Október 17-én elstartol a Préda, a Portfolio kiberbűnözéssel foglalkozó podcastsorozatának második évada!
Ha szeretnéd felidézni az első évad emlékeit, vagy ha esetleg lemaradtál a tavalyi hét izgalmas epizódról, akkor az új évadra való felkészüléshez javasoljuk, hogy nézd meg az első hét részt!
2021 tavaszán egy súlyos kibertámadás célpontjává vált az Unix Auto, amely Zombori Antal, Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere által vezetett vállalat. Az orosz kiberbűnözők sikeresen hozzáfértek a cég adataihoz, és ezek elérhetetlenné váltak. A támadók 2,5 millió dollárnyi váltságdíjat követeltek a titkosított információk visszaadásáért, majd nem sokkal később a követelésüket megduplázták, mindezt kriptovalutában. Az óriási, 75 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító vállalat komoly döntés elé került: vajon érdemes lenne-e eleget tenni a hackerek kérésének, vagy inkább alternatív megoldásokat keresni a helyzet rendezésére?
A Préda második epizódjában arról volt szó, hogy mekkora veszélynek vannak kitéve hétköznapi emberek kiberbiztonsági szempontból. Az epizódban arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy miért akarják megszerezni csalók átlagos erőforrásokkal rendelkező emberek adatait, és hogy banki ügyekben mire kell fokozottan odafigyelni, hogy egy esetleges visszaélés esetén egyáltalán esélyünk legyen viszontlátni a csalók által eltulajdonított pénzünket.
Magyarországon a 2024 júliusi időszakot megelőző egy évben a csalók körülbelül 45 milliárd forintot csaltak ki a hazai banki ügyfelektől. De vajon miért ennyire eredményesek ezek a bűnözők? Milyen trükköket vetnek be, és hogyan manipulálják áldozataikat, hogy azok saját érdekeikkel ellentétes döntéseket hozzanak?
Annát - nevezzük így az epizód főszereplőjét - egy magát dunai hajósnak kiadó bűnöző vagy bűnözői csoport húzta le több millió forinttal. A nő bő 30 év után vált egyedülállóvá, és társat, szerelmet keresett a neten, de csalókba botlott. Helyzetével nincs egyedül, rengetegen járnak pórul netes társkeresőkön, az ügyek pedig kísértetiesen hasonlítanak Anna esetéhez. De milyen módszerekkel és hogyan húzzák le áldozataikat az interneten romantikus csalások elkövetői, milyen traumákon mennek át az áldozatok, és van-e esély arra, hogy valaha viszontlátják a pénzünket?
2007. április 26-án Észtországban komoly feszültségek törtek ki, miután az ország vezetése úgy határozott, hogy egy második világháborús szovjet hősi emlékművet áthelyez a főváros, Tallinn központjából egy városszéli katonai temetőbe. Az események másnapján, április 27-én a helyzet drámaian eszkalálódott: az ország híresen fejlett digitális infrastruktúrája gyakorlatilag megbénult, ami hetekre megfosztotta az államot a működőképességétől. Később kiderült, hogy a zavargások és a kibertámadások mögött orosz titkosszolgálatok álltak. A Préda ötödik epizódja arra világít rá, hogy hogyan változik meg a kibertámadások eddig ismert dinamikája, amikor állami szereplők is részt vesznek bizonyos műveletekben. Emellett részletesen megvizsgáljuk, hogy Magyarország napjainkban mekkora fenyegetettséggel néz szembe a kibertérben.
Ha a mai epizód szereplőivel a munkájuk miatt találkozol, akkor könnyen lehet, hogy az életed legrosszabb napja. A mai adásban vállalatok védelmét ellátó, és támadások esetén azokra reagáló etikus hekkerek segítségével ismerjük meg cégek elleni kiberműveletek történtetét. Az epizódban azt is körül járjuk, hogy hogyan védhetik meg a cégek a digitális infrastruktúrájukat, és hogy milyen veszélyei vannak, ha együttműködnek a támadókkal, például ha kifizetik a váltságdíjat egy zsarolóvírus-támadás esetén.
Az online csalások és kiberbűnözés elleni küzdelem során számos inspiráló sikertörténetet találhatunk, bár sajnos ezek még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy a problémát teljes mértékben kezeljük. A Préda című alkotás utolsó fejezete a kiberbűncselekmények kriminológiai aspektusait tárgyalja, miközben a magyar rendőrség tevékenységét is közelebbről megismerhetjük.
