A választási szuperév végére a populisták intenzív versengése jellemzi a politikai tájat.
November 24-én kezdetét veszi Romániában a választási szuperév utolsó szakasza, amely különösen izgalmas eseményekkel teli. A júniusi európai parlamenti és helyi önkormányzati választások után most három egymást követő hétvégén rendezik meg a kulcsfontosságú választásokat. Az első állomás november 24-én az elnökválasztás első fordulója, amelyet december 1-jén a parlamenti választás követ. Végül, december 8-án a második elnökválasztási fordulóval zárul az idei választási időszak, amely sokak számára meghatározó jelentőségű lesz.
Mivel az eddigi államfő, Klaus Iohannis második ciklusa miatt nem indulhat, ezért Romániának mindenképp új elnöke lesz, Iohannis eddigi helyére pedig sokan pályáznak:
A helyzet különlegességét fokozza, hogy az elnökválasztás első fordulója után következik a parlamenti választás, ami azt jelenti, hogy a választási teljesítmény jelentős hatással bírhat a későbbi parlamenti eredményekre. Egy sikeres vagy éppen ellenkezőleg, gyenge szereplés tehát nemcsak az elnöki pozícióra, hanem a törvényhozás összetételére is kihatással lehet.
Bár a kampányok során a Romániában is megjelenő európai problémák, mint az infláció, a gazdasági nehézségek, a korrupció, az államháztartási hiány és az elvándorlás kulcsszerepet kellene, hogy kapjanak, sok esetben a valódi párbeszéd helyett inkább a személyeskedés dominál. A jelöltek gyakran egymásra mutogatva próbálják meg indokolni, hogy miért lenne a másik alkalmatlan a pozícióra. Ennek következtében a kampányok sokkal inkább a jelöltek körüli botrányok körül forognak, semmint hogy valódi szakpolitikai javaslatokat és megoldásokat kínálnának a társadalom elé.
Az már a választás előtt borítékolható, hogy két hét múlva a románok ismét szavaznak majd az elnökválasztás második fordulójában: ahhoz, hogy valaki már az első forduló után megszerezze az elnöki palota kulcsát, a szavazók több mint 50 százalékának kéne rá szavaznia, de ettől jelenleg mindegyik jelölt távol áll. Ráadásul miután a Caucescu-rendszer bukása után Románia ismét demokrácia lett, egyik jelöltnek sem sikerült még az első fordulóban megnyernie az elnökválasztást.
Bár a közvélemény-kutatások megbízhatósága gyakran megkérdőjelezhető – hiszen a különböző kutatóintézetek között akár 10 százalékpontos eltérések is előfordulhatnak, és a választások során nem ritkák a váratlan fordulatok –, úgy tűnik, hogy a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu, aki jelenleg a kormány miniszterelnöke, valószínűleg megnyeri az első fordulót.
Ciolacu a jelöltek közül az egyedüli, akit minden kutatás 20 százalékpont felett mér, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutott a második fordulóba - 1990-ben csak azért nem, mert az első közvetlen elnökválasztás egyfordulós volt - , ahol egyébként rendre alulmaradnak - legutóbb a 2000-res elnökválasztás után sikerült elnököt adniuk.
Kampánya alatt az egyik kiemelkedő ígérete az volt, hogy sikeresen feloldja az osztrák vétót, lehetővé téve Románia csatlakozását a schengeni övezethez - és ez a célja a választások előtt meg is valósult.
Azonban valószínűtlen, hogy 2024-ben szakad meg az eddigi hagyomány, hogy a PSD jelöltje bejut a második fordulóba, ahol végül egy PSD-ellenes népszavazássá alakított kampány keretében alulmarad kihívójával szemben.
Ahogy már említettük, Ciolacu bejutása a második fordulóba gyakorlatilag biztosra vehető, így a figyelem most a potenciális kihívókra irányul. A második kör előtt izgalmas verseny zajlik, hiszen a legfrissebb kutatások alapján négy jelöltnek van reális esélye a kihívásra.
Az egyik legnagyobb eséllyel pályázó jelölt, aki a következő lépésre készülhet, George Simion, a szélsőjobboldali-nacionalista AUR vezetője. Simion korábban arról nyilatkozott, hogy célja, hogy a román Orbán Viktor szerepében tűnjön fel. Politikai inspirációját Donald Trump amerikai elnöktől, Giorgia Meloni olasz miniszterelnöktől, valamint Jaroslaw Kaczynskitől, a lengyel PiS elnökétől meríti.
Simion egy figyelemre méltó alakja a román politikai színtérnek. Politikai pályafutása előtt aktívan részt vett két fociultra megalapításában, és számos erőszakos demonstráció, valamint politikai performansz fűződik a nevéhez. Például 2009-ben Ion Iliescu könyvbemutatóján gyertyát gyújtott a volt elnök háza előtt, illetve pénzt dobált rá, ami szintén sok visszhangot keltett. A magyar közönség számára talán leginkább az úzvölgyi katonatemetőnél végrehajtott akciója miatt vált ismertté.
Elitellenes-populista pártját 2019-ben alapította, majd 2020-ban be is jutottak a román parlamentbe, ahol többször is káromkodva szólalt fel, de volt, hogy megtámadta a korábbi energiaügyi minisztert. A koronavírus-járvány idején karanténellenes tüntetéseket rendezett, miközben tagadta a koronavírus létét.
A kampány során az egyik legfőbb kérdés, ami felmerült vele kapcsolatban, az az, hogy Ukrajnából és Moldovából kitiltották, mivel orosz kémekkel találkozott, amit ő határozottan tagad. Állítása szerint a két ország döntése pro-román nézetei miatt született meg. Érdemes megemlíteni, hogy karrierje kezdetén azt szorgalmazta, hogy Moldova mellett a korábban Romániához tartozó ukrán területek is visszakerüljenek az országhoz. Ukrajna ügyében pedig kijelentette, hogy bár továbbra is támogatni kívánja a honvédő háborút, a fegyverszállítást leállítja, és már most támogatja Donald Trump béketervét.
A kutatások 16,2-21,2 százalékpont közé mérik.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Nicolae Ciuca, a jobbközép-nacionalista PNL jelöltje, jelenleg a harmadik helyen áll. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a második fordulóba való bejutása nem tűnik valószínűnek.
Ciuca önéletrajza alapján elnöki pozícióra is alkalmasnak tűnik, hiszen korábban miniszterelnöki feladatokat is ellátott, és 30 éves katonai pályafutását vezérkari főnökként zárta le. Ennek ellenére ő maga hangsúlyozta, hogy nem aspirál ilyen szerepre.
Ráadásul ő is tudja magáról, hogy nem politikus alkat, ami beszédein is látszik: túl sokat ő-zik, ezenkívül politikusként túl emlékezetes dolgot nem vitt véghez. Eleve azért érkezett, mert Iohannis először védelmi minisztert, majd a PNL-en belüli belharcok miatt miniszterelnököt csinált belőle. Jelenlegi kampányában tipikus jobboldali politikát hirdet.
Ennek ellenére léteznek olyan kutatások, amelyek Simion elé mérik, azonban a különbségek a különböző tanulmányok között jelentősek: az elmúlt két hétben 7,3-as értéket regisztráltak, míg más esetekben akár 19 százalékpont eltérés is előfordult.
Bár meglepetésként hathat, nem zárható ki, hogy Elene Lasconi, aki korábban a liberális USR elnökjelöltje volt, a második fordulóba juthat. Lasconi 25 éven keresztül a román televíziózás meghatározó személyisége volt, de 2020-ban új kihívásokat keresve elhagyta ezt a világot, és egy kisváros polgármesteri székébe ült.
Az USR az utóbbi évek során számos jelentős átalakuláson ment keresztül, többek között pártszakadásokon, a kormányból való eltávolításon és belső feszültségeken is. E változások következtében a párt élére Lasconi került, aki mélyen vallásos meggyőződésekkel bír. Ez jól tükrözi, honnan indult a párt, és mennyit formálódott az a politikai alakulat, amely egykor Fekete-Győr András, a Momentum akkori elnöke által is támogatott volt. Az átalakulás nem csupán a vezetői struktúrát érintette, hanem a párt identitását is jelentősen megváltoztatta.
Mivel az eddig egymással szemben váltógazdálkodást folytató PSD és PNL 2023 nyarán összeállt, hogy közösen kormányozzanak - idén az EP-választáson még közösen is indultak, hivatalosan azért, hogy így szorítsák vissza az AUR-t, valamint a többi szélsőjobboldali pártot -, ezért a korábban PNL által elfoglalt jobbközépet próbálja az USR, valamint Lasconi meghódítani.
A kutatások szerint a támogatottság 12-17,1 százalékpont között mozog, ám a népszerűsége némileg csökkent, miután leszbikus lánya a médiában bírálta őt egy LMBTQ-ellenes megjegyzés miatt. Ez az incidens egyébként közvetlen hatással volt az egykori tévés EP-listavezetői ambícióira. Jelenleg a második helytől egészen a negyedikig terjedő pozíciók egyikében végezhet a választások során.
A választási folyamat eddigi legnagyobb vesztese kétségtelenül Dan Geoana, a korábbi NATO főtitkár-helyettes, aki függetlenként próbálja meg mérettetni magát. Tavaly még a győzelemre legesélyesebb jelöltként emlegették, azonban a bizonytalansága és a hosszú várakozás az indulásával kapcsolatban jelentősen csorbította korábbi népszerűségét. Eredetileg ő volt az abszolút favorit, de az időhúzással végül elvesztette lendületét, ami hátrányosan befolyásolta a kampányát.
A kampányát alapvetően balközép-centrista nézetekre építő politikus egy harmadikutas megközelítéssel igyekszik elnyerni a választók bizalmát, miközben a román elit és a szélsőjobb kritikáját fogalmazza meg. Azonban, mint sok más politikai szereplő, ő is nem mentes a botrányoktól: felmerült a neve körül az orosz kapcsolatok gyanúja, valamint azzal is vádolják, hogy a kampánya kezdetén NATO-forrásokat használt fel, ami tovább bonyolítja a helyzetét.
Míg 2022-ben a legnagyobb esélyesek között tartották számon, jelenleg a legfrissebb kutatások csupán 7-13,3 százalék közötti támogatottságot mutatnak számára. Ezért meglepetés lenne, ha sikerülne bejutnia a második fordulóba. Geoana nem először próbálkozik az elnöki poszttal: 2009-ben a PSD jelöltjeként indult, és sikerült elérnie a második fordulót, ahol már a győzelmét ünnepelték a pezsgőzéssel. Azonban a reggeli végeredmény meglepő fordulatot hozott, hiszen kiderült, hogy közel 70 ezer szavazattal alulmaradt ellenfelével szemben.
Mivel függetlenként indul, ezért nehezebb helyzetben van, mint például a PSD-s nagy politikai gépezet támogatását élvező Ciolacu, a közösségi médiában jártas Simion, a korábbi elnök támogatását élvező Ciuca, vagy az egykori tévés karrierje miatt jó kommunikációs képességekkel bíró Lasconi. Ráadásul a transzparens államgazdálkodást ígérő Geoana kapcsán az is kérdéses, hogy egyébként miből finanszírozza idei kampányát.
Az öt, valamennyire esélyes jelölt mellett egyébként mások is indulnak, ilyen például az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, aki már 2009 óta minden elnökválasztáson a párt jelöltje volt.
Annak ellenére, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, több kormányban is szerepet vállalt, a győzelemre való esélyei meglehetősen csekélyek. Hiszen a korábbi választások során 2009-ben az 5., 2014-ben a 8., míg 2019-ben a 6. helyen végzett. Kampányának valós célja így nem annyira a győzelem elérése, hanem inkább az, hogy...
Az elnökválasztás tehát nem csupán egy politikai esemény, hanem egyfajta erőpróba is a párt számára. Ahelyett, hogy csupán kutatásokra támaszkodnának, érdemes valódi adatokat elemezniük, hogy feltérképezhessék, mely településeken bizonyultak hatékonyabbnak vagy éppen gyengébben szereplők a mozgósítás terén.
A választás estéjén egyébként exit pollok is lesznek, amit először a szavazóhelyiségek bezárásakor, helyi idő szerint este kilenckor (magyar idő szerint este nyolc) fognak közölni. Ugyan ez nem végeredmény lesz, de ebből valószínűleg már kirajzolódik, kik fognak bejutni a második fordulóba.
