Sötétszélcsend - mi áll a háttérben, ami miatt Magyarországon a tőzsdei áramárak az egész kontinensen a legmagasabbak lettek?
Novemberben ismét felkavarta a kedélyeket az úgynevezett sötétszélcsend, amely Európa több országában hirtelen áremelkedést idézett elő a következő napi tőzsdei áramárakban. Magyarországon különösen érezhető a drágulás, amikor ez a jelenség beköszönt. Az árak elszabadulásának legfőbb oka, hogy ilyenkor, a napfény és szél hiányában, Németország hatalmas megújulóenergia-parkjai leállnak. A szakértők megjegyzik, hogy ilyenkor sokan hajlamosak Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, azonban a valódi probléma nálunk rejlik: a mi régiónkban nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás. Az aggasztó hír pedig az, hogy a sötétszélcsend időről időre visszatér, újabb tőzsdei árfolyam-ingadozásokat generálva, miközben a jelenség sokkal összetettebb annál, hogy csupán egy egyszerű német példával el lehessen intézni.
Az utóbbi hetek során különös figyelmet keltett egy közösségi médiában terjedő térkép, amely rávilágított arra, hogy 2024. november 12-én az elektromos áram másnapi tőzsdei ára Magyarországon volt a legmagasabb Európa országaiban. Ez az adat felerősítette a közbeszédet, és sokakat arra ösztönzött, hogy elgondolkodjanak az energiapiac helyzetén és a fenntarthatóság kérdésein.
Az ábra szerint aznap a német tőzsdén átlagosan 166 euróba került egy megawattórányi áram, míg Magyarországon, az egész kontinens fölé magasodva, 306 euróba. Ezt sokan félreértették, és rengetegen meg is ijedtek tőle. Kommentelők sokasága hitte azt, hogy a számok a lakossági áramárakat jelölik, holott a tőzsdei árak elsősorban a céges áramvásárlásokat határozzák meg, a magyar lakossági fogyasztók viszont rezsicsökkentett áron fogyasztják a villanyt. Ennek szintje pedig számukra még akkor is a nagykereskedelmi alatt van, ha kicsúsznak a kormány által meghatározott havi fogyasztási limitből. Az viszont tény, hogy Európában alig van ország, ahol a cégek többet fizetnek az energiáért, mint nálunk, de ez évek óta így megy, nem a novemberi ábra születése környékén alakult ki.
De a térkép - véletlen vagy szándékos - félremagyarázása remek muníció volt egy kis politikai összefeszüléshez. A kormányt nem pártolók elkezdtek fideszezni, a kormányt pártolók meg azzal lőttek vissza, hogy a másik tábor vagy álhíreket kelt a lakossági rezsiről, vagy hülye. Borítékolható, hogy még ennél is hangosabb lett volna a csatazaj, ha a térképre nemcsak a teljes napi átlagárak, de egyes órák külön rekordjai is felkerültek volna: Németországban voltak 500 eurós megawattórák is, míg nálunk órán belül közel 900 eurós szpot árak is kialakultak.
A sötétszélcsend miatti árelszállás újra és újra ismétlődik, legutóbbi december 12-én jöttek hírek arról, hogy Németországban az elektromos áram ára elérte megawattóránként a 936 eurót, emiatt átmenetileg sok vállalat csökkentette vagy teljesen le is állította termelését..
A közösségi médiás felhabzás novemberben akkora volt, hogy azt a kabinet sem hagyta szó nélkül. Előbb Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára posztolt Facebookra arról, hogy miért lódult meg a tőzsdei áramárunk, pár nappal később pedig Czepek Gábor, Lantos Csaba energiaügyi miniszter helyettese már cikket írt a témáról a Világgazdaságnak.
Mindkét fél a németországi helyzetet emelte ki a hazai árrobbanás okaként: rámutattak, hogy a november második hetét nem csupán nálunk, hanem ott is a sötétszélcsend (Dunkelflaute) jellemezte. Ez azt jelentette, hogy egy teljes héten át nem fújt a szél, a napsütés pedig egy vastag felhőréteg miatt teljesen eltűnt, ami következtében a német energiaforrások, köztük a 80 gigawatt (GW) kapacitású naperőművek és a 70 GW kapacitású szélerőművek, egyáltalán nem tudtak termelni.
Ez a jelenség a magyar tőzsdére is kihatással volt, mivel az európai energiapiac szoros összefonódásban működik, és Németország kulcsszereplő a folyamatokban, különösen a mi térségünkre vonatkozóan.
Az utóbbi években a németek jelentős mértékben csökkentették atomenergia-kapacitásukat. Amikor a megújuló energiaforrások nem tudják fedezni az áramigényt, Franciaországból pótolják a hiányt atomenergiával, és aktiválják a megmaradt, ám a zöld energia piaci változásai miatt most már különösen költséges szén- és gázerőműveiket. Ennek következtében az áram árának emelkedése az őket körülvevő országokat is érinti, így például az osztrák tőzsdén tapasztalható drágulás hatással van ránk is.
Magyarország tranzitországként is funkcionál, hiszen Ausztria és Szlovákia közreműködésével rajtunk keresztül áramot vásárolnak például Románia, Ukrajna és a Balkán országai. Ez a helyzet hozzájárult ahhoz, hogy megérkezett az elsősorban német eredetű drágulás. Steiner és Czepek a mögöttes okokat elemezték, és nem csupán a tények felsorolására szorítkoztak, hanem nyíltan bírálni kezdték Berlint is. Steiner ideológiai jellegűnek nevezte a német energiapolitikát, míg Czepek Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel és számos nyugati tagállam "túlhajtott zöldideológiával" közelít az energiaátmenet kérdéséhez.
Fontos megemlíteni, hogy a német és a magyar piac között folyamatosan fennáll egy árkülönbség, amelynek következtében Magyarország gyakran drágább alternatívát kínál. A régió egyébként is sebezhetőbb helyzetben van, hiszen a rendelkezésre álló erőművi kapacitások korlátozottak, különösen hazánkban, ahol a legnagyobb a szűkösség. Ráadásul a közelmúltban a balkáni vízerőművek termelését is jelentősen befolyásolta a szárazság, így még inkább érezhetővé vált a kapacitáshiány.
Németország megújuló kapacitásai viszont az év java részében a magyar villamos rendszert is nagyban segítik azzal, hogy általuk viszonylag olcsó áram tud bejönni a régióba. Ilyenkor a német áram hatása nálunk is árlehajtó, csak erről már nem esik szó - kerekítette ki a képet megkeresésünkre Mezősi András, a Regionális Közgazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
