A kutatók szerint meglepő módon nagy a valószínűsége annak, hogy az emberek születésnapjukon távoznak az élők sorából.

A születésnap gyakran a boldogság és az ünneplés szimbóluma, tele tortával, ajándékokkal és szeretetteljes pillanatokkal. Azonban van egy sötétebb oldal is: egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a saját születésnapjukon távozni az élők sorából, mint az év bármely más napján. De mi rejlik ennek a furcsa jelenség mögött? Talán a születésnapokkal járó érzelmi terhek, a visszatekintés a múltra, vagy a nagyobb stressz? A kérdés izgalmas és elgondolkodtató, hiszen a születésnap nem csupán a születés öröme, hanem az élet körforgásának egy újabb állomása is.

Talán meglepő, de egyes statisztikai adatok szerint sokkal valószínűbb, hogy valaki a saját születésnapján távozik az élők sorából, mint az év bármely másik napján. Ezt a jelenséget születésnap-effektusnak vagy születésnap-hatásnak hívják. Bár érdemes óvatosan kezelni az ilyen adatokat (hiszen szinte minden statisztika megérdemli a kritikus szemléletet), mégis van értelme alaposabban utánajárni ennek a különös trendnek.

A 2012 augusztusában az Annals of Epidemiology című szakfolyóiratban megjelent kutatás az elhunytak halálozási okait elemezte a születési dátumok tükrében. A kutatók eredeti célja az volt, hogy feltárják, valóban létezik-e az az elmélet, miszerint egy súlyosan beteg egyén bizonyos módon képes elhalasztani a végső búcsút, hogy még egy születésnapot megünnepelhessen.

Azonban épp az ellenkezője derült ki. Közel 2,4 millió, 1 évesnél idősebb svájci állampolgár 1969 és 2008 közötti halálozási adatait elemezve arra az eredményre jutottak, hogy a vizsgált személyek 13,8 százaléka a születésnapján hunyt el. Ráadásul a 60 éves, illetve annál idősebb emberek esetében ez az adat már 18 százalékra nőtt.

Az egyik legkézenfekvőbb következtetés nyilván az, hogy az elhunytak öngyilkosságot követtek el, ami rendszerint gyakrabban fordul elő a jeles ünnepek - karácsony, szilveszter - és születésnapok idején. És bár természetesen ilyen eseteket is találtak, a fő okok inkább a régóta húzódó szív- és érrendszeri problémák voltak, esetleg a szívroham, illetve az olyan, súlyos betegségek, mint a rák, vagy éppen a különböző balesetek.

"A kutatásunk alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a születésnapok meglepően gyakran halálos kimenetelűek, mint ahogyan azt a legtöbben elgondolnák" - foglalta össze a tanulmány, bár érdemes elgondolkodni azon, hogy valójában mit is vártak a kutatók.

De vajon mi áll ennek a jelenségnek a hátterében? A kutatók mintha kissé bizonytalanok lennének a válasz tekintetében. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a születésnapok alkalmával az emberek hajlamosabbak fokozott fizikai aktivitásra (például táncra, bulizásra vagy akár szexuális együttlétekre). Ez a megnövekedett terhelés a szív- és érrendszerre kockázatot jelenthet, és kihozhatja a rejtett egészségügyi problémákat, így pedig könnyen bajba kerülhetnek.

A másik fontos tényező lehet a születésnapozással gyakran együtt járó mértéktelen alkoholfogyasztás is, ami könnyedén alkoholmérgezéshez, ittas vezetésből fakadó autóbalesethez és egyebekhez vezethet, valamint - az arra hajlamosaknál - növelheti az öngyilkosság kockázatát.

Az öngyilkosságokkal foglalkozó kutatások során számos figyelemre méltó adatot találhatunk. Például a statisztikák szerint Dániában és Magyarországon az öngyilkosságok száma gyakran a születésnapok körüli időszakban éri el a csúcspontját. Ezzel szemben Bajorországban és Tajvanon nem mutatható ki hasonló tendencia, ami arra utal, hogy a kulturális és társadalmi tényezők jelentős hatással lehetnek az öngyilkosságok előfordulására.

Ugyanakkor akadnak olyan kutatások is, amelyek egészen más mondanak: egy Dánia és Ausztria lakosságát (összesen 2 052 680 haláleset az adott időszakban) felhasználó tanulmány azt állapította meg, hogy a születésnap-effektus korántsem tekinthető általánosnak vagy következetesnek, hisz az ősszel vagy télen született emberek nagyobb valószínűséggel haltak meg a születésnapjuktól távolabbi hónapokban.

Egy 1995 és 2009 között Németországban az összes rákos halálesetet vizsgáló kutatás pedig egyáltalán nem talált bizonyítékot születésnap-effektusra.

Egy kisebb létszámú amerikai kutatás arról számolt be, hogy a nők hajlamosabbak voltak a születésnapjuk előtt elhunyni, míg a férfiak esetében a halálozás gyakrabban következett be közvetlenül a születésnapjuk után. Azonban, ha az összes résztvevőt figyelembe vették, nem volt észlelhető születésnaphoz kapcsolódó hatás a teljes populációban. Hasonló eredményekre jutottak Anglia és Wales halálozási statisztikáinak elemzésekor is. Itt statisztikailag jelentős születésnap-effektust tapasztaltak az egyes alcsoportok (mint például férfiak és nők, illetve a különböző családi állapotú személyek: házasok, soha nem házasodottak, elváltak és özvegyek) között, de a teljes népesség szintjén nem volt kimutatható eltérés.

És hogy ebből az egészből mi a tanulság? Hát, talán csak annyi, hogy tulajdonképpen bármelyik nap meghalhatunk (és egy nap bizonyára meg is fogunk), szóval felesleges egymásnak ellentmondó statisztikákkal stresszelnünk magunkat.