A NATO vezetője figyelmeztette az Európai Uniót, hogy sürgős lépéseket kell tennie: elengedhetetlen, hogy egy konfliktusos szövetséget alakítson ki Európa fekete bárányával.
A NATO főtitkára, Mark Rutte, nyomatékosan felhívta az Európai Unió vezetőinek figyelmét arra, hogy erősítsék meg kapcsolataikat Törökországgal. E lépés sürgetése összefüggésben áll azzal, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a kontinens biztonsági struktúrájából való kivonulása új kihívásokat teremt, amelyek arra ösztönzik az európai fővárosokat, hogy újragondolják szövetségi rendszereiket - számolt be erről a Financial Times.
Rutte, aki a múltban Hollandia miniszterelnökeként többször is konfliktusba került Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, most arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak és Törökországnak közös erőfeszítéseket kell tennie a biztonság megteremtése érdekében.
Az EU jelenleg lehetőségeket keres az együttműködés fokozására Törökországgal és más, nem EU-tagállamokkal, mivel a védelmi képességek jelentős megerősítésére törekszik.
Trump fenyegetései, hogy visszavonja az Egyesült Államok biztonsági garanciáit az európai NATO-szövetségesek felé, valamint az Oroszországgal való kapcsolatok újraindítása és Ukrajna támogatásának megszüntetése aggodalmat keltett az EU fővárosaiban. Ennek eredményeként egyes EU-tagállamok a "hajlandók koalíciójában" való együttműködést szorgalmazzák olyan országokkal, mint Norvégia és az Egyesült Királyság.
Törökország külügyminisztere, Hakan Fidan, februárban részt vett egy jelentős londoni találkozón, amelyen Európa legnagyobb katonai hatalmai gyűltek össze. A megbeszélések középpontjában Ukrajna támogatása és a szélesebb védelmi stratégiák álltak. Rutte, a holland miniszterelnök, már korábban is hangsúlyozta az Ankarával való szoros együttműködés szükségességét egy munkaebéd keretében. Az EU egyik magas rangú tisztviselője pedig kijelentette, hogy...
A helyzetek folyamatosan átalakulnak, és idővel elérkezik az a pillanat, amikor el kell döntenünk, kiket szeretnénk magunk mellett tudni a csapatunkban. Ez független attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe.
Törökország azonban nem csatlakozott az Európai Unió és más nyugati szövetségesek Oroszország ellen bevezetett szankciós rendszeréhez, és továbbra is szoros gazdasági és energetikai kapcsolatokat ápol Moszkvával. Ezzel összefüggésben Görögország hangsúlyozta, hogy Törökország nem vesz részt a szankciókban, miközben a konfliktusait sem oldotta meg több EU-tagállammal, például Ciprus ügyében, amely kérdésben éppen Athénnal áll fenn feszültség.
Bár az Európai Unió közvetlen beavatkozása a védelmi és biztonsági kérdések terén korlátozott, a közösség rendelkezik olyan jelentős pénzügyi forrásokkal, amelyek segítségével formálhatja a védelmi ipar együttműködését. Törökország fegyveripara nem csupán önállóan áll, hanem része egy tágabb diskurzusnak, amelyben az EU-tagállamok arról folytatnak eszmecserét, hogy engedjenek-e a harmadik országok védelmi vállalatai számára a közösségi kezdeményezésekhez való hozzáférést, különösen a fegyverkiadások növelése kapcsán.
Rutte javaslata következtében Brüsszelnek újabb nehéz döntésekkel kell szembenéznie: Törökország hivatalosan is az Európai Unió tagjelöltje, ám a csatlakozási folyamat már évek óta stagnál. A tárgyalások 2005-ben indultak el, de azóta számos akadály merült fel, köztük politikai és emberi jogi aggályok, valamint a Ciprus körüli feszültségek, amelyek Görögországot is érintik. Az EU több párbeszédcsatornát felfüggesztett, beleértve a biztonsági és védelmi együttműködést is, részben a két fél közötti ellentétek miatt.
