A NAV figyelme, mint Szauron szeme, a leggazdagabbakra irányul, de itt nem csupán egy gyűrűt keresnek; sokkal inkább a hatalom és a befolyás kulcsait próbálják megszerezni.

A NAV rászállt a gazdagok új kedvencére, a bizalmi vagyonkezelésre. A szakma képviselői szerint egyáltalán nem baj, ha tisztul a piac és a pusztán adóoptimalizálást kínáló ügyvédi irodák kiiratkoznak erről a piacról. Csak így lehet a konstrukció olyan sikeres, mint Nyugaton - ahol olyan cégeket irányítanak bizalmi vagyonkezelők, mind a Ford, a Nestlé vagy épp a Walmart.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025-re vonatkozó ellenőrzési stratégiája különös hangsúlyt fektet a bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrákra. Az adóhatóság szándéka, hogy azonosítsa azokat a jogi tranzakciókat, amelyek elsősorban adóelőnyök megszerzésére irányulnak, s ezzel nem tartják tiszteletben a joggyakorlás rendeltetésszerűségének elvét.

A lépésre reagálva Illés István, az Apelso Trust igazgatósági tagja, az MBH Bank Private Banking e heti rendezvényén arról beszélt, hogy a területtel valóban komolyan foglalkozó cégeknek akár még előnyt is jelenthet az, ha az adóhatóság figyelme miatt tisztul a piac.

De mi is az a bizalmi vagyonkezelés? A bizalmi vagyonkezelés intézménye az angolszász jogból ismert "trust" magyarországi adaptációja, amelyet 2014-ben vezettek be. Ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő (magánszemély vagy jogi személy) vagyonát egy vagyonkezelőre bízza, aki azt saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli.

Azzal, hogy a BVK-hoz kerül a vagyon nem alkalmas fedezet elvonásra, ugyanakkor a jövőbeli kockázatoktól mentesülhet így a család - a kedvezményezettek számára a kifizetések mértéke és ütemezése meghatározható, miközben a vagyon egészét védi a BVK - így az örökösök közötti vagyonvita nem okozza a vagyon szétaprózódását.

A konstrukció tehát számos szempontból ideális lehet a jelentős vagyontömegek egyben tartására, még akkor is, ha az eredeti tulajdonos már nem képes vagy nem kíván részt venni a vagyon kezelésében a korábbiakhoz hasonló módon.

Az utóbbi évek során komoly kihívást jelentett a bizalmi vagyonkezelési piac elaprózódása. Sok ügyvéd úgy vélte, hogy a bizalmi vagyonkezelés (BVK) csupán egy szerződéses jogviszony, és ezért a szerződések elkészítése nem okozhat különösebb nehézséget egy ügyvédi iroda számára. Ezt a nézetet osztotta Baráti Ákos Pál is, a Jalsovszky ügyvédi iroda képviselője, aki a Grémium az Utódlásért Egyesület januári eseményén fejtette ki gondolatait.

Azok, akik így vélekednek, általában az adókedvezmények kihasználására törekednek. A jogszabályok értelmében a vagyonrendelés mentes az adófizetési kötelezettség alól, csupán a kedvezményezettek részére kifizetett hozamokat terheli egy stabil, 15%-os osztalékadó. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a vagyonrendelőként történő osztalékkövetelések BVK-ra való bízásával kikerülhető az osztalékadó.

Baráti Ákos Pál megállapítása szerint az utóbbi időszakban kialakított BVK struktúrák esetében a prioritás kétharmad részt az adótervezés szempontjai képviselik, míg a vagyonvédelmi és vagyonelkülönítési tényezők csupán 52 százalékban befolyásolták a bizalmi vagyonkezelők létrehozását. Felmerül a kérdés, hogy mekkora arányt képviselnek azok a cégek, amelyek csupán az osztalékfizetés adójának elkerülésére törekedtek.

Az eljárásrend előírásai szerint a piaci értéken nyilvántartott vagyon - amely a tőke összegét jelenti - minimum 5 évig kell, hogy a vagyonkezelés keretein belül maradjon. Ezt követően a tőkekifizetés adómentesen végrehajtható.

A Jalszovszky ügyvédi iroda képviselője rávilágított, hogy a bizalmi vagyonkezelés valódi célja mögötti elköteleződés megnyilvánulásaként figyelemre méltó, hogy a BVK-k (bizalmi vagyonkezelő közösségek) létrehozásában gondolkodók 51%-a a vagyont 15-49 évre bízná a strukturált rendszerre. Továbbá, a válaszadók 8%-a még hosszabb, 50 évet meghaladó időszakra is tervez a BVK keretein belül, ami arra utal, hogy sokan bizalmat szavaznak ennek a konstrukciónak. Ugyanakkor a piaci vélemények egyetértenek abban, hogy az adóoptimalizálás rövid távon továbbra is vonzó lehetőségnek számít. Felvetődik a kérdés, vajon Magyarországon mikor valósulhat meg olyan struktúra, amely hasonló a nemzetközi példákhoz. Talán kevesen vannak tisztában azzal, hogy...

A szakértők véleménye szerint a bevett vagyonkezelési konstrukciók (BVK-k) igazán eredményesek akkor, ha hosszú távú vagyontervezési stratégiaként használják őket, nem csupán átmeneti adóelőnyök megszerzésére. Ezért elengedhetetlen, hogy a vagyonrendelők és vagyonkezelők alaposan megértsék a BVK-k létrehozásával és működtetésével járó jogi és adózási vonatkozásokat, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által meghatározott elvárásokat.

Fajcsák Gábor, aki az RSM Hungary adóüzletágának vezető partnereként tevékenykedik, úgy véli, hogy...

Hasonlóképpen, nem célszerű ebben a megközelítésben gondolkodni, ha olyan vagyontárgyakról van szó, amelyek önállóan nem igazán mozgathatók (például ingatlanok vagy készpénz).

Bár a BVK (Befektetési Vagyonkezelő Központ) jelentős előnyöket kínál az öröklési folyamatok során – hiszen a BVK-ba helyezett vagyon nem része a hagyatéknak –, a fő erőssége inkább a vállalatok irányításának stabilizálásában rejlik. Az öröklési vagy házassági vagyonjogi viták esetében azonban nem feltétlenül nyújt hatékony megoldást. Az RSM szakembere hangsúlyozza, hogy nem csupán az öröklés kapcsán merülhetnek fel problémák; a BVK intézményét a fennálló családi konfliktusok vagy megromlott kapcsolatok is komoly akadályok elé állíthatják.

A BVK alkalmazása nem mindig a legjobb megoldás, különösen, ha bizonyos vagyonelemeknél "change of control" klauzulák találhatók. Ilyen lehet például a tulajdonostársak elővásárlási jogának megléte, vagy ha a cég részt vesz a Növekedési Kötvény Programban (NKP). Érdemes továbbá megfontolni, hogy a szakértők szerint az üzletszerű BVK esetén a kis- és középvállalkozói (kkv) státusz is veszélybe kerülhet.

Ami biztos, hogy a NAV szigorúbb ellenőrzései és az új adóhatósági értelmezések komoly hatással bírhatnak a BVK-k (biztosíték nélküli vagyonkezelők) jövőjére hazánkban. A piaci szereplőknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy a BVK-kat ne csupán adóelőnyök kiaknázására alkalmazzák, hanem hogy valódi vagyonkezelési és védelmi célokat is szolgáljanak.

A kérdés kulcsa a szakértelem, amelyhez az MBH Bank időzítése kiválóan illeszkedik. A bank ugyanis mostantól privátbanki ügyfelei számára elérhetővé tette a családi vagyontervezési szolgáltatását. Pleschinger Gyula Márk, az MBH Befektetési Bank privátbanki és befektetéselemzési területének vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy egyre növekvő igény mutatkozik arra, hogy a hagyományos privátbanki pénzügyi eszközök mellett alternatív lehetőségeket is kínáljanak a családi vagyon sokszínűsítésére és megőrzésére.

Miközben a paletta termékoldalról a nemesfém-kereskedelemre szakosodott Conclude Befektetési Zrt.-verl való együttműködére és hamarosan egy műtárgypiaci szakértő céggel bővül, az MBH élharcosa akar lenni a családi vagyontervezésnek is. Miután tavaly az MBH a privátbanki elemzőcég, a Blochamps Capital kezdeményezésére már részese volt a családi vagyontervezés kihívásait összegző brossúra kidolgozásának, így adta magát, hogy most az ottani szolgáltató partnerrel, az Apelso Trusttal közösen segítsenek az örökítésben és generációváltásban gondolkodó vagyonosoknak, hogy a sokkal holisztikusabb családi vagyonkezelés felé vigyék el gondolkodásukat, hiszen a legtöbb esetben a céljuk ezeknek az embereknek is a családi vagyon menedzselése, egybentartása és gyarapítása.

Az ilyenfajta strukturált gondolkodás megakadályozza, hogy valaki csupán az eufemisztikusan adóoptimalizálásnak titulált indokkal döntsön a BVK mellett. Számos országban már régóta elterjedt gyakorlatok kínálnak merészebb, és mindenképpen fenntarthatóbb megoldásokat a bizalmi vagyonkezelés terén.