Rosszkedv vagy depresszió? Fontos, hogy időben észrevegyük a figyelmeztető jeleket!

A depresszió sok ember számára csupán egy olyan kifejezés, amelyet akkor használnak, amikor valaki labilis, panaszkodik, vagy éppenséggel elveszíti az életkedvét. Azonban a valóságban ez a fogalom egy mélyen gyökerező, súlyos mentális állapotot takar. Kulcsfontosságú, hogy időben észleljük a jeleit, és ne hagyjuk figyelmen kívül a tüneteket, mert a megfelelő támogatás és kezelés hiánya komoly következményekkel járhat.

A depresszió napjainkban globális szinten a legelterjedtebb népbetegségek egyike, amely a WHO 2017-es adatai alapján már 322 millió embert érint. A tartós tünetek mellett a lakosság körülbelül 10%-a legalább egyszer megtapasztalja ezt a nehezen kezelhető állapotot élete során. Az egykoron csupán "úri betegségnek" tekintett depresszió mára egyre inkább elterjedt problémává vált, és a jövőbeli felmérések szerint a legfőbb betegségkiváltó tényezők között fog szerepelni. Különösen aggasztó, hogy a betegség megjelenése a gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében is egyre gyakoribb, bár ennek okait még mindig kutatják. Jelenleg a negyvenes éveikben járó felnőttek szenvednek a legnagyobb arányban a depressziótól. Érdekes módon a nők körében kétszer nagyobb valószínűséggel jelentkezik a betegség, hiszen a kutatások szerint minden ötödik nő tapasztal depressziós időszakot életében.

A "szendvicsgeneráció" kihívásokkal teli helyzetben találja magát, hiszen egyszerre kell gondoskodnia a fiatalabb és az idősebb generációkról. Ez a különleges csoport sokszor érzi a nyomást, ahogy a munka és a családi kötelezettségek között egyensúlyozik. A szendvicsgeneráció tagjai nem csupán a saját életüket élik, hanem a szülői és nagyszülői szerepek terheit is magukra vállalják, miközben saját gyermekeik fejlődésére és jólétére is figyelmet kell fordítaniuk. Ez a kettős felelősség nemcsak érzelmi, hanem pénzügyi és fizikai terheket is jelent, ami sok esetben kimerültséghez és stresszhez vezethet. Az ő helyzetük különösen figyelmet érdemel, hiszen a társadalom támogatására és megértésére van szükség ahhoz, hogy ezt a generációt ne hagyjuk magára a kihívások tengerében.

A férfiak védettsége a depresszióval szemben egyáltalán nem biztosított; sőt, a szakirodalom arra figyelmeztet, hogy a 40-50 év közötti férfiak, akiket puffer- vagy szendvicsgenerációnak neveznek, gyakran súlyosabban érintettek. Ezen férfiak esetében a depresszió sokszor észrevétlen marad, és kezelés nélkül állapotuk súlyosbodhat, ami végül krízishelyzethez vezethet, sőt tragikus következményekkel is járhat. Míg a nők általában könnyebben élnek a segítségkérés lehetőségével, addig a férfiak körében elterjedt az a nézet, hogy a depresszió csupán „hiszti”, amit a társadalmi elvárások és a nevelés erősítenek meg. A férfiakat gyakran arra tanítják, hogy erősek legyenek, ne mutassanak gyengeséget, és ha nem teljesítenek a megszokott módon, azt kudarcnak tekintik. Ennek következtében a férfiak körében jóval magasabb az öngyilkosságok aránya. A hazai statisztikák is aggasztóak: a pandémia első évében a 2019-es adatokhoz képest körülbelül 10%-kal nőtt az öngyilkosságok száma, és míg 2020-ban három női öngyilkosságra jutott egy férfi, ugyanebben az évben összesen 153 férfi vetett véget az életének. Fontos hangsúlyozni, hogy az öngyilkosságok megelőzhetők; sok esetben a krízishelyzetben lévők csupán változásra vágynak, és hajlamosak a szándékukat jelezni. Ha nem találják meg a megfelelő támogatást, a szakemberek feladata lenne, hogy segítsenek nekik a nehéz időszak átvészelésében – azonban mindez csak akkor lehetséges, ha a páciensek felismerik, hogy szükségük van segítségre.

Figyeljünk a jelekre, és tanuljunk meg értelmezni őket!

Miért is eshetünk abba a csapdába, hogy a depresszió észrevétlenül és kezelés nélkül kisajátítja életünket? A szakértők egybehangzó véleménye szerint a tudatosság hiánya az, ami miatt csupán a fizikai, szervi betegségeket tekintjük valódi problémának. A szorongás, stressz és depresszió sok ember szemében csupán átmeneti állapotok, amelyek néhány pihentető éjszakával vagy egy tengerparti nyaralással orvosolhatók. Amikor megjelennek az első figyelmeztető jelek, gyakran figyelmen kívül hagyjuk őket, hiszen csak múló rosszkedvről beszélünk. Pedig ezek a jelek sokszor egyszerre érkeznek, érzelmi, kognitív, motivációs és testi szinten egyaránt megnyilvánulva. Ha a következő tünetek közül többet, vagy legalább a panaszok felét tapasztaljuk, érdemes szakember segítségét kérnünk a kivizsgáláshoz!

A depresszió sokféle tünettel jelentkezhet, és ezek közül a leggyakoribbak a következők:

A depresszió egy komplex állapot, amelyet gyakran több különböző tényező együttes hatása vált ki. Ezek a kiváltó okok nemcsak egyéni szinten, hanem a környezeti és szociális hatások révén is megjelenhetnek. A lelki terhek, a stressz, a kapcsolati problémák, valamint a biológiai és genetikai prediszpozíció mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki a depresszióval küzdjön. Mindezek figyelembevételével érthető, hogy a depresszió kezelése is sokrétű megközelítést igényel.

A fenti tünetek azonban nem kizárólag a depressziós páciensekre jellemzők, elvégre számos más betegség is okozhat hasonló panaszokat. Emiatt is fontos, hogy mindig kérjük ki szakorvos tanácsát, mielőtt diagnosztizálnánk magunkon a betegséget. Mindenki veszélyeztetettnek számít, akiben megvan a depresszióra való hajlam. Azonban, lévén szó úgynevezett multifaktoriális betegségről, egyszerre több kiváltó ok is kell ahhoz, hogy valaki depresszióba zuhanjon. Hajlamosító tényezők lehetnek:

Kezelés hiányában komoly kockázatokkal járhat.

A kezeletlen depresszió nemcsak azért veszélyes, mert akár hosszú évekig nem szabadulhatunk a hangulatzavartól, és a kialakult szomorúság, enerváltság akár a személyiség részévé is válhat (az enyhe fokú depressziót, amely akár évekig is a páciens életének része lehet, a szakirodalom disztímiának nevezi), ezzel pedig nemcsak a saját életünket, hanem a családunk, hozzátartozóink életét is mérgezzük. A krónikusan fennálló depresszió további szervi betegségeket is előidézhet, így magas vérnyomást, cukorbetegséget vagy akár daganatos betegségek kialakulását is. A tartós kilátástalanságban szenvedő, reményvesztett páciens sokszor azonban meg sem várja, míg más testi panasza jelentkezik: ha nem lát megoldást problémájára, könnyen önmaga ellen fordulhat. A szakértők szerint az öngyilkosságot elkövetők 90 százaléka hangulatzavarral, depresszióval küzdött, ezért is fontos, hogy már az első jeleknél kérjünk szakmai segítséget a helyzet megoldásához.

A legfontosabb: ne szégyelljük a panaszokat és ne söpörjük a szőnyeg alá a problémát! Olvassunk a témában, legyünk tudatosak és figyeljünk oda magunkra. Mindez segíthet abban, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt és boldog életet élhessünk, bármilyen körülmények között.