És ekkor a Shein helyett csupán Orbán púposodó szőnyegének mintázata maradt számunkra.

Orbán Viktor pénteki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a költségvetés legfontosabb kérdése a háború, hiszen az európai gazdaság problémáinak gyökerei a konfliktusokban keresendők. Kiemelte, hogy Donald Trump januári hivatalba lépése új fordulatot hozhat, ami békeidőszakot eredményezhet. Ezért elengedhetetlen, hogy a magyar gazdaságot ismét megerősítsük, és megkezdjük a felfelé ívelő utat, így nem háborús, hanem békeköltségvetés tervezésével készülünk. A miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről, kijelentve, hogy 2025-ben "fantasztikus" év vár ránk, amikor hirtelen minden megváltozhat. Ennek megfelelően a költségvetés a jövőbeli gazdasági növekedést 3 százalék feletti ütemben prognosztizálja. A hitelminősítők értékeléseivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gazdaság növekedése egyre inkább érezhető, és "a szőnyeg púposodik, hamarosan repülni fog".

Bár nem állíthatjuk biztosan, hogy a magyar miniszterelnök előrejelzései valóra válnak, hiszen a kormány már hosszú évek óta ígéri, hogy a jövő mindig ígéretesebb lesz számunkra, egy dologban mégis biztosak lehetünk: januártól emelkedik a kötelező legkisebb bér.

A költségvetés helyzetéről Horváth Gáborral, a Költségvetési Tanács elnökével folytatott beszélgetésünk során világossá vált, hogy a 2025-ös büdzsé jelentős kockázatokkal néz szembe. Ez nem meglepő, hiszen a jövőbe vezető úton egy komoly örökséget cipelünk magunkkal: a költségvetési hiány november végére már meghaladta a 3284 milliárd forintot. Továbbá, aggasztó jelenség, hogy a Magyar Nemzeti Bank becslései alapján a kormány jövő évi adóbevételeit túlságosan optimistán tervezték meg.

A kormány prioritásai egyértelműek, hiszen a patikák finanszírozásánál sokkal fontosabb kérdésekre találnak forrást. Az Orbán Viktorhoz közel álló üzleti körök továbbra is aktívan támogatják a nemzetközi szövetségeseket; legutóbb például kiderült, hogy magyar közvetítéssel titkos hitelhez juthatott a boszniai Szerb Köztársaság. Ugyanakkor nem minden helyszínen fogadják tárt karokkal a magyar tőkét: a lengyel jobboldali ellenzékhez való közeledés miatt a magyar kormányközeli TV2 által érintett független TVN tévétársaság ügyét a lengyel kormány azonnal stratégiai cégként kezelte, ezzel megakadályozva az eladását a kormány engedélye nélkül.

Orbánnak igencsak eseménydús hete volt: előbb egy rövid látogatást tett Trumpnál a Mar-a-Lagó-i rezidencián, majd felhívta Putyint, végül pedig Erdogannal is eszmét cserélt. Gazdasági szempontból a Trump-pal való találkozó tűnt a legmeghatározóbbnak, ugyanis valamiért magával vitte a kormány által jelentős mértékben támogatott 4iG vezérét, Jászai Gellértet is. Jászai nem tétlenkedett, és a találkozón lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa Elon Musknak a cég műholdprogramját. Információink szerint a 4iG legfőbb célja, hogy felfedezzen egy olyan partnert, aki képes segíteni a jövőbeli műholdjaik világűrbe juttatásában.

Fókuszáljunk továbbra is a NER-re: alaposan megvizsgáltuk, mennyire párhuzamba állítható Putyin rendszere a NER-rel. Egy biztos: az utolsó évtized tőzsdei versenyét egyértelműen a kormányhoz közel álló vállalatok uralták. Ugyanakkor a Budapesti Értéktőzsde nagy áttörésére még mindig várnunk kell.

A NER egyik legismertebb alakja, Mészáros Lőrinc körül izgalmas események zajlottak. Először is, napvilágra került, hogy az állami támogatással létrehozott MBH bankja emeli a lakáshitelkamatokat, ami nem kis felháborodást váltott ki. Ezt követően pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ország leggazdagabb embere fokozatosan növeli részesedését a bankban – mindezt az állam kárára. Mindez nem meglepő, hiszen az Eximbank folyamatosan önti a pénzt Mészáros cégeibe, amelyeknek lehet, hogy nagy szükségük van erre, különösen, mivel a magyar vállalatok alig férnek hozzá uniós forrásokhoz.

A kormány a héten jelentős reformokat hajtott végre a családtámogatási rendszer terén. Az új rendelkezések révén úgy tűnik, hogy a Babaváró hitelt igénylő és már meglévő támogatottak helyzete is kedvezőbbé válik. Ráadásul a kormány döntése értelmében 35 évre csökkentették az életkorhatárt, így az érdeklődők egyharmada profitálhat az új szabályozásból.

A csok szabályozása is átalakul: bár a jogalkotó egy kiskaput bezár, van egy különleges lehetőség azokra nézve, akik tavaly év végén koraszülött babát üdvözöltek. Emellett örömhír, hogy a csok plusz könnyedén átvihető más ingatlanra, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a családok számára.

A kormány mostantól részletesen ismertette, hogy milyen célokra használhatjuk fel a SZÉP-kártyán lévő összegeinket, amennyiben otthonfelújításra szánnánk őket. Emellett Nagy Mártonék is időt szántak arra, hogy megállapítsák a felszolgálói díjak legnagyobb mértékét.

A hét egyik legizgalmasabb eseménye lehetett volna, hogy a Shein végre fizikai üzletet nyitott Budapesten. Eddig a kínai online platformhoz Magyarországon kizárólag digitális úton lehetett hozzáférni, ám szerdán mindenkit meglepett a hír: a Sugár üzletközpont falai között életre kelt az első magyar pop-up Shein bolt.

Az átlag magyar számára nem volt szükség másra, mint a TikTokon felbukkanó videóra, amelyben tömegesen özönlöttek a vásárlók a boltba. Másnap a HVG érdeklődésére a Shein meglepő válaszának örvendezhettünk: nem állnak kapcsolatban a bolttal.

A Shein termékei kizárólag online vásárolhatók meg, a hivatalos weboldalunkon és mobilalkalmazásunkon keresztül. Minden olyan magyarországi bolt, amely Shein üzletként hirdeti magát, nem rendelkezik az általunk kiadott engedéllyel, és semmilyen kapcsolatban nem áll velünk. Ezért nem tudjuk biztosítani a náluk elérhető termékek eredetiségét vagy minőségét - tájékoztattak minket. Hozzátették, hogy megfelelő lépéseket tesznek a Budapesten megnyílt bolt ellen.

A történetnek itt sincs vége, ugyanis a HVG kiderítette, hogy adóhátralékos kisvállalkozás áll a Shein Store-nak maszkírozott sugárbeli turkáló mögött, amit amúgy kollégánk úgy jellemzett, hogy "egy rossz turkáló igényesebben van megcsinálva". Az akciót kitaláló Abidodo Kft. bár sokszor nyereséget termelt, úgy tűnik, nem igazán sietnek pontosan fizetni az adót: összesen hat alkalommal rendeltek el végrehajtást velük szemben.

Bízunk benne, hogy ez a helyzet nem árnyékolta be sokak karácsonyi ünneplését. Az infláció újabb szárnyra kapása senkinek sem kedvez, és az ajándékvásárlás sem könnyebb, hiszen a magyarok átlagosan 84 ezer forintot költenek erre az időszakra. Ráadásul tavaly a dolgozók több mint felének, idén pedig minden ötödik munkavállalónak csökkent a reálkeresete, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Ezek után talán senki sem lepődik meg, hogy a magyarok háromnegyede nem tud rendszeresen pénzt félretenni. Mindez persze nem zavarja össze Nagy Mártont, ő ugyanis úgy látja, hogy a magyaroknál van pénz. Persze tényleg létezik olyan magyar, akinek van, ők sokat veszíthetnek, ha nem fektetik be megtakarításaikat az utolsó forintig, még akkor is, ha kormány egy hirtelen gondoltanak engedve lehúzza azokat, akik tartós befektetési számlán tartják a pénzüket.

Bármilyen online karácsonyi ajándék vásárlására készülőnek érdemes felkészülnie a legrosszabb forgatókönyvekre a csomagautomaták környékén. A helyzet olyan kritikus, hogy gyakran előfordul, hogy a pakkoknak egyszerűen nincs helyük, annyira telített a rendszer.

És persze megválaszoltuk a mindenkit érdeklő kérdést is: miért tömjük magunkat a rosszullétig karácsonykor? És ha teletömjük, akkor mivel? Sokak szerint az idei karácsony slágere a dubaji csokoládé lesz, amit már több magyar üzletben is lehet kapni, igaz, a Lidl - amely 20 év után nyitott boltot Érden - mennyiségi korlátozást vezetett be rá. Mindenesetre mi is kipróbáltuk, milyen az, ha otthon készítünk dubaji csokit, de összegyűjtöttünk minden olyan információt is, amit érdemes ismerni erről az új trendről.

Aki pedig úgy döntene, hogy mégsem zabálja degeszre magát, annak tudjuk ajánlani az ételmentést, hiszen főzni úgyis sokat fogunk: üzleti podcastunk új epizódjában a Munch mutatkozott be.

Bár még a múlt héten lőtték le New Yorkban a UnitedHealthcare vezérigazgatóját, nemrég derült csak ki, hogy a tettes nemcsak az egészségbiztosítókat, de az amerikai nagyvállalatokat sem kedvelte egyáltalán, és bár állandó hátproblémákkal küzdött, a UnitedHealthcare-nek nem is volt ügyfele.

Az ügynek lett egy meglepő mellékszála is: az amerikaiak annyira lepontozták azt a McDonald's-ot, ahol elfogták, hogy a Google-nek kellett közbelépnie.

Zárásként térjünk rá az autóiparra, ahol sajnos nem sok biztató fejleményről számolhatunk be. Az elhúzódó akkumulátorgyártási nehézségek súlyosan érintik a magyar ipar teljesítményét. Nem meglepő ez, ha figyelembe vesszük, hogy éppen most tanúi vagyunk az európai autóipar válságának.

Akinek azonban a kedve ettől sem csökken az autózástól, az valószínűleg nem veszi figyelembe, hogy jövőre számos autósokat érintő hatósági díj várhatóan emelkedni fog. Ráadásul a NAV is jelentős mértékben növelheti az üzemanyagok jövedéki adóját januártól. A fővárosiak számára további kellemetlen hír, hogy átlagosan körülbelül 30 ezer forinttal többet kell fizetniük a kötelező biztosításért, mint vidéki megfelelőiknek.

Szinte már egy örömhír formájában érkezett, de sajnos csak a "majdnem" szintjén maradt: itthon januárra terveztek egy innovatív, környezetbarát üzemanyag bevezetését, ám az utolsó pillanatban valaki megakadályozta a megvalósulását.

+1:

Évekig a fix ár volt a Roszatom paksi atomerőmű-építési megbízásának legfőbb érve, azonban most már nem csupán az a kérdés, hogy drágábbak lesznek-e az új blokkok, hanem inkább az, hogy mennyivel nőnek majd az árak. Vagy talán még inkább hányszorosára. Az orosz támogatás elfogyott, és a moszkvai partner ceruzája valószínűleg nem lesz túl kíméletes, amikor az áremelés mértékéről tárgyalnak. Ráadásul a műszaki tartalom is átalakulhat, természetesen a közvélemény teljes kizárásával, ahogyan azt már megszokhattuk.