Takács Péter: A szakrendelők államosításának folyamatában véglegesen kudarcot vallottam.

"A szakrendelők államosításával kapcsolatban végső vereséget szenvedtem el" - nyilatkozta az egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség által szervezett konferencián. Takács Péter hangsúlyozta, hogy a vármegyei struktúrában az irányító intézmény, hasonlóan az alapellátókhoz, szemmel kíséri majd a gazdálkodási folyamatokat és a betegforgalmat. Az ágazat szoftveréhez való csatlakozás, valamint az EESZT továbbfejlesztése kulcsfontosságú ennek a rendszernek a működéséhez. Az államtitkár előadásában részletesen bemutatta a szakellátás finanszírozásának kérdéseit, és szólt a kórházi adósságrendezés aktuális helyzetéről is.

Takács Péter elmondta, a korábbiaktól eltérően a kórházi konszolidáció nem egy év végi nagy összegben, hanem több évközi juttatással valósul meg a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alapján.

Idén a kórházak összesen 42,7 milliárd forint támogatást kapnak adósságrendezés céljából, és a következő év első hónapjában is várható egy jelentősebb összeg, amely tovább segíti őket anyagi helyzetük stabilizálásában.

- jegyezte meg az egészségügyi államtitkár. Mint kitért rá, a finanszírozás valós idejű költségek térítésével lehetne megoldani, "csakhogy ez a világon sehol sem történik meg". Kiemelte, az elmúlt években elszabadult egészségügyi árak mindenhol éreztetik hatásukat, de országonként eltérő rendszerekben ez máshol vezet adóssághoz. Csehországban például a hét biztosító közül egy eljárás alatt van, egy csődbe ment.

A kódkarbantartás a finanszírozás terén kulcsfontosságú szerepet játszik, ám a koronavírus-járvány következtében három évnyi lemaradás halmozódott fel ezen a területen. Takács Péter államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlődés irányvonala a költséghatékonyság mellett a lakosság életéveinek meghosszabbítására összpontosít. "Ha nem szükséges külföldre utazni egy kezelésért, az is része ennek a törekvésnek" - tette hozzá. Emellett kiemelte, hogy a családok számára jelentős előny, hogy már az év elején 31 milliárd forint értékben fogadtak be olyan gyógyszereket, amelyek eddig csak egyedi méltányosság keretében voltak hozzáférhetők. Ezen kívül a gyógyszerkassza idén további 50 milliárd forintos bővítést kapott.

Ezen felül a 2025-ös költségvetésbe 150 milliárd forint csak a kórházi kódkarbantartásra került be. Mint mondta, vannak olyan ellátási profilú intézmények, amelyek nagyobb adósságot termelnek, de ha ugyanolyan profilú és méretű kórházaknál nagyobb különbséget tapasztalnak, akkor az felülvizsgálatra szorul. A már szűkebb mozgástérrel rendelkező menedzsment felelősségét is nézik. Az ilyen anomáliák kiküszöbölésére Heves vármegyében pilot programot hoztak létre, amelybe nyolc-tíz kórházat vontak be. Ez alapján több mint 12,5 milliárd forint forráshiányra derült fény, amit a költségvetésbe betervezett említett 150 milliárd forint tartalmaz. "Ez körülbelül a Magyarországon előforduló HBCS-k ( a fekvőbeteg ellátásban a hasonló betegségcsoportok) és járóbeteg események körülbelül 70 százalékát fedi le" - részletezte az államtitkár. A maradék 30 százalékot illetően elmondta, hogy folyamatos kódkarbantartással a szakmacsoportokat végigjárva racionalizálnák a ráfordítást.

Az alapellátókat és a szakrendelőket a közös informatikai rendszerrel összekapcsolják a vármegyei irányító intézettel, amely ezzel rálát a betegforgalmi adatokra és a gazdálkodásra. "Az adósságrendezésbe így hamarabb be lehet avatkozni"- fejtette ki az államtitkár, aki azt is elárulta, a szakrendelőket nem államosítjuk, ebben végleges vereséget szenvedtem.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) kapcsán elhangzott, hogy a heti 200 órát meghaladó rendelési idővel rendelkező szakrendelők számára lehetőség nyílik a teljesítményalapú finanszírozás növelésére, amennyiben csatlakoznak a rendszerhez, ezzel is elősegítve a transzparenciát. Kiemelte, hogy az egészségügyi közbeszéd egyik legégetőbb problémája az, hogy sok beteg nem kap megfelelő ellátást.

Mégis a JIR-ben azt látjuk, hogy az országosan több ezer szabad időpontból csak napi hat-hétszázat foglalnak

- mondta az államtitkár. Szavai szerint már a bevezetéskor a fokozatosságra törekedtek, először csak a háziorvos foglalhatott, majd a beteg maga is a nem beutaló köteles ellátásokra, újabban pedig már e-beutalóhoz kötött vizsgálatokra is bejelentkezhet bárki bárhova. A NEAK-nál a dokumentum alapján el tudnak számolni az ellátók. "Itt egy nagyobbszabadságfokot adunk a rendszernek. A lakossági mobilitás nagyot lépett előre az elmúlt 30 évben, sokkal inkább hajlandó valaki akár 15-20 kilométert utazni a gyorsabb ellátásért, erre lehetőség is van, különösen nagyvárosok környékén"- részletezte Takács Péter.

A belügyminiszter által említett új ellenőrzési struktúráról szólva elmondta, "a Boston Consulting Group nem azt javasolta, hogy háromezer rendőrt vegyünk fel a kórházakba, szakmai ellenőrökről van szó, akik a kormányhivatalok rendszerét és a NEAK ellenőrző főorvosi rendszerét megerősítik" - húzta alá, mint kiderült, az orvosi béremelések nehezítették az ehhez szükséges szakembergárda felállítását. "Ebben önmagunk vetélytársai voltunk, kormánytisztviselőnek kevésbé jöttek, mint praktizálni" - árulta el az államtitkár. A betegellátáshoz igazodó bérek meghatározásához hasonló hierarchiát kellett kiépíteniük. A feladatmegosztást illetően elmondta, a klasszikus ANTSZ funkciók az NNGYK ellenőrzése alá, a finanszírozás a NEAK felügyelete alá, az OKFŐ-höz pedig a fenntartói ellátásszervezői hatáskör tartozik.