Szőlő utcai botrány: A Fidesz-többség három különböző területen is sikeresen megakadályozta az ellenzék kivizsgálási javaslatait.

A kormánypárti többségű szakbizottságok elutasították mindkét ellenzéki javaslatot az eseti bizottságok létrehozására, valamint a törvénymódosításra vonatkozó indítványt is.

Kedden, egy nap alatt három, a Szőlő utcai botrányhoz kapcsolódó ellenzéki indítványt is lesöpört az asztalról különböző parlamenti szakbizottságokban a kormánypárti többség. Ezek közül kettő eseti parlamenti bizottságok létrehozására irányult, egy pedig törvénymódosító javaslat volt annak érdekében, hogy vizsgálóbizottság alakulhasson.

Ahogy arról már a HVG írt, a DK által javasolt, ellenzéki együttműködésben benyújtott indítványt a vizsgálóbizottság létrehozására még szeptember végén leszavazta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, de az ellenzéknek több "B" terve is volt a téma napirenden tartására és arra, hogy ez a tárgykör parlamenti keretek között is ügy maradjon.

A kormánypárti elutasítás mögött álló indoklás valójában nem meglepő, hiszen az elmúlt 11 év során a Fidesz-KDNP rendszeresen ezzel az érveléssel akadályozta meg a hasonló ellenzéki vizsgálóbizottságok felállítását: a jogszabályok világosan kimondják, hogy az Országgyűlés nem hozhat létre vizsgálóbizottságot folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárásokat érintő ügyekben.

Az egyik ellenzéki javaslat célja a 2013-as szabály megszüntetése volt, amely akadályozta a vizsgálóbizottságok felállítását. A DK által benyújtott törvénymódosító javaslat azonban ugyanannak a bizottságnak a kezébe került, amely korábban már elutasította az eredeti indítványt. Ennek következtében a javaslat sorsa megismétlődött: a bizottság ismét elvetette a napirendre vételt, így a parlament agenda-ján sem szerepelhetett.

Az ellenzék második "B-terve" a téma folyamatos napirenden tartására a parlamenti eseti bizottságok felállítására irányuló javaslat volt - és ebből rögtön kettőt is benyújtottak. Lényeges különbség, hogy míg az eseti bizottságok esetében nincsenek jogi korlátozások a folyamatban lévő nyomozások miatt, a vizsgálóbizottságoknál ez nem mondható el. Ugyanakkor az eseti bizottságok hatásköre és eredményessége is jóval szűkebb, és nem készítenek hivatalos jelentést a munkájuk befejezésével.

A DK és az eredeti vizsgálóbizottságot támogató Jámbor András független képviselő szintén benyújtott egyes javaslatokat a Szőlő utca ügyében, amelyek célja, hogy a helyzetet alaposabban megértsék. A DK lényegében azonos megközelítést alkalmazott az eseti bizottság létrehozása során, mint amit az előző vizsgálat során is képviselt. Ezzel szemben Jámbor András javaslata kifejezetten a Szőlő utcára összpontosított, azonban...

A Szőlő utcai javítóintézet egykori vezetője, Juhász Péter Pál, aki jelenleg letartóztatásban van, arra tett javaslatot, hogy vizsgálják meg a bűnös "tevékenységének" lehetséges politikai megrendelőit és védelmezőit is.

Az ilyen ad-hoc bizottságok létrehozására vonatkozó javaslatokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően a témafelelős parlamenti szakbizottságokban is meg kell vitatni, ahol a kormánypártok többséggel rendelkeznek. Ennek következtében az elutasítás már előre borítékolható volt, és végül így is történt: a DK által kezdeményezett eseti bizottság nem kapta meg a szükséges támogatást, és a Jámbor-féle javaslat tárgysorozatba vételét is visszautasították.

A DK újra nekilátott, hogy a korábban elutasított vizsgálóbizottságra vonatkozó javaslatát alternatív módon a törvényhozás elé terjessze. Jogi lehetőségük van arra, hogy a már leszavazott indítványt egy másik testület, a Törvényalkotási Bizottság elé vigyék, ahol újra szavazást kérhetnek. Ezt az eljárást már kezdeményezték is, azonban ebben a bizottságban a kormánypárti képviselők vannak többségben. Bár eddig még nem folytak tárgyalások, a döntés kimenetele szinte biztosra vehető.

A DK egy újabb javaslattal állt elő, amelyben parlamenti vitanap megtartását kezdeményezi a szóban forgó kérdésben. E vitanapok kötelezőek, és a kormány képviselője is köteles részt venni rajtuk. Azonban ezek az események gyakran nem mások, mint végtelen ellenzéki monológok, amelyek nem vezetnek valódi, érdemi párbeszédhez.

A nyitóképen Semjén Zsolt és Orbán Viktor látható a Parlament falai között. Fotó: Molnár Zsófia.