Teherán és Moszkva mellett szilárdan kiálltak, míg Washingtont éles kritikával illették a BRICS-csúcs során.

A BRICS-országok brazíliai csúcstalálkozójukon keményen bírálták az amerikai elnök politikáját, anélkül, hogy kimondták volna Donald Trump nevét.
A tagok a magas védővámokat és az önálló államok megbüntetését, például az iráni atomlétesítmények bombázását, kártékony lépésnek minősítették. Véleményük szerint ez a fajta politika kereskedelmi háborúhoz, a globális ellátási láncok instabilitásához, és ennek következtében inflációhoz vezethet.
A 31 oldalas záróokmány éles kritikát fogalmazott meg Izrael közel-keleti hadműveleteivel kapcsolatban, ugyanakkor Oroszország ukrajnai inváziójáról mindössze egy mondatban emlékezett meg, a többi részét hallgatás övezte.
A XXI. században a globális hatalmi struktúra már nem csupán két pólusra épül, hanem sokkal inkább egy sokszínű, többpólusú rendszerre. Lula da Silva, Brazília elnöke hangsúlyozta, hogy a BRICS-nek kiemelt szerepet kell vállalnia a konfliktusok megelőzésében és a béke fenntartásában. "Elérkezett az idő, hogy mi magunk is közvetítőként lépjünk fel más nemzetek között" - fogalmazott. Az elnök azt is kifejezte, hogy szeretné, ha a csúcstalálkozón sikerülne megállapodni a mesterséges intelligencia szabályozásáról és egy átfogó klímavédelmi tervről, de sajnos ezek a fontos témák nem kerültek napirendre.
A találkozón való részvétel szempontjából meglehetősen megosztott volt a politikai táj. Különösen figyelemre méltó, hogy Hszi Csin-ping, Kína első embere, most először nem volt jelen, míg Vlagyimir Putyin a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs miatt nem tudott elutazni Brazíliába. Emellett az egyiptomi és iráni vezetők távolmaradása is tovább fokozta a helyzet különösségét.