Stark Tamás: "A Második Ukrán Front" című műve mélyrehatóan elemzi a második világháború e jelentős katonai eseményét, amely a frontvonalak változását és a harcok intenzitását hozta magával. A könyv részletesen bemutatja a hadműveletek stratégiáit, a rész
A történész szerint Orbán szándékosan elkerülte a pontos fogalmazást október 23-i beszédében, mivel ezzel kívánta "összeukránozni" a szovjet hadsereget.
Putyin valószínűleg elégedetten hallgatta Orbán ünnepi beszédét október 23-án. Az orosz elnök már október 2-án is szokatlanul nyíltan méltatta a magyar miniszterelnököt, amikor a Valdaj nemzetközi vitaklub éves rendezvényén kifejezte örömét a "nemzeti orientációjú politikai erők" növekvő szerepvállalása miatt Európában. Orbán is ebbe a csoportba tartozik, akiben Putyin a magyarság jövőjének védelmét látja. A miniszterelnök most is igazolta, hogy megérdemli az orosz elnök elismerését, hiszen beszéde ezúttal is határozottan Nyugat- és EU-ellenes hangvételt képviselt. A forradalmárokról való megemlékezés helyett komolyabb hangsúlyt kapott az Ukrajna elleni feszültségkeltés.
A miniszterelnök beszédét „történelmi eseményként” harangozták be, és kétségtelen, hogy az ünnepi szónoklatával új fejezetet nyitott a hazai történelem könyvében. Az emlékező szavakból azonban hiányzott, hogy kik voltak azok, akik levertek egy forradalmat, és a szabadságharc kirobbanásához vezető, valamint a második világháborút követő hosszú szovjet megszállásról sem esett szó. Orbán ugyanakkor röviden utalt a második világháborúra, megjegyezve: „Emlékezzetek, amikor a második ukrán front érkezett, Magyarország megszállt, gyenge és kiszolgáltatott volt.” Ma viszont már nem állunk német megszállás alatt.
