Űrháborús konfliktus bontakozik ki az Európai Unió területén.

Sorban vásárolják be magukat az európai fegyvercégek az űriparba, mivel a műholdas képességek terén komoly elmaradásban van az EU az USA-hoz és Kínához képest. Bár szektorálisan a civilről egyre inkább a védelmi beruházások felé tolódnak a források Európában is, nem áll túl jól a mérleg, ha a kontinens versenytársait is nézzük.

Az európai védelmi ipar egyre inkább felfedezi az űrágazat lehetőségeit, és számos szereplő lép be ebbe a dinamikusan fejlődő területre. Habár az űrkutatás és a védelem kapcsolata már régóta létezik, az Európai Unió keretein belül a figyelem eddig főként a polgári alkalmazásokra összpontosult - állítja az Euronews.

Az Európai Űrpolitikai Intézet (ESPI) legújabb tanulmányából világossá válik, hogy a 2020-as évek elején tapasztalt csökkenő tendencia ellenére, 2022 közepétől ismét felerősödni látszanak az űripari összefonódások. Olyan jelentős szereplők, mint a Rheinmetall, a Safran és az Indra, jelentős tőkével lépnek be a piacra, céljuk pedig nem más, mint felvásárolni vagy befektetésekkel támogatni az európai űripar szereplőit.

A háború újbóli megjelenésével a műholdas fenyegetések egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, ami érthetővé teszi, hogy számos vállalat a kibervédelem szempontjából kiemelt jelentőségű területek felé fordul. Az Európai Parlament ég és űr munkacsoportja azonban rávilágít, hogy ezek a kezdeményezések jelenleg még mindig szétszórtak, és sürgető szükség van egy átfogó, kontinensszintű tervezési folyamatra.

Európa azonban jelenleg GDP-jének mindössze 0,07%-át, évi 14 milliárd eurót fektet űrtevékenységekbe. Az ESPI kutatásvezetője, Matija Renceli szerint továbbra is akut képességbeli hiánytól szenved az európai űripar, és

ennek érdemi javításához évi 0,15-0,25% lenne szükséges 2040-ig.

Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője, úgy véli, hogy az Európai Unió védelmi célú űrtevékenységeire eddig méltatlanul alacsony összegeket fordítanak. Rámutatott, hogy a térségben a legkiválóbb mérnökök és tudósok dolgoznak, így a felzárkózáshoz csupán a megfelelő anyagi források biztosítása szükséges.

Jelenleg Európa állami űrköltségvetésének mindössze 15%-át fordítják katonai űrtevékenységekre, ami jóval a globális átlagnak számító 50% alatt van, de a tendencia mindenhol továbbra is a védelem felé tolódik.

Míg a legtöbb tagállam, köztük Magyarország is, rendelkezik saját űr- és védelmi stratégiával, mindössze nyolc ország dolgozott ki olyan átfogó tervet, amely a két területet egyesíti. Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svédország például jelentős hangsúlyt fektetnek ennek a metszetnek a vizsgálatára. Az ESPI elemzése szerint azonban Európa összességében még mindig lassú léptekkel halad, amikor saját képességeinek fejlesztéséről és implementálásáról van szó.

Az ESA, amely a terület szakmai hatóságait egyesíti, legközelebb az év végén, novemberben tartja miniszteri tanácsülését. Ezen a fontos eseményen várhatóan 21 milliárd euróra (körülbelül 8,5 ezer milliárd forintra) emelheti éves költségvetését, ami jelentős előrelépést jelentene a 2022-es 16,9 milliárd eurós szinthez képest.