnök-vezérigazgató, előadásában kiemelte, hogy az MFB Csoport a következő évben is jelentős szerepet kíván betölteni a gazdaság finanszírozásában. Az intézmény összesen körülbelül 1380 milliárd forint értékű hitel-, garancia- és befektetési programot indít el. Zsolt szavait hangsúlyozta, hogy...

az MFB mindig az aktuális piaci hiányosságokra és gazdasági kihívásokra reagál, miközben az uniós források felhasználásában és a hazai finanszírozási ökoszisztéma fejlesztésében is kulcsszerepet tölt be.

A 2025-ös év fő fókuszai három terület köré szerveződnek: az EU-s hitelek szerepének erősítése, a piaci hiányosságokra adott célzott válaszok, valamint a finanszírozási ökoszisztéma katalizálása. Kovács Zsolt szerint az MFB programjai egyszerre szolgálnak gazdaságfejlesztési, zöldátállási és társadalmi célokat, a kormányzati stratégiával összhangban.

Az EU-s hitelek megerősítésének első pilléréhez három jelentős hitelprogram tartozik, amelyek együtt alkotják a pénzügyi támogatás alapját.

A vállalati beruházási és forgóeszköz-hitelprogram, amely a KKV Technológia+ konstrukcióra alapozva valósul meg, 230 milliárd forintos kerettel vág neki a jövő kihívásainak.

A lakossági és vállalati energetikai, valamint digitalizációs hitelprogramok összesen 175 milliárd forint forrást kapnak. Emellett a nemzeti bajnokok zöld és digitális átállását elősegítő kombinált hitelprogram 155 milliárd forintot mozgósít. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a zöld és digitális fejlesztések támogatása az MFB stratégiájának középpontjában áll, és e programok egyre több vállalkozásnak kínálnak valóban nulla százalékos kamatozású, költségektől mentes hitelt.

A második pillér a piaci hiányosságokra reagál, két jelentős területet célozva meg. Az agrár- és élelmiszeripari program keretében 220 milliárd forint értékben kínál fejlesztési forrást a mezőgazdasági szereplők számára, lehetővé téve az élelmiszeripari kapacitások és feldolgozási láncok modernizálását. Ezzel párhuzamosan a lakhatási tőkeprogram 300 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a lakóingatlan-fejlesztéseket és társasházi beruházásokat. Kovács hangsúlyozza, hogy az MFB célja a piaci rés betömése: a bankok általában nem finanszíroznak 50 lakás alatti projekteket, így az MFB alternatív közvetítői hálózatán keresztül kínál forrást az ilyen jellegű fejlesztésekhez.

A harmadik stratégiai irány a finanszírozási ökoszisztéma katalizálása, amelyhez az MFB Növekedési Garanciaprogram + kapcsolódik.

A garanciavállalásra elkülönített forrás összesen körülbelül 300 milliárd forintot tesz ki, amelynek célja a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek javítása. Az MFB e garanciaprogram keretében a hitelintézeti partnereken, főként az MBH Bank, az OTP Bank és a Gránit Bank közreműködésével közvetett módon jut el az ügyfelekhez, így segítve a vállalkozások fejlődését.

Kovács megemlítette, hogy az MFB-nek nincsen saját infrastruktúrája, ám ezen a partnerségi együttműködésen keresztül szinte az egész ország területét képesek lefedni.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az MFB az utóbbi harminc év során kiemelkedő szereplője volt a gazdaságfejlesztési és anticiklikus finanszírozás területének hazánkban. Kiemelte, hogy a bank folyamatosan alkalmazkodott az aktuális gazdasági viszonyokhoz és a piaci réseket kihasználva formálta programjait. Az elmúlt években több mint 4000 milliárd forint értékű kötelezettségvállalás valósult meg különféle hitel-, garancia- és tőkeprogramokon keresztül.

Kovács kifejtette, hogy a 2025-ös év során az uniós forrásokból finanszírozott termékek palettája jelentős mértékben bővülni fog. A negyedik negyedévben elindul egy új konstrukció, amely az energiahatékonysági fejlesztések támogatását célozza meg, ösztönözve az energetikai blokkok modernizálását és az energiatárolási megoldások szélesebb körű elterjedését. Továbbá, két új, saját forrásból származó hiteltermék is fejlesztés alatt áll: az MFB Társaság Fejlesztési Refinanszírozási Hitelprogram, amely a kisebb ingatlanprojektek finanszírozását szolgálja, valamint egy innovatív zöld hitelprogram, amely kedvező finanszírozási lehetőségeket kínál a megújuló energia és energiatárolás területén.

Kovács említést tett a Hiventures tevékenységéről, amely 2014-15-ben indította el a hazai kockázati tőkeprogramok sorozatát, mint az MFB tőkebefektetési ágának része. Kiemelte, hogy azóta folyamatos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ügyfelek számára világos legyen, mikor célszerű hitelt kérniük, és mikor érdemes tőkebefektetést választaniuk. Ez a fontos különbségtétel ma már a digitális mikrotőke-programok keretein belül is megfigyelhető.

A 2025-ös programstruktúra összesen mintegy 1380 milliárd forintot mozgat meg, amelyből 780 milliárd forint közvetlen hitelprogramokhoz, 300 milliárd forint tőkeprogramhoz, és 300 milliárd forint garanciakerethez kapcsolódik.

Az MFB célja, hogy ezzel az eszközrendszerrel a magyar gazdaság versenyképességét és technológiai megújulását támogassa, valamint a lakossági energiahatékonysági fejlesztéseket és a vállalati zöldátállást ösztönözze.

Az elnök-vezérigazgató előadásának záróakkordjaként hangsúlyozta, hogy az MFB az elmúlt tíz év során bizonyította, hogy képes hatékonyan aktiválni mind uniós, mind piaci forrásokat. Amikor a finanszírozási piac nem kínál elegendő megoldást, az MFB általában az első, aki lépést tesz. Kiemelte, hogy a 2025-ös év is ebben a szellemben fog telni: az intézmény rugalmasan reagál a gazdasági kihívásokra, miközben előkészíti a 2030-ig terjedő fejlesztési stratégia megvalósítását.