A japán jegybank ezúttal nem cselekedett, de a helyzet egyre feszültebbé válik.

A Bank of Japan (BOJ) nehéz helyzetbe került a kamatemelési ciklus folytatását illetően, miután Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései szűkítették a mozgásterét a még mindig alacsony kamatlábak további emelésére. A jegybank pénteken végül nem változtatott az alapkamaton - számolt be a Reuters.

A BOJ csütörtöki döntése értelmében az irányadó kamat továbbra is 0,5%-on maradt, mivel Kazuo Ueda jegybankelnök jelezte, hogy az inflációs cél elérésére vonatkozó időpont "kismértékben eltolódott". Ezzel gyakorlatilag egy kis szünetet hirdettek a kamatemelési ciklusban, amíg világosabbá nem válik, hogy a magasabb vámok milyen hatásokat gyakorolnak a gazdaságra.

A jegybank számára elengedhetetlen, hogy ne adjon föl teljesen a kamatemelési stratégiájáról, hiszen az élelmiszerárak tartós emelkedése, a fenntartható béremelések lehetőségei, valamint a jen esetleges további gyengülésének kockázata mind olyan tényezők, amelyek a monetáris szigorúbb intézkedések fenntartását indokolják.

Ez a finom egyensúly fenntartása valószínűleg azt sugallja, hogy a BOJ a jövőben is világosan kommunikálni fog a piacok felé: a következő lépésük várhatóan kamatemelés lesz. Ugyanakkor azonban nyitva hagyják a lehetőséget a jövőbeni intézkedések ütemezésére és időzítésére vonatkozóan.

A Bank of Japan számára a legnagyobb aggodalomra okot adó helyzet az lenne, ha a magas fokú bizonytalanság közepette hozott kamatemelésekkel még inkább eltávolítaná magát a 2%-os inflációs célkitűzés megvalósításától.

- nyilatkozta Akira Otani, a Bank of Japan egykori vezető közgazdásza, aki most a Goldman Sachs Japan ügyvezető igazgatói posztját tölti be.

A Goldman Sachs továbbra is úgy véli, hogy a Bank of Japan végül 1,5%-ra emeli az irányadó kamatot a jelenlegi kamatemelési ciklus során. Ugyanakkor a következő emelés időpontját hat hónappal, januárra halasztotta.

A Bank of Japan (BOJ) csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzései szerint az idén csupán a potenciális növekedési szint felé halad a gazdaság. Ezen kívül csökkentette az inflációra vonatkozó előrejelzéseit, és lefelé mutató kockázatokat azonosított, ami arra utal, hogy az áremelkedések iránti bizalom kezd meginogni.

Ueda "rendkívüli bizonytalanságot" emelt ki a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban, miközben hangsúlyozta a Japán Központi Bank (BOJ) elkötelezettségét a kamatemelési politikájuk folytatása mellett. Szerinte az alapvető infláció egy rövid stagnáló periódust követően ismét lendületet fog venni, és közelíteni fog a kitűzött célhoz.

A történelem bizonyította, hogy milyen nehéz normalizálni Japán ultra-laza monetáris politikáját.

Az ország három évtizede nem tapasztalt 0,5% feletti rövid távú kamatokat, és a kamatemelési próbálkozásokat folyamatosan megnehezítette a bérnövekedés stagnálása, valamint a külső hatások okozta sokkok.

A jelenlegi helyzet lényegesen eltér a korábbi időszakoktól. Míg Japán a múltban a deflációs nyomásokkal harcolt, mostanra a maginfláció folyamatosan túllépi a BOJ 2%-os célértékét, ami már három éve tart. Ennek hátterében a tartósan magas nyersanyagköltségek állnak, amelyek folyamatos áremelésre sarkallják a vállalatokat.

A zsugorodó munkaerőpiac folyamatosan kihívások elé állítja a vállalatokat, arra kényszerítve őket, hogy emeljék a béreket és magasabb díjakat kérjenek a szolgáltatásokért. Ueda véleménye szerint ez a tendencia továbbra is fennmarad, és mérsékelt emelkedést generál az inflációs rátában.

Az élelmiszerárak folyamatos növekedése, különösen a nélkülözhetetlen rizs árának drámai emelkedése, márciusban 3,6%-ra emelte a fogyasztói árindexet. Ez a helyzet számos panaszt generált a háztartások és politikai szereplők körében egyaránt.

A jen csütörtökön akár 1,1%-os gyengülést is mutatott, elérve a 144,74-es értéket a dollárral szemben. Ez a fejlődés a Japán Jegybank borongós előrejelzései után következett be, amelyek növelték a várakozásokat arra vonatkozóan, hogy a kamatemelésre még hosszabb ideig várni kell.

A Morgan Stanley elemzőcsapata, akik korábban szeptemberre várták a következő kamatemelést, most arra a megállapításra jutott, hogy a kamatok 2025 végéig 0,5%-on stabilizálódhatnak. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy kockázati forgatókönyvként lehetőség van egy szeptemberi emelésre, amennyiben a hazai inflációs nyomás fokozódik, vagy ha a jen jelentős gyengülést mutat.

Forrás: Reuters