Rendkívül fontos, hogy megszólaljunk a nemek közötti bérkülönbségekről! Törjük meg a hallgatást, és merjünk beszélni erről a társadalmi problémáról, amely sokak életét befolyásolja. A bérszakadék nem csupán számadat, hanem mindannyiunk valósága, amelyet k

17%. A férfiak és a nők átlagos bruttó órabére közötti különbség Magyarországon. Mit jelent ez a szám valójában, és mit kezdj vele akár munkavállalóként, akár cégvezetőként? Tárgyalástechnikai készségeid fejlesztése sajnos nem az első dolog lesz, amit végig kell gondolnod.
A nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők munkaerőpiaci hozzájárulásának társadalmi megítélését tükrözi, és rávilágít arra, hogy a nőknek mennyivel nagyobb erőfeszítést kell tenniük ahhoz, hogy ugyanazt a jövedelmet elérjék, mint férfi kollégáik. Például a tipikus, teljes munkaidőben foglalkoztatott, fehér amerikai nőnek 2023. január 1-jétől 2024. március 12-ig kellett dolgoznia ahhoz, hogy elérje azt a jövedelmet, amit egy hasonló pozícióban lévő fehér férfi 2023-ban keresett. Magyarország esetében az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a bérkülönbség az elmúlt húsz évben alig változott: míg 2002-ben 19,1%-os bérszakadékot regisztráltak, addig 2015-re ez 14%-ra csökkent, 2022-re viszont ismét 17,5%-ra nőtt.
Claudia Goldin, a Harvard Egyetem neves professzora, 2023-ban a közgazdaságtudományi Nobel-díjat nyerte el, miután mélyreható kutatását a nemek közötti kereseti és foglalkoztatási különbségek köré építette. Elemzése során mintegy 200 évnyi amerikai munkaerőpiaci adatot vizsgált meg, és izgalmas történelmi összefüggéseket tárt fel. Eredményei, valamint egyéb helyi kutatások alapján a bérkülönbségek mögött rejlő okok rendkívül összetettek:
Rázd fel a csendet! A Nyitottak Vagyunk nonprofit szervezet küldetése, hogy mindenki egyenlő eséllyel léphessen be a munka világába, függetlenül nemétől, korától, etnikai hovatartozásától, fizikai képességeitől vagy szexuális orientációjától. A nyitottság és az egyenlőség nem csupán etikai kérdés, hanem gazdasági érdek is: egy nemzetközi kutatás, amely 13.000 vállalatot vizsgált, azt mutatta, hogy a cégek 75%-a 5-20%-os profitnövekedést tapasztalt a nemi sokszínűség növelésével. Ez figyelemre méltó eredmény! De mi lehet a kulcs egy olyan régóta fennálló problémához, mint a nemek közötti egyenlőtlenség? A belső szervezeti programok kidolgozásával több aspektust is érinthetünk, de a válasz nem lesz sem gyors, sem egyszerű. Az okok feltárásával és a hallgatás falainak ledöntésével azonban egy lépéssel közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.