OKSZ: Az árrésstop tényleges költségeit már eddig is a lakosság állta, így nincs ésszerű indok a fenntartására.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint a tartós infláció megfékezéséhez elengedhetetlen, hogy a piacokat szabad verseny jellemezze, mivel csupán az adminisztratív beavatkozásoktól mentes környezet képes valódi és fenntartható hatást gyakorolni.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy az árrésstop megszüntetésének minden szükséges feltétele teljesült.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az élelmiszerárak március óta mindössze 5 százalék alatti ütemben emelkednek. Szeptember hónapra pedig az éttermek áraival kiegészített infláció 4,7 százalékra csökkent.

A kormány korábban ehhez a feltételhez kapcsolta a kiskereskedelmi árrésstop megszüntetését, így jelenleg nincs olyan érv, ami indokolná, hogy a novemberi felülvizsgálat során továbbra is fenntartsák ezt a rendszert. Az árrésstop valós költségeit már eddig is a lakosság viselte.

- állítja az OKSZ.

A legutóbbi bejelentés szerint - folytatódik a közlemény - novemberben dönt a kormány arról, hogy meghosszabbítja-e az árrésstop hangsúlyosan átmenetinek nevezett intézkedését. A szövetség megjegyzi, az intézkedést márciusban semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg, és rendeletben sem szerepelt soha, hogy mik a döntés konkrét céljai, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig többször is beszélt arról, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszer infláció.

Bizton állíthatjuk, hogy a megfogalmazott feltétel teljesült. A kiskereskedelemben tapasztalható élelmiszer-infláció Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint március óta – tehát több mint fél éve – 5 százalék alatt mozog. Szeptemberben a vendéglátóipari árakkal kiegészített élelmiszer-inflációs mutató is 5 százalék alá esett, noha a kiskereskedelmi árrés a vendéglátás áraira általában szinte elhanyagolható hatással bír.

- emeli ki Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.

A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizet

Az állásfoglalás felidézi: ahogy arra számos elemző felhívta a figyelmet, az árrésstop, mint bázishatás legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól. Ekkor az OKSZ szerint "ismét láthatóvá válik a most szőnyeg alá söpört infláció, és ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat". A közlemény kiemeli, az ezt mutató számokat a május eleji adatközlésben, azaz közvetlenül az országgyűlési választások után publikálja a KSH.

"Éppen ezért az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs"

- állapítja meg Kozák Tamás. Ha - folytatja - a kormány mégis fenntartja, azzal ellentmond saját, deklarált céljainak, és tovább rontja a lakosság, a beszállítók és a kiskereskedelem helyzetét.

A közlemény hangsúlyozza, hogy...

Az árréstop bevezetésének legnagyobb kárvallottjai a lakosság, különösen a 5-10 ezer fős községek lakói. Ezeken a kis településeken, ahol már eddig is csupán néhány bolt üzemelt, a helyi kiskereskedelmi láncok egységei szinte teljesen hiányoznak. Itt a falvak és kisebb városok lakói különösen sebezhető helyzetben vannak, hiszen a korlátozás következtében a lehetőségeik még inkább beszűkülnek.

az árréstop kedvezőtlen hatása ezzel összefüggésben a tovább erősödő boltbezárási hullám. Az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon már 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni.

A magyar élelmiszeripar sajnos komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen teljesítménye továbbra is gyenge, és a tendenciák is csökkenő irányba mutatnak. Ez különösen aggasztó a kisebb és közepes vállalkozások számára, amelyek a termelésben egyre nagyobb részesedést képviselnek.

A kiskereskedelmi láncok e nehézségek közepette alig rendelkeznek olyan lehetőségekkel, amelyekkel hatékonyan kezelhetnék a hazai beszállítók növekvő költségeit. A gazdasági nyomás következtében a piaci szereplők kénytelenek az olcsóbb importtermékek felé orientálódni, és a gazdaságpolitika is e lépést támogatja.

A mezőgazdaság hozzáadott értékének csökkenése, amely a második negyedévben már 11,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, tovább fokozza a hazai élelmiszeripar és a gazdaság gyenge teljesítményét, miközben az import irányába való elmozdulás is érezhető.

a kiszámítatlan, érdemi egyeztetések nélküli, folyamatosan változó, a piacot nagyban korlátozó szabályozási környezet is nehezíti a kereskedők és a hazai gyártók helyzetét.

A keletkező veszteség következtében a kiskereskedelmi szektor beruházási lehetőségei csökkennek, ami végső soron a vásárlókra is hatással van. Ennek következtében a szolgáltatások minősége romlik vagy stagnál, és a szektorban dolgozók száma is csökken. Ez a tendencia pedig a nemzetgazdaságra nézve sem kedvező, hiszen gátolja a növekedést és a fejlesztéseket.

Az OKSZ állásfoglalása alapján a kormány árazásba való beavatkozása következtében a boltok polcain csökken az akciós termékek száma. A kiskereskedőknek ugyanis csak azokat az élelmiszereket szabad forgalmazniuk, amelyek árrését a kormány előre meghatározta. Ezen kívül az árrésstop gyengíti a kiskereskedelem tárgyalási pozícióját a beszállítókkal szemben. A lényegében fix árrés felfedte a termelők és beszállítók számára egymás értékesítési árait, ami a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálati megállapításai szerint is ahhoz vezetett, hogy a beszállítók gyakrabban kérnek szerződésmódosítást a kiskereskedelmi partnereiktől. Ez a jelenség aggasztó, hiszen végső soron áremelésekhez vezethet.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint a tartós infláció csökkentésére csak a szabad verseny képes, amely mentes a különféle adminisztratív beavatkozásoktól. Ennek érdekében szükséges az árrésstop eltörlése, továbbá sürgősen át kell tekinteni azokat a tényezőket – például adókat, díjakat és egyéb gazdaságpolitikai intézkedéseket –, amelyek hátráltatják a hazai beszállítók versenyképességét.

- hangsúlyozza az OKSZ főtitkára.

Megnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szemben

Az árrésstop március közepi bevezetésekor széles körben elterjedt vélemény volt - mind a szakmai közegben, mind az elemzők körében -, hogy a kereskedelmi láncok az árrésstop alá nem eső termékek árait jelentősen megemelik, hogy kompenzálják a kormányzati intézkedés miatt kieső bevételeiket. Más szóval, keresztárazással próbálnák meg elkerülni a veszteségek könyvelését. Azonban a lapunk által végzett, az árrésstop előtti és a jelenlegi árakat összehasonlító elemzés azt mutatja, hogy ez csak részben valósult meg. A vállalatok láthatóan önmérsékletet gyakorolnak, és úgy tűnik, hogy ahol csak lehetséges, próbálják féken tartani az árakat. Persze néha ez nem mindig sikerül, és ezt a bevásárlás során mindannyian érezhetjük.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára már a nyári hónapokban, a Népszavának adott interjújában kiemelte, hogy az árrésstop csupán ideiglenes megoldást jelent az infláció mérséklésére. Hozzátette, hogy ez a lépés inkább a külföldi olcsó termékek irányába tereli a kereskedőket, ami súlyosan érinti a hazai élelmiszer-feldolgozó ipart is. Az interjú teljes szövege ezen a linken található.

A magyar kiskereskedelmi szektorban már több tízmilliárd forintra rúgó veszteségek halmozódtak fel, és az árréstop intézkedés komoly terhet jelent a piaci szereplők számára.