Pulai András: Magyar Péter közel a kormányváltáshoz A közelmúlt politikai eseményei azt mutatják, hogy Magyar Péter egy jelentős lépést tett a kormányváltás irányába. Az elemzők és politikai szakértők figyelme egyre inkább az ő szerepére irányul, mivel a
Sokan a főváros pénzügyi nehézségeit az Orbán-kormány intézkedéseivel hozzák összefüggésbe.
Az utóbbi egy-két év során észlelhetően csökkent a Pride megítélése - nyilatkozta Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Megfigyelései szerint a Fidesz LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos kommunikációs stratégiájának hatásai nem maradtak észrevétlenek. A romló tendencia hátterében két fő tényezőt emelt ki: egyrészt Magyarország az Európai Unió legszegényebb tagja, így az emberek hajlamosabbak a megélhetési kérdéseket fontosabbnak tartani, mint a demokráciát, amely magában foglalja a kisebbségek jogait és a gyülekezési jogot. Másrészt a két meghatározó politikai párt, a Fidesz és a Tisza Párt, nem mutatnak támogatást e téma iránt, hanem inkább távolságot tartanak tőle.
Pulai András kifejtette, hogy a Publicus legújabb közvélemény-kutatása nem támasztja alá azt a trendet, amely a Medián adataiból kiolvasható. Jelenlegi méréseik hasonló eredményeket mutatnak, mint egy hónappal ezelőtt, így a Tisza Párt nem tapasztalt jelentős növekedést, a Fidesz pedig nem szenvedett el drámai visszaesést. Ezen kívül a Mi Hazánk és a DK pártok is bejutnának a parlamentbe. András véleménye szerint a Tisza Párt már csak egy lépésre van a kormányváltástól, ám ez a lépés nem kis feladat, mivel az egyéni jelöltek személye még nem ismert, és a választás kimenetele itt dől el.
Az intézet által a Népszavának végzett felmérés eredményei szerint a kormánypárti szavazók körében is egyre nő az igény az átláthatóságra: a válaszadók fele szeretné tisztázni, hol és hogyan használják fel a szolidaritási hozzájárulás címén beszedett összegeket. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók 91 százaléka elutasítja ezt a gyakorlatot. Érdekes megfigyelni, hogy míg a fideszesek 71 százaléka helyénvalónak tartja az elvonásokat, addig az ellenzéki táborban ugyanez a szám 71 százalékra rúg, de ők az igazságtalanságot hangsúlyozzák.
A kormánypárti szavazók kevesebb mint fele látja indokoltnak, hogy Budapest többet járuljon hozzá a központi költségvetéshez, mint amennyit az önkormányzat működésére kap a kormánytól. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók 88 százaléka ezt az eljárást igazságtalannak tartja. A fővárosiak körében is dominál az elutasítás, hiszen 83 százalékuk nem ért egyet ezzel a helyzettel, de a kisebb városokban és falvakban élők többsége – 60-69 százalék – szintén igazságtalannak véli ezt a megközelítést.
A legfrissebb felmérések alapján a budapesti lakosság 48 százaléka az Orbán-kormányt tartja felelősnek a főváros pénzügyi válságáért, míg 26 százalék a Karácsony-féle vezetést okolja. Érdekesség, hogy a válaszadók 17 százaléka úgy véli, mindkét fél hozzájárult a kialakult helyzethez. A budapesti válaszadók 65 százaléka a kormányt teszi felelőssé, míg a vidéken élők körében kevesebb mint a felük, de ők is többségben vannak ezzel a nézőponttal. A nyomásgyakorlásra vonatkozóan a megkérdezetteknek kevesebb mint 30 százaléka állt ki, míg 58 százalék inkább a kormánnyal való egyezkedést preferálja.
