MNB: A biztosítók, pénztárak és tőkepiaci szereplők esetében kétszámjegyű növekedést tapasztaltunk.

Az öngondoskodási és tőkepiaci szektorok, valamint a közvetítők tavaly jelentős, kétszámjegyű forgalomnövekedést könyvelhettek el, amely bőven túlszárnyalta az infláció mértékét. A piacok többségében tapasztalható tőkeellátottság, tartalékszint és a közterhek levonása utáni jövedelmezőség egyértelmű emelkedő trendet mutat, csupán néhány kisebb kockázati tényező árnyékolja be ezt a pozitív képet - derül ki az MNB legújabb kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.

Tavaly a hazai életbiztosítási és pénztári tartalékok az inflációt meghaladó mértékben, 15,1%-kal emelkedtek, míg a részvényállomány növekedése 19,1%-ot tett ki, és a befektetési jegyek volumene közel 30%-kal bővült. Érdekes módon a magyar lakosság, más uniós országokhoz viszonyítva, továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a készpénzre, és az állampapír-megtakarításokat részesíti előnyben. Ezeket az adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentésében találjuk, amely részletesen bemutatja a biztosítási, pénztári és tőkepiaci szektorra vonatkozó kockázatokat és fogyasztóvédelmi szempontokat, valamint a várható piaci teljesítményt a 2024-es évre.

A biztosítási szektor díjbevétele 2024-ben - a fiókok megszolgált díjával együtt - 11,9 %-kal emelkedett, elérve az 1 843 milliárd forintot. A nem-élet ági díjbevétel tavalyi 13,2 %-kal bővült, ami a 2013-22 időszak átlagának másfélszerese volt. A növekedés motorját a lakossági vagyonbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adták. Az életbiztosítások díjbevétele a 2023-as visszaesés után ismét növekedésbe fordult, 10,9 %-kal gyarapodva. A biztosítási penetráció (díjbevétel/bruttó hazai össztermék) azonban stagnál, továbbra is elmarad az MNB várakozásaitól.

A biztosítók befektetett eszközeinek értéke 2024-re is 12%-kal növekedett. A szektor adózott eredménye 48 milliárd forintra emelkedett az előző évhez viszonyítva, ugyanakkor még mindig jelentősen elmarad a pótadó előtti értékektől. A biztosítók tőkefeltöltöttsége 196%-ra nőtt, ami a 2022 óta tartó folyamatos javulásra utal.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számláin tavaly a tagdíjbefizetések és adójóváírások összege jelentős, 12,6%-os növekedést mutatott a korábbi évekhez képest. Ezen kívül a szektor ismét kétszámjegyű nettó hozamot realizált, és a pozitív pénzáramlás következtében a fedezeti tartalék rekordot döntött, elérve a 2 238 milliárd forintot. Az elmúlt másfél évtized csökkenő tendenciája megtört, hiszen 2024-re a pénztártagok száma 1 millió 75 ezer főre emelkedett. A pénztári szektor működési eredménye ismét nyereséget mutatott, 1 milliárd forinttal. Miközben tavaly a pénztári kifizetések csökkentek, az idei évben az ingatlancélú szolgáltatás bevezetése miatt jelentős kiáramlásra is számíthatunk a pénztári vagyon terén.

2024-ben az egészség- és önsegélyező pénztárak fedezeti tartalékainak bevételei 20,4%-kal növekedtek, míg a szolgáltatási kifizetések 20,0%-os emelkedést mutattak. A kifizetések 91%-át továbbra is az egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatása teszi ki. A szektor taglétszáma 2024 végén 1 millió 187 ezer főre nőtt, ami 5,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A nyugdíj- és egészségpénztárak, valamint a nyugdíjbiztosítások és nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) bevételei szempontjából kockázatot jelent, hogy a személyi jövedelemadó alól mentesülők és a csökkentett adóterheléssel érintettek esetleg nem, vagy csak korlátozottan tudják kihasználni a befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást. Ez pedig gyengítheti a megtakarítási hajlandóságukat.

A biztosítási közvetítők létszámának csökkenése megállt, és az egy főre jutó szerződések száma, valamint azok értéke közel 10%-os növekedést mutatott. A közvetített biztosítási díjak összesen meghaladták a 300 milliárd forintot, ám az életbiztosítások aránya csupán 10% alatti. A pénzpiaci közvetítők által lebonyolított körülbelül 200 ezer hitelszerződés és a lakástakarékok közvetítésének újjáéledése hozzájárult a piac jutalékbevételeinek több mint 50%-os ugrásához.

A nem bankcsoportos pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének növekedése 2024-ben is töretlenül folytatódott. A 2023-as évhez képest jelentős mértékben emelkedett a külső, azaz a saját tőkén kívüli források bevonása. A szektor forrásainak 40%-át a hitelintézetek biztosítják. A saját tőke aránya a mérlegfőösszegben 17%-ra emelkedett, azonban ez a szám továbbra is elmarad a 2020-as szinttől, még a 2021 óta folyamatosan növekvő nominális saját tőke ellenére is. Ez a tendencia arra utal, hogy a pénzügyi vállalkozásokba való befektetés továbbra is vonzó lehetőségnek számít. A szektor ügyfelekkel szembeni bruttó követelésállománya 10%-kal nőtt. A legmeghatározóbb tevékenységek közé tartozik a hitel- és pénzkölcsön-nyújtás, amely 2024-ben 16%-os növekedést mutatott, valamint a pénzügyi lízing, amely 9%-os emelkedést könyvelhetett el. Ezzel szemben a folyó faktoring, a workout, valamint az egyéb követelések állománya csökkent, ami a szektor diverzifikációjának változásait tükrözi.

A befektetési szolgáltatók összesen 1 316,1 ezer milliárd forintos tőkepiaci forgalmat (14,3 %-os növekedés) realizáltak, ami alapvetően a hitelintézetek azonnali ügyleteinek dinamikájával magyarázható. A Budapesti Értéktőzsde forgalmának tavalyi 24,6 %-os növekedéséhez az azonnali és származékos piac is hozzájárult. A 3 legnagyobb forgalmú részvény összetétele, sorrendje változatlan maradt. A részvénypiac magas koncentrációja a kispapírok forgalomnövekedésével oldódott. 2024 is dinamikus - kb. 17,1 %-os - növekedést hozott az ügyfél-értékpapírok állományánál.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon elérte a lenyűgöző 23 621 milliárd forintot, ami éves szinten 21,8%-os növekedést tükröz. A befektetési alapok nettó eszközértéke dinamikusan emelkedett, és már 18 432 milliárd forintot képvisel. A legnagyobb tőkeáramlást az abszolút hozamú és vegyes alapok tapasztalták, míg a nyilvános ingatlanalapok, valamint a likvid eszközök és ingatlanok aránya a teljes nettó eszközértékhez viszonyítva stabil maradt. Ezen kívül a szektor adózott eredménye közel 51%-kal nőtt, ami figyelemre méltó teljesítménynek számít.

Az MNB tavaly 20 piaci visszaélés témájú piacfelügyeleti eljárást indított, illetve 19-et zárt le.

Emellett 16 piacfelügyeleti eljárás indult engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység gyanújával, és 20 ilyen piacfelügyeleti eljárás zárult le. Az MNB 2024-ben összesen 1,44 milliárd forintnyi piacfelügyeleti bírságot szabott ki.

Címlapkép forrása: Shutterstock, a kreatív képek és inspiráló vizuális tartalmak gyűjteménye.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk csupán tájékoztató jellegűek és nem helyettesítik a szakmai jogi konzultációt.