Több Orbán Viktor, kevesebb Ursula von der Leyen!

Közép-Európa jelenéről, valamint az Európai Unió jövőjéről beszéltek EP-képviselők és egy tagjelölt ország korábbi miniszterelnök-helyettese egy konferencián. Míg Schaller-Baross Ernő fideszes, valamint Branko Grims szlovén EP-képviselők szerint az EU jövőjét erősebb tagállamokra kellene építeni, addig észak-macedón beszélgetőpartnerük az elakadt balkáni bővítésre hívta fel a figyelmet.

Április 15-én, kedden tartották a Közép-Európa jelenéről, valamint jövőjéről szóló Közép-európai Csúcstalálkozónak nevezett nemzetközi konferenciát az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ rendezésében.

A konferencia során a neves előadók, közöttük Bóka János, aki az európai uniós ügyekért felelős miniszterként tevékenykedik, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Robert Palladino, az Egyesült Államok ügyvivő nagykövete, izgalmas és tartalmas felszólalásokat tartottak. Ezen kívül panelbeszélgetések is zajlottak, ahol a résztvevő szakértők a térséget érintő aktuális kihívásokat és kérdéseket elemezték, gazdagítva ezzel a diskurzust és elősegítve a megoldások keresését.

A moderátor, Szakáli István Lóránd, izgalmas és provokatív kérdéseket vetett fel a "Mit tettek értünk a brüsszeliek?" című panelbeszélgetés során. Ezen a rendezvényen a közép-európai országok Európai Unióhoz való csatlakozásának tapasztalatait, a csatlakozástól várt reményeket, valamint a kézzelfogható eredményeket vitatták meg a résztvevők. A panelisták között ott volt Schaller-Baross Ernő, a Fidesz képviselője, Branko Grims, az SNS szlovén jobbközép párt EP-képviselője, valamint Ivica Bocevski, Észak-Macedónia korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese. E három szakértő eltérő perspektívákból közelítette meg a balkáni bővítés elakadásának problémáját, és megosztották tapasztalataikat a brüsszeli döntéshozatal hatásairól.

Schaller-Baross szerint az európai politikát már az elmúlt száz évben is az a központi kérdés határozta meg, hogy valaki konzervatív liberális, vagy baloldali szocialista. A Fidesz EP-képviselője szerint ez a törésvonal jelenleg úgy jelenik meg, hogy valaki egy Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, mások pedig a független és erős tagállamokon alapuló Európai Uniót szeretne.

A magyar európai parlamenti képviselő véleménye szerint az Európai Unió legfőbb vívmánya a közös piac, amely lehetővé teszi az emberek, javak és tőke szabad áramlását. Úgy látja, hogy Magyarország csatlakozása az EU-hoz nem csupán az európai béke megőrzése érdekében történt, hanem azért is, hogy a jövő generációk számára gazdasági jólétet teremtsen, lehetővé téve számukra, hogy kedvezőbb körülmények között éljenek, mint elődeik.

Schaller-Baross véleménye szerint az elmúlt 10-15 év során egy sor problémával kellett szembenéznünk, mivel Brüsszelben egy szupranacionális állam kiépítésébe fogtak. Úgy ítéli meg, hogy teljesen indokolatlan, hogy az Európai Bizottságban körülbelül 30 ezer ember dolgozik. Ezen kívül bírálta a bizottságot amiatt is, hogy ahelyett, hogy az EU alapszerződéseinek védelmezőjeként működne, kormányzati szerepkörbe lépett.

A szerződés szerint az Európai Bizottság nem kormány, hanem a szerződéseink egyedüli védelmezője. De ha egy szerződés védelmezője politikai döntéshozatali eszközként és kormányként tekint magára, és lemásoljuk az Egyesült Államok alkotmányának egyes elemeit - lásd az Európai Bizottság elnökét, aki az unió helyzetéről szóló beszédet tart az Európai Parlamentben. Elnézést, kinek kell ez? Ki akarja őket? Ha az európai választókat kérdezi, senki

- véli Schaller-Baross, aki emellett hozzátette, hogy ezzel egy időben a szabad mozgást biztosító schengeni egyezmény a szemünk láttára haldoklik, hiszen egyre több tagállam vezet be ismét határellenőrzést az illegális migráció miatt.

Branko Grims, a szlovén kollégája, hasonló véleményen van a Szlovénia Európai Unióhoz való csatlakozásának okait illetően. Szerinte a közös piac és a nyitott határok rengeteg lehetőséget kínáltak az országnak, de azóta már felfedezhetőek a csatlakozás árnyoldalai is. Grims úgy véli, hogy az általa megnevezett Brüsszel megpróbálja rákényszeríteni a tagállamokra az "LMBTQ-ideológiát", és ezáltal "tönkreteszi a fiatal gyerekeinket", miközben a illegális migráció is egyre komolyabb problémát jelent.

Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság Zöld megállapodása a szlovén EP-képviselő szerint nem éppen a várakozásoknak megfelelően zöld. Véleménye szerint a megállapodás csupán a pénz színével azonosítható, míg valójában inkább a görögdinnyére hasonlít: kívül zöld, de belül "totalitárius szocialista vörös". A képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a környezetvédelmi és klímaváltozással kapcsolatos intézkedések révén a kontinens keresztény örökségét próbálják megkérdőjelezni.

Egy olyan Európai Unióra, amilyen most van, nem érezzük szükségünket. Az unió alapkövei a nemzetállamok szabad akaratából születtek. Csak egy olyan Európai Unió képes hosszú távon megmaradni, amely tiszteletben tartja ezt az alapelvet.

Grims véleménye szerint az uniós intézmények túlzottan magukhoz vonták a tagállamok hatáskörét, és ennek visszaszerzése elengedhetetlen. A szlovén EP-képviselő hangsúlyozza, hogy csak ezen lépések révén lehet megőrizni az Európai Uniót a jövő számára.

A magyar és szlovén, valamint a térség csatlakozásából levont tapasztalatokról szóló kérdésre a macedón Ivica Bocevski onnan kezdte, hogy rámutatott, országa már 2005. december 17-e óta tagjelölt ország - elmondása szerint erre a dátumra nem azért emlékszik ilyen pontosan, mert megrögzött európai, vagy felkészült a találkozóra, hanem mert másnap született meg a lánya.

Szlovéniának, Magyarországnak és a többieknek körülbelül 12 év telt el a tagjelölti státusz és a teljes jogú taggá válás időpontja között. Nos, a lányom kisbaba volt azon a napon, amikor tagjelölt lettünk, manapság pedig egy 20 éves nő, és a hazám még mindig nem kezdte meg a tárgyalásokat

- nyilatkozta Bocevski, aki hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások során tapasztalt negatívumok közé tartozik, hogy ezek a folyamatok kizárólag politikai alapokon zajlanak. Példaként említette Észak-Macedóniát, és megjegyezte, hogy Ukrajna hamarabb kapta meg a tagjelölti státuszt, mint Bosznia-Hercegovina, amely véleménye szerint még a legrosszabb állapotok között is messze elmarad a kívánt szinttől. Szerinte ennek hátterében politikai tényezők húzódnak meg.

Bocevski véleménye szerint az EU-csatlakozás lehetőséget nyújtott volna a délszláv háború elkerülésére, ám a kétezres évek óta csupán ígéretek sorával találkoznak az érintettek.

Az Európai Bizottság aktuális elnöke kijelentette, hogy a bizottság a geopolitika irányába fog elmozdulni, és a jövőbeni diskurzus középpontjában a geopolitikai Európai Unió fog állni. Ha valóban szeretnénk a geopolitikai perspektívákról beszélni, akkor elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán országainak azonnali és teljes integrációját előmozdítsuk az Európai Unióba. Ugyanakkor bizonyos fokú kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a folyamat valaha is megvalósul.

- véli, majd hozzátette, hogy ugyan az állampolgáraik támogatják az uniós csatlakozást, és ő is úgy gondol magára mint száz százalékban macedónra és európaira, de nem akarnak felhígulni az EU-ban.

A kérdésre, hogy az EU-hoz való csatlakozás és a kohéziós alapok milyen gazdasági következményekkel jártak, Schaller-Baross hangsúlyozta, hogy ezek a támogatások nem voltak pusztán ingyenes juttatások.

Megnyitottuk piacainkat. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk révén új kihívások elé néztünk, hiszen erősebb nyugat-európai versenyzők léptek a színre, ami különösen éles helyzetet teremtett számunkra.

- hangsúlyozta a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki rámutatott arra, hogy a térség a vasfüggöny és a kommunista rendszerek eltűnését követően nem volt teljes mértékben felkészülve a gazdasági átalakulásokra. Míg Nyugat-Európában számos olyan családi vállalat működik, amelyek akár egy évszázados múltra tekintenek vissza, addig ez a jelenség a közép-európai régióra sajnos nem jellemző.

A Fidesz EP-képviselője konkrét példaként említette a "transzgender ideológiát", továbbá a kontrollálatlan migráció problémáját is. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Európai Bizottság már régóta kutatja a tagállamok által benyújtott javaslatokat a helyzet kezelésére. Jelenleg azon dolgoznak, hogy az EU-n kívüli központok segítségével hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a deportálási folyamatokat.

Schaller-Baross véleménye szerint azok az országok, amelyek nem nyitják meg határaikat, az Európai Bizottság által nem részesülnek a kohéziós alapok forrásaiból. A valóságban azonban Magyarország esetében a jogállamisági mechanizmus az oka annak, hogy az EU visszatartja a Magyarországnak járó kohéziós források egy részét. Emellett a koronavírus-járvány következményeként létrejött helyreállítási alapot is érinti ez a helyzet, hiszen a magyar kormány számára előírt szupermérföldek teljesítésének elmulasztása miatt szintén visszatartják ezeket a forrásokat.

Ezen a gondolaton elindulva Grims kifejtette, hogy az Európai Unióban napjainkban minden politikai téma a napirendre kerül. Egyetértett magyar kollégájával, aki arra figyelmeztetett, hogy az uniós alapokkal politikai manipuláció történik. Grims szerint ez a gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy nyomást gyakoroljanak azon kormányokra, amelyek nem teljes mértékben alkalmazkodnak az Európai Unió által képviselt irányelvekhez.

Mielőtt a szlovén EP-képviselő rátért volna arra a vitatott nézetére, hogy a fact-checkelés valójában a cenzúra eszköze és a szólásszabadság elleni támadás, hangsúlyozta, hogy Elon Musk sokat tett e jelenség ellen, akit emiatt béke Nobel-díjra is javasolna. A képviselő elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogi kereteket politikai célokra is felhasználják. Példaként említette Marine Le Pen francia politikus elítélését, valamint a szlovén Janez Jansa ellen indított bírósági eljárást. Azt azonban már nem tette hozzá, hogy ezekben a korrupcióval kapcsolatos ügyekben nem az Európai Unió Bírósága, hanem a francia és szlovén bíróságok illetékesek.

Ezzel, az EU-hoz vagy a csatlakozáshoz egyáltalán nem kapcsolódó témára felkapcsolódva Bocevski arról beszélt, hogy Romániában pedig az elnökválasztás eredményeit érvénytelenítették, valamint Észak-Macedóniában azokat hallgattatták el, akik nem értettek egyet országa névváltoztatásával, de ezenkívül is minden kritikus hangot elhallgattatnak állítása szerint. Azonban úgy látja, a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye óta érezni ebben a változást.

Záró gondolatként a panelisták azt fejtették ki, szerintük hogyan lehetne jobb az Európai Unió és miben kéne változnia.

Bocevski véleménye szerint Európa újbóli nagyságát a nyugat-balkáni országok azonnali felvétele hozhatná el.

Jelenleg sokkal felkészültebb helyzetben vagyunk, mint amikor Szlovénia és Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Most itt az ideje, hogy végre lezárjuk a nyugat-balkáni integrációs folyamatot, és teljes mértékben részesedjünk az EU közösségében.

- Ezzel fejezte be gondolatmenetét Ivica Bocevski, Észak-Macedónia volt európai uniós ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese.

Branko Grims, a szlovén politikai élet ismert alakja, hangsúlyozta, hogy a Szlovénia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok kiemelt figyelmet érdemelnek. Megjegyezte, hogy a Fehér Házban Melania Trump, a szlovén származású első hölgy is jelen van, és humorosan utalt arra, hogy "mindenki tudja, ki az igazi vezetője a háznak". A szlovén EP-képviselő azonban komolyabbra fordította a szót, és arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak érdemes lenne tanulmányoznia és követnie Donald Trump politikai megközelítéseit.

Vágjunk ki minden olyan szemetet, mint a kulturális marxizmus vagy ideológia, védjük meg határainkat a migránsokkal szemben, védjük meg gyermekeinket, vágjuk ki az úgynevezett. Zöld megállapodásnak nevezett szemetet. És menjünk ugyanabba az irányba, mint az Egyesült Államok, csak sürgősebben és gyorsabban, mert itt a helyzet sokkal rosszabb, mint az Egyesült Államokban volt

- zárta le érvelését Branko Grims, a szlovén EP-képviselő, aki ezzel a markánsan eltérő döntéshozatali mechanizmusokkal rendelkező föderális Egyesült Államokat állította párhuzamba a részben kormányközi, részben nemzetek feletti struktúrával működő Európai Unióval.

Schaller-Baross Ernő, a magyar képviselő, aki szintén osztja az előző felszólalók véleményét, még tömörebben foglalta össze, hogyan lehetne javítani az Európai Unió helyzetén. A Fidesz EP-képviselője csupán annyit emelt ki,

Több tagállamot, kevesebb Európai Bizottságot. Több Orbán Viktort és kevesebb Ursula [von der Leyent]

- fejezte be mondandóját Schaller-Baross Ernő.