Sam Altman bátor előrejelzései az mesterséges intelligencia és a robotika jövőjéről lenyűgöző betekintést nyújtanak abba, hogy milyen irányba haladhat a technológiai fejlődés. Az AI és a robotika területén tett megállapításai nem csupán találgatások, hane

A szuperintelligenciának megfizethetőnek és széles körben elérhetőnek kell lennie, miközben az etikai normákat közösen kell kialakítanunk.

Az OpenAI vezetője, Sam Altman, egy különös, gyengéd szingularitás jövőbeli megjelenéséről beszélt. Eszerint a mesterséges intelligencia, amely az emberi intelligenciát túlszárnyalja, nem váratlanul és szélsőségesen fog megérkezni, hanem fokozatosan, szinte észrevétlenül. "Relativisztikus nézőpontból a szingularitás egy fokozatos folyamat, ahol az összeolvadás nem hirtelen, hanem lassan, szelíden történik. Az exponenciális technológiai fejlődés egy hosszú, emelkedő íven halad; ha előre tekintünk, úgy tűnik, hogy meredeken felfelé ível, míg hátrafelé nézve laposnak érzékeljük. Valójában azonban egy sima, folyamatos görbén mozgunk" - osztotta meg gondolatait Altman a személyes blogján.

A TechRadar összegzése szerint, még ha az idővonalunk lassabb ütemű is, akkor is meg vagyunk győződve arról, hogy az AGI felé haladunk. Ennek a fejlődésnek három jelentős módja lesz, ahogyan formálja a jövőnket.

Altmant különösen vonzza a robotika jövőbeli hatása és szerepe a társadalomban.

2025-re elérkeznek azok az ügynökök, akik képesek lesznek valódi kognitív feladatokat ellátni; a programozás világa soha többé nem lesz a régi. 2026-ban várhatóan debütálnak azok a rendszerek, amelyek új perspektívákat kínálnak az adatok elemzésében. 2027-re pedig megjelennek azok a robotok, amelyek a valós világban is aktívan részt vesznek a feladatok végrehajtásában.

Altman nézete szerint a robotoknak emberi formát kell ölteniük ahhoz, hogy valódi feladatokat tudjanak ellátni a világban. Hiszen a környezetünk, amelyben élünk, végső soron az emberek szükségleteihez és igényeihez lett tervezve.

Sam Altman véleménye szerint "...a robotok, amelyek képesek más robotokat létrehozni... már nem állnak távol tőlünk. Ha az első egymillió humanoid robotot a hagyományos módszerekkel kell előállítanunk, de ezek a robotok később az egész ellátási láncot képesek irányítani – beleértve az ásványok kitermelését és feldolgozását, teherautók vezetését, gyárak működtetését stb. – hogy újabb robotokat készítsenek, amelyek képesek több chipgyártó üzem és adatközpont felépítésére, akkor a fejlődés üteme nyilvánvalóan drámaian megváltozik."

Altman véleménye szerint a társadalomnak alkalmazkodnia kell az mesterséges intelligenciához, mivel ez egyrészt a munkahelyek eltűnésével járhat, másrészt viszont új lehetőségek tárházát is megnyithatja.

A technológiai fejlődés sebessége továbbra is növekedni fog, és megmarad az a tény, hogy az emberi alkalmazkodóképesség szinte határtalan. Várhatóan nehéz kihívásokkal is szembenézünk, például egész iparágak eltűnésével, viszont a világ gazdasági dinamikája olyan gyorsan változik, hogy új politikai elképzelések megfontolására nyílik lehetőség, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

Altman úgy tűnik, hogy egyensúlyt teremt a változó munkahelyi környezet és a szuper intelligencia által hozott új lehetőségek között: "...talán egy év alatt eljutunk a nagy energiájú fizika megoldásától az űrkolonizáció megkezdéséig, vagy egy év alatt egy jelentős anyag tudományos áttöréstől a valódi nagy sávszélességű agy-számítógép interfészekig."

Altman merész új jövőképe szerint a szuper intelligencia olcsó és széles körben elérhető lesz. A legjobb előrelépési utat leírva először azt javasolja, hogy oldjuk meg az "összhang problémáját", ami azt jelenti, hogy "...az AI-rendszereknek meg kell tanulniuk és úgy kell cselekedniük, ahogyan azt mi közösen hosszú távon igazán szeretnénk".

A következő lépés az, hogy fókuszáljunk arra, hogy a szuperintelligencia hozzáférhető és megfizethető legyen mindenki számára, ne csupán egyetlen egyén, cég vagy ország birtokában álljon. Rendkívül lényeges, hogy a felhasználók számára széleskörű szabadságot biztosítsunk, mindezt a társadalom által meghatározott keretek között. Minél előbb elindul a globális diskurzus arról, hogy miként is nézzenek ki ezek a keretek és hogyan érjük el a közös együttműködést, annál kedvezőbb lesz a jövőnk szempontjából.

Altman blogját böngészve egyfajta elkerülhetetlenség sugallata bontakozik ki a jóslatában, miszerint az emberiség megállíthatatlanul tart az AGI felé. Olyan, mintha a jövő titkait felfedné, és víziójában a kétségnek nem jut szerep... De vajon valóban helytállóak a megérzései?

Altman víziója éles ellentétben áll az Apple legújabb kutatási eredményeivel, amelyek szerint az AGI (általános mesterséges intelligencia) elérése még távolabb van, mint ahogyan azt sok mesterséges intelligenciát támogató gondolkodó remélte. Az Apple "A gondolkodás illúziója" című tanulmányában hangsúlyozza, hogy bár a modellek képesek kifinomult önreflexiós mechanizmusokat kialakítani a megerősítéses tanulás révén, mégsem tudnak általános problémamegoldó képességeket kifejleszteni a tervezési feladatokhoz. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a teljesítményük egy bizonyos komplexitási küszöb felett drámaian csökken, végül nullára esik vissza.

A kutatást nagy méretű érvelési modelleken végezték, mint például az OpenAI o1/o3 modelljei és a Claude 3.7 Sonnet Thinking.

"Különösen aggasztó az érvelési erőfeszítés intuitívnak ellentmondó csökkenése, amikor a problémák kritikus komplexitáshoz közelednek, ami az LRM-ek belső számítási skálázási korlátjára utal" - áll a tanulmányban.

Ezzel szemben Altman meg van győződve arról, hogy "a mérhetetlenül olcsó intelligencia könnyen elérhető. Ez őrültségnek tűnhet, de ha 2020-ban azt mondtuk volna, hogy ott leszünk, ahol ma vagyunk, az valószínűleg őrültebbnek tűnt volna, mint a jelenlegi előrejelzéseink 2030-ra vonatkozóan."

Jelen pillanatban csak annyit állíthatunk, hogy az idő fogja megmutatni, vajon Altman nézetei helytállóak-e, vagy a szkeptikusoknak ad majd igazat – olvasható a TechRadar hasábjain.