A tyúkperek ára csökkenni fog, viszont eltörlik az illeték maximális összegét.

Egy nemrégiben életbe lépett salátatörvény következtében január végén jelentős változások várhatóak a polgári peres eljárások illetékeiben. A kisebb értékű perek elindítása ezentúl kedvezőbb áron valósulhat meg, míg a nagyobb értékű ügyek esetében akár drasztikus költségnövekedés is előfordulhat. Ezen kívül egy új igazságügyi miniszteri rendelet célja, hogy orvosolja azt a problémát, miszerint a pernyertes fél költségei, a győzelme ellenére, gyakran nem kerülnek megtérítésre a per lezárását követően.

Az Országgyűlés november 26-án történelmi döntést hozott, amikor 114 igen, 42 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló jogszabályt. Ez a törvény számos jelentős intézkedést tartalmaz, köztük a polgári peres eljárások illetékének számítási módját, amely jövő január végétől alapvetően átalakul.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői, Szilas Péter és Fodor Dániel, úgy vélik, hogy az illetéktörvény módosításai következtében a kis értékű perek indítása kedvezőbb költségekkel járhat. Ezzel szemben a nagyobb értékű perek esetében akár jelentős áremelkedések is várhatóak.

A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a felperes perindításkor a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő illetéket köteles fizetni, de eddig létezett egy 1,5 millió forintos felső limit. Ennél tehát akkor sem kerülhetett többe egy per megindítása, ha a jogvita milliárdokról szólt. A most elfogadott törvény a 6 százalékos mérték helyett egy nyolc szintből álló, sávos rendszert vezet be, és eltörli az illeték összegének felső határát. A módosítás után az illeték összege lényegében korlátlanul növekedhet (igaz, egyre csökkenő mértékben) a pertárgyérték összegével együtt.

Az új számítási eljárás bevezetésével a kisebb értékű perek költségei jelentősen csökkennek. Jelenleg egy tízmillió forintos peres ügy elindítása hatszázezer forint illetéket igényel, de a tervezett módosítás után ez az összeg már csak 489 500 forintra csökken. Ez a változtatás jelentős könnyebbséget jelent a perelni kívánók számára.

2025. február 28-tól új szabályozás lép életbe, amely kedvezőbb feltételeket teremt a 250 millió forintot meg nem haladó lakásügyek peresítésekor. E szerint a sávos illetékrendszer keretein belül az érintetteknek csupán az illeték felét kell megfizetniük, így a költségek enyhítésével könnyebbé válik a jogi eljárások lebonyolítása.

A módosítások nem befolyásolják a jogorvoslati illetékek összegét. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezéskor a díj továbbra is legfeljebb 2,5 millió forint, míg a felülvizsgálat során legfeljebb 3,5 millió forintot kell megfizetni.

Egy per befejezése után a győztes gyakran szembesül azzal a csalódással, hogy bár nyert, mégis jelentős költségek terhelik, amelyeket nem térít meg számára a bíróság. Ennek hátterében az áll, hogy a bíróknak joguk van az ítéletben csökkenteni a pervesztes félnek megítélt ügyvédi díjak összegét. Ez a lehetőség a gyakorlatban egyre inkább általánossá vált, hiszen a bíróságok gyakran "védelmező" szerepbe lépnek, és a pervesztes felet próbálják megóvni a túlzott pénzügyi terhektől.

A költségmérséklést a bíróságok általában két fő okra alapozták:

Ahogy már korábban említettük, a Kúria a Pfv.II.20.887/2023/6. számú határozatában értelmezte a mérséklést lehetővé tevő szabályt. Ennek következtében lényegesen megváltoztatta a korábbi állapotot, és a jövőben a pernyertesek érdekeit helyezte előtérbe.

A legmagasabb bírói fórum leszögezte: az óradíjas konstrukcióban megállapított munkadíj csak akkor mérsékelhető, ha "az a piaci viszonyokkal és a józan ésszel nyilvánvalóan ellentétes". A Kúria arra is rámutatott, hogy a munkadíj fedezi az ügyvéd saját vállalkozásával összefüggő összes kiadását, ezért nem releváns, hogy az adott per bíróságának mi a véleménye az ügyfél által egyébként elfogadott munkadíj mértékéről.

A napokban az igazságügyi miniszter reagált a Kúria által elindított folyamatra, amely a peres illetékek módosítását követően a megítélhető ügyvédi díjakra vonatkozó szabályok átalakítását is magában foglalja. A 17/2024. (XII. 9.) IM-rendelet 2025 februárjától lép életbe, és helyettesíti a korábbi jogszabályt. Dobos Zoltán, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje megjegyezte, hogy bár kisebb eltérések tapasztalhatók, a rendelet megerősíti a Kúria által képviselt új irányvonalat.

Az új rendelet fenntartotta azt a keretet, amely lehetővé teszi, hogy a polgári és közigazgatási perek során két különböző módszerrel érvényesíthessük az ügyvédi díjazást:

Bár az új rendelet is meghagyja a bíróságok jogát ahhoz, hogy mérsékeljék a pernyertes fél által felszámított ügyvédi munkadíjat, ugyanakkor részletesebb sorvezetőt ad ahhoz, hogy erre mikor és milyen mértékben van lehetőség. A rendelet szerint jövő februártól a bíróság az ügyvédi munkadíjat csak a másik fél kérelmére, és csak két, indokolt esetben mérsékelheti: ha a munkadíj az érvényesített joggal nem áll összefüggésben és ezért szükségtelen, vagy ha a ténylegesen kifejtett tevékenységhez képest aránytalan mértékű.