Nyilvánosságra került, hogy milyen okok vezettek a kormány ambiciózus ígéretének meghiúsulásához.

Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 negyedik negyedévében, a kiigazított adatok alapján, 0,1 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakát. Az előző negyedévhez viszonyítva a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt. Az év során a gazdaság teljesítménye, a kiigazított statisztikák szerint, 0,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt is jelzik, hogy a csökkenés legfőbb okai között a közúti járművek és a villamos berendezések gyártásának visszaesése szerepelt.

"Miközben a kormány 2023-ra az infláció mérséklését ígérte, 2024-re pedig a gazdasági növekedés újraélesztését várta, a valóság más képet festett. A legfrissebb adatok szerint a GDP volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers számok alapján 0,4%-kal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint csupán 0,1%-kal emelkedett."

Ennek tükrében a második becslés nyers volumenindexe változatlan maradt, ugyanakkor a szezonálisan és naptárhatással korrigált, kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal csökkent az első becsléshez viszonyítva.

A helyzet lényegében változatlan maradt, azonban a mögöttes okokat most alaposabban elemezték. Kiemelkedően fontos megjegyezni, hogy az ipari teljesítmény 1,6, míg a feldolgozóipar esetében 3,5 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ugyanakkor a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása és a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3,1, a mezőgazdaságé 13,5 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások területén a hozzáadott érték összességében 2,1%-os emelkedést mutatott. A legjelentősebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában tapasztalható, ahol a bővülés mértéke elérte a 6,4%-ot. Ezen kívül a művészet, szabadidő és egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 4,4%-kal nőtt, míg a pénzügyi és biztosítási tevékenységek, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív ágazatok egyaránt 2,9%-os gyarapodást könyvelhettek el.

Az információs és kommunikációs szektor hozzáadott értéke 2,5%-kal emelkedett, míg a szállítással és raktározással kapcsolatos területek növekedése 1,4%-ra rúgott. Az oktatás teljesítménye 1,2%-os bővülést mutatott, míg a közigazgatás terén 1,1%-os növekedés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek területén viszont csupán 0,1%-os emelkedés történt.

A KSH számítása szerint a bruttó hazai termék 2024. IV. negyedévi 0,4 százalékos növekedését a szolgáltatások bővülése (1,3 százalékponttal) segítette elő. A legnagyobb mértékben a kereskedelem, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye egyaránt 0,4, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlegének nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására.

A legfrissebb adatok szerint a háztartások tényleges fogyasztása 4,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fogyasztás összetevői közül a háztartások kiadásai mutatták a legnagyobb növekedést, hiszen ezek 5,4%-kal emelkedtek. Ezen kívül a Magyarországon belül megvalósuló háztartási fogyasztási kiadások is jelentős, 4,8%-os bővülést mutattak.

A tartós termékek esetében a növekedés 12%-ot, míg a féltartós termékeknél 1,8%-ot, a nem tartós termékeknél pedig 4,4%-ot ért el. A szolgáltatások terén a változás 4,6%-os csökkenést mutatott. A kormányzati természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1%-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 6,2%-kal esett vissza. Ezzel szemben a háztartásokat támogató nonprofit intézmények által nyújtott természetbeni juttatások 1,1%-kal növekedtek, így a végső fogyasztás összességében 2,6%-os növekedést mutatott.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 10,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A bruttó felhalmozás 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 1,2 százalékkal nőtt.

Az adatközlésben arra is kitértek, hogy a gazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 786 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (2 százalék) csökkent, mint az importé (1,3 százalék). A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 3,3, a behozatal 2,3 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 2,3, importja 3,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A 2024. IV. negyedévi bruttó hazai termék 0,4 százalékos növekedése mögött a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal támogatta a fejlődést, míg a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal fékezte a folyamatot. Ezen kívül a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal csökkentette a gazdaság teljesítményét.

A KSH legfrissebb jelentése szerint 2024 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva, szezonális és naptárhatással kiigazított adatok alapján, 0,5%-kal emelkedett. A termelési szektorok közül a mezőgazdaság és a szolgáltatások teljesítménye egyaránt 1%-os növekedést mutatott, míg az építőipar 0,4%-kal bővült. Ezzel szemben az ipar teljesítménye 1,2%-kal visszaesett.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás elemei közül a háztartások kiadásainak volumene 1,6%-kal emelkedett, míg a kormányzati természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás értéke 0,1%-kal, illetve 1,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,6%-os csökkenést mutatott. A külkereskedelem terén mind az import, mind az export volumene összességében alacsonyabb szintet ért el.

2024-ben, az előző évhez viszonyítva, az első becslések szerint a folyó árakon mért GDP értéke 81 148 milliárd forintra rúgott, ami 0,5%-os növekedést jelentett. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,6%-kal emelkedett az előző évhez képest. A termelési oldalán a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,1%-kal bővült, míg az építőipar 0,6%-os csökkenést mutatott, az ipari szektor 3%-kal, a mezőgazdaság pedig 10,4%-kal zsugorodott.

A GDP volumene szempontjából a szolgáltatások teljesítménye 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg az építőipar nem gyakorolt jelentős hatást. A mezőgazdaság 0,3, az ipari szektor pedig 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP-t. A felhasználási oldal elemzése alapján a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal emelkedett, azonban a közszolgáltatásokra fordított kiadások 5,8 százalékkal csökkentek, ami összességében 2,6 százalékos növekedést eredményezett a végső fogyasztásban. A bruttó felhalmozás 6,1 százalékkal nőtt, de a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős, 11,3 százalékos visszaesést mutatott. Az export volumene 2,8 százalékkal csökkent, míg az import esetében a csökkenés 3,3 százalékot tett ki.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,8 százalékos növekedést mutatott, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,5 százalékos emelkedéséhez. Ezzel szemben a bruttó felhalmozás 1,5 százalékponttal fékezte a gazdaság teljesítményét.

A belföldi fogyasztási kiadások mértéke 4,6%-kal emelkedett. A különböző tartóssági kategóriák szerint vizsgálva minden csoportban növekedés tapasztalható: a tartós termékek esetében 7,4%-os, a féltartós termékeknél 3,2%-os, a nem tartós termékeknél 4,3%-os, míg a szolgáltatások terén 4,7%-os bővülés figyelhető meg.

Érdemes megemlíteni, hogy 2024-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. A legszembetűnőbb drágulás a szolgáltatások terén tapasztalható, ahol az árak 8,9 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek esetében az árak 2,8 százalékkal, míg a szeszes italok és dohánytermékek esetében 4,4 százalékkal emelkedtek. A ruházati cikkek ára 4,2 százalékkal nőtt, míg az egyéb termékek esetében az áremelkedés 1,7 százalékot tett ki.