Milyen következményekkel jár, ha a kormány nemzeti gyászt hirdet Ferenc pápa temetésének napjára?

Hétfőn, alig néhány órával Ferenc pápa elhunytát követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánítja a pápa temetésének napját. E döntés mögött az a szándék áll, hogy méltó módon tisztelegjenek az egyházfő emléke előtt, hiszen "ez összhangban van a hagyományainkkal, és hűen tükrözi a nemzet háláját a Szentatya iránt, valamint a közös gyászunkat".

Keddre kiderült, hogy a pápát április 26-án, szombaton helyezik végső nyugalomra Rómában. A hagyományokkal ellentétben Ferenc úgy döntött, hogy nem a Vatikánban, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában szeretné, ha elbúcsúznának tőle. Ezt követően kilencnapos gyászidőszak következik, amely után várhatóan május 5. és 10. között tartják meg a konklávét, ahol a bíborosok megválasztják a következő pápát.

De mit is takar valójában a nemzeti gyásznap fogalma? Jogszabályi értelemben ez egy olyan esemény, amely a társadalom egészét vagy annak jelentős részét mélyen érintő megrendülést tükröz, és amelyet kegyeleti megemlékezések keretében fejezünk ki. A gyásznapokat a kormány rendeletben hirdetheti ki, általában olyan tragikus események, katasztrófák következtében, amelyek sokakat megráznak, vagy olyan kiemelkedő személyek halála miatt, akik életükkel, munkásságukkal a nemzet javára szolgáltak, és közéleti tevékenységükkel maradandó nyomot hagytak.

Magyarországon jelenleg két állandó gyásznap van, ezek azok, melyekről minden évben megemlékezünk: október 6-át és november 4-ét, vagyis az aradi vértanúk emléknapját és az 1956-os forradalom leverésének évfordulóját nyilvánította gyásznappá a kormány.

Ezeket leszámítva a rendszerváltás óta eddig összesen nyolcszor hirdettek gyásznapot. Ezek közül négy alkalom valamilyen tragédiához, négy pedig egy konkrét személy halálához kötődik. Előbbiek közé tartozik az 1999-es deutschlandsbergi buszbaleset, a 2002-es móri bankrablás, a 2015-ös párizsi terrortámadás, illetve a 2017-es veronai buszbaleset áldozataira emlékezés.

Érdekes tény, hogy a nemzeti gyászt keltő halálesetek között csupán két magyar személy szerepel: Antall József mellett Puskás Ferenc temetési napját is nyilvánította gyásznapnak a kormány 1993-ban, majd ezt követően 2006-ban. Ezen kívül a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában tragikus körülmények között elhunyt Lech Kaczyński lengyel államfő és II. János Pál pápa 2005-ös halála is nemzeti gyásznapként került megemlítésre.

Ferenc pápa temetésének napja a kilencedik emléknapként vonul be a történelembe. Semjén Zsolt, a gyásznap kihirdetése kapcsán, hangsúlyozta, hogy nemcsak a katolikus közösség, hanem minden magyar ember hálával tartozik a Szentatyának, aki három alkalommal is ellátogatott a magyarsághoz. 2023-as apostoli látogatása, valamint a 2021-ben megrendezett budapesti eucharisztikus kongresszus előtt Ferenc pápa 2019-ben Erdélyben járt, ahol Csíksomlyón is megfordult, hogy találkozhasson a magyar zarándokokkal.

Amikor nemzeti gyászt hirdetnek, a vonatkozó rendelet értelmében a Parlament előtt álló nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás kíséretében emelik fel, majd ezt követően félárbócra eresztik. A középületeken fekete zászlót helyeznek el, szimbolizálva a gyászt. Továbbá fontos előírás, hogy az iskolákban méltó módon emlékezzenek meg az eseményről, míg a nyilvános szórakozóhelyeken a zenei és műsorszolgáltatás korlátozása is előírás alá esik, az adott gyásznapra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Ez a dokumentum azonban cikkünk írásakor még nem jelent meg, így nem tudni, pontosan mire kell számítani szombaton. Legutóbb, II. János Pál pápa halálakor a rendelet igencsak szűkszavú volt, ebben csak felkérte a kormány a műsorszolgáltatókat és a nyilvános szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek üzemeltetőit, hogy "biztosítsák a (...) nemzeti gyásznap méltóságát", az állampolgárokat pedig arra buzdították, tisztelegjenek az elhunyt egyházfő emlékének. Más esetekben volt rá példa, hogy rendeletben írtak elő iskolai megemlékezést, illetve a zászlók kihelyezésének pontos szabályait is a hivatalos dokumentum szokta részletezni.

A Kormányzati Tájékoztatási Központnak kérdéseket juttattunk el az ügyben, hogy megtudjuk, terveznek-e bármilyen korlátozást a szombati napra, illetve várható-e állami megemlékezés. Emellett érdeklődtünk arról is, hogy a kormány tagjai közül részt vesz-e valaki a temetésen, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az viszont kiderült, hogy Sulyok Tamás államfő Rómába utazik a szertartásra, és korábban Magyar Péter is jelezte, hogy elkíséri az egyházfőt utolsó útjára.