Önsegítő csoportja már létezik, de az MI-pszichózisban szenvedők számára más támogatási formák még nem állnak rendelkezésre.
Egyre inkább világossá válik, hogy a mesterséges intelligenciával működő, emberi viselkedést utánzó chatbotok milyen mentális kihívások elé állíthatják a felhasználóikat. Ezek az emberek gyakran csak egymásra támaszkodhatnak, amikor valódi problémák merülnek fel, hiszen a digitális társak nem mindig képesek a szükséges érzelmi támogatást nyújtani.
Senki sem tudja pontosan, hogy hány embert érint világszerte az a jelenség, melyet a szakértők MI-pszichózisként emlegetnek. Az antropomorf MI-chatbotok, különösen a ChatGPT, használata során felmerülő egészségügyi problémák azonban egyre inkább nyilvánvalóvá válnak társadalmunkban. Ezek a problémák, ellentétben a közhiedelemmel, nem csupán azokat sújtják, akik már eleve mentális betegségekkel küzdenek; a következmények időnként drámaiak lehetnek. A dokumentált esetek között találunk olyanokat, akik elveszítették munkájukat vagy otthonukat, akiknek házassága és családi élete szétesett, sőt, olyan emberek is akadnak, akik börtönbe kerültek vagy tragikus végkimenetelű öngyilkosságot követtek el.
Mivel az MI-pszichózis fogalma még nem rendelkezik hivatalos definícióval vagy diagnosztikai kerettel, ezért jelenleg nem áll rendelkezésre ajánlott kezelés sem. Az orvosi és pszichológiai szakemberek azonban figyelemmel kísérhetik a jelenséget, és az egyes esetek közös jellemzőit és eltéréseit elemezve megállapíthatták, hogy az OpenAI egyik tavaly tavaszi frissítése jelentősen rontott a helyzeten. Ez a frissítés a chatbot memóriáját a felhasználói előzményekkel bővítette, ami rendkívül személyre szabott élményeket kínált. A Futurism legutóbbi riportja szerint ezt az OpenAI maga is elismeri, és azon dolgozik, hogy a ChatGPT minél kevésbé erősítse meg a már létező káros viselkedéseket.
Sokan hajlamosak arra, hogy a nehéz helyzetbe került embereket okolják.
A cikkből világosan kiderül, hogy az érintettek véleménye szerint az MI-chatbotokat jelenleg nem úgy fejlesztik, hogy a felhasználók védelme és biztonsága legyen a fő prioritás, hanem inkább a bevételszerzés és az elköteleződés kerül előtérbe. A publikáció egy online önsegítő csoportot is bemutat, amelyik éppen ezt a problémát kívánja orvosolni: nem annyira a mesterséges intelligencia használata ellen érvelnek, hanem inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy sokan, anélkül, hogy észrevennék, mély bizalmi kapcsolatot alakítanak ki a ChatGPT-vel, miközben hétköznapi kérdéseikre keresnek választ. Ezt a jelenséget ők MI-pszichózisként írják le, ami rávilágít arra, hogy a technológia használata milyen érzelmi hatásokat generálhat.
Korábban már foglalkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a gátlástalan hízelgés mára a mesterséges intelligenciával működő chatbotok egyik meghatározó tulajdonságává vált. A robotok általában elkerülik a negatív reakciókat, ami a szakértők szerint még a közösségi médiánál is károsabb lehet, hiszen hozzájárul a téves nézetek megerősödéséhez. A csoport alapítója arra figyelmeztet, hogy bárki könnyen belekerülhet ebbe a helyzetbe, de nem könnyű dolga van, ha próbálja feltárni a problémát. A nyilvános fórumokon gyakran támadják, és sokan mentális zavarokat feltételeznek az MI-pszichózis mögött. Meglepő módon azonban azt is hangsúlyozza, hogy a weben fellelhető anekdotákon kívül szinte semmilyen hiteles forrás vagy részletes információ nem áll rendelkezésre a jelenségről.
