A kínai gyárakban a Trump által kirobbantott vámháború következtében tömeges elbocsátások zajlanak, melyek mély hatással vannak a dolgozók életére.
A magyar gazdaság kilátásai is terítékre kerülnek a Portfolio következő befektetői klubján, ahol neves közgazdászok vitatják meg az aktuális világgazdasági fejleményeket, gazdaságpolitikai döntéseket, monetáris politikai irányokat.
Az Egyesült Államok által bevezetett vámháború következményeként több kínai gyár csökkentette vagy leállította a termelést, és dolgozókat küldött szabadságra vagy épített le. Az USA-ba irányuló kínai export volumene 15 százalékot tett ki tavaly, de most a termékekre kivetett, jellemzően legalább 145%-os vámok következtében sok amerikai megrendelő lemondta vagy elhalasztotta rendeléseit.
A gyárak visszafogják az éjszakai és hétvégi műszakokat, egyes üzemeknél több hetes kényszerszünetet rendeltek el.
A gyártók között találunk olyan innovatív vállalatokat, mint a Dongguan városában működő DeHong Electrical Products, amely nemcsak a dolgozóinak jólétét szem előtt tartja, hanem egy hónapos fizetett szabadságot is biztosít számukra. Emellett aktívan keresi az új üzleti lehetőségeket, hogy ellensúlyozza az amerikai piacon bekövetkezett visszaesést – értesült a Financial Times. Ezzel szemben más cégek, mint a Hangzhou Stellarmed, amely endoszkópos diagnosztikai eszközöket gyárt az Egyesült Államok számára, már a létszám csökkentésének lehetőségét mérlegelik a helyzet súlyossága miatt.
április végéig időt adtak a dolgozóknak új munkahely keresésére, az elhelyezésükbe egy fejvadász céget is bevontak.
A lap szerint a válság mértékéről egyelőre nincs pontos kép, de a szektor több szereplője is jelentős átrendeződésre számít. A China Labour Bulletin alapítója szerint hosszú távon a kínai feldolgozóipar szerkezeti átalakulása elkerülhetetlen lesz, melynek során a munkavállalók viselik majd a legnagyobb terheket.
Közösségi médiában is terjednek a gyárbezárásokat vagy leállított gyártósorokat bemutató videók, jelezve a probléma gyors terjedését.
A vámintézkedésekre reagálva Peking saját szankciókat vezetett be, amelyek keretében 125%-os vámot szabott ki bizonyos amerikai termékekre. Közben a helyi kormányzatok, mint például Shenzhen, különféle exporttámogató programokat indítottak, amelyek célja a kiállítási részvétel elősegítése és az exportbiztosítási lehetőségek szélesítése. Néhány vállalat, mint a Ningbo Taiyun Electric, próbálkozik az európai piacokra való áttéréssel, de a helyzet rendkívül kiszámíthatatlan. Míg Donald Trump nyitott lenne a tárgyalásokra Hszi Csin-pinggel, Peking egyelőre nem mutat hajlandóságot a kapcsolatfelvételre.
