Nők40 nyugdíj: Mikor érdemes benyújtani az igénylést? A Nők40 nyugdíjprogram célja, hogy a nők számára kedvezőbb körülményeket biztosítson a nyugdíjba vonulás során. De vajon mikor a legideálisabb időpont az igényléshez? A válasz több tényezőtől függ.

Hogyan tervezhetjük meg optimálisan a Nők40 nyugdíjkérelmet 2025-ben? Farkas András, a nyugdíjszakértő, hasznos tanácsokkal szolgál.

A kedvezményes nyugdíjra jogosult hölgyek számára az egyik legnagyobb fejtörést okozó kérdés továbbra is az, hogy mikor érdemes igénybe venniük ezt a nyugdíjat. Farkas András nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében részletesen bemutatja azokat az érveket, amelyek a korai, illetve a későbbi nyugdíjba vonulás mellett szólnak. Az érintett hölgyeknek érdemes alaposan mérlegelniük a lehetőségeiket, és figyelembe venniük a saját élethelyzetüket a döntés meghozatala előtt.

Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást szerinte annak a hölgynek, akinek személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.

De ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett az is, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként. Ennek oka, hogy a nyugdíj melletti munkával mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak a foglalkoztatás feltételei:

Az öt közszférás ágazat a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális. Ezeken kívül a közszférában sajnos még 2025-ben is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként. Viszont ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhet.

A járulék- és szocho-mentesség érvényes akkor is, ha a nyugdíj felfüggesztésre kerül, például olyan nyugdíjasok esetében, akik a közszolgáltatások nem mentesített szektorában dolgoznak.

Arra is kitér, hogy sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett. A feltételek szigorításától való félelem szerinte nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba. 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjszakértő szerint gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény. Erre 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor, de Farkas András úgy véli, 2027-től bármi lehetséges.

Azok számára, akik a közszolgálat területén dolgoznak és vágyakoznak a nyugdíjas évekre, érdemes megfontolni a kedvezményes nyugdíj azonnali igénylését. A vonatkozó jogszabályok ugyanis kötelezik a munkáltatójukat, hogy a közszolgálati jogviszonyukat a számukra legkedvezőbb munkáltatói felmentéssel zárják le. Ez különösen fontos, ha a felmentési idő utolsó napján, vagy azt megelőzően teljesítik a 40 éves jogosító idő feltételét. Ezzel a lépéssel a hölgyek biztosíthatják maguknak a legoptimálisabb nyugdíjba vonulási lehetőséget.

Kiemeli, hogy számos meggyőző érv támogatja azt a javaslatot, miszerint a nők kedvezményes nyugdíjának igénylését érdemes lenne elhalasztani az érintettek számára.

Elsősorban fontos megemlíteni, hogy ha a munkakörnyezet kedvező, és a munkáltató szándékában áll továbbra is foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor lehetősége van hosszabb szolgálati időt felhalmozni. Ennek következtében a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját is jelentősen növelheti. Érdemes, hogy az érintett figyelemmel kísérje a szolgálati idejének napokban kifejezett mennyiségét, és tisztában legyen azzal, hogy amennyiben a szolgálati ideje teljes években mért hossza egy újabb évvel bővül, akkor a 40 évet meghaladó szolgálati idő esetén évente 2 százalékkal nő a nyugdíj összege. Fontos megjegyezni, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának összegét nem csupán a jogosító idő alapján határozzák meg; figyelembe veszik minden egyes szolgálati időszakot is, függetlenül attól, hogy azok a jogosító időbe beleszámítanak-e vagy sem.

Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett az is, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni. A valorizációs szorzó nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik. Vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Idén például várhatóan 13,6 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók a 2024-ben alkalmazott szorzókhoz képest (amelyek pedig 14,2 százalékkal nőttek a 2023-ban alkalmazott szorzókhoz képest).

Amennyiben egy hölgy megfelel a nők kedvezményes nyugdíjának kritériumainak, nem kötelező azonnal benyújtania nyugdíjkérelmét. A nyugdíjkorhatárának eléréséig bármikor dönthet a kérelem benyújtásáról. Sok esetben a nyugdíj igénylésének elhalasztása kifejezetten előnyös lehet, hiszen így lehetőség nyílik egy magasabb összegű nyugdíj megállapítására. Ez különösen fontos, hiszen a nyugdíjas élet átlagosan több mint húsz évet ölel fel a magyar nők körében - hangsúlyozta a nyugdíjszakértő a legfrissebb hírlevelében.