A NATO innovatív megoldásként műholdas technológiát alkalmazna a tenger alatti kábelek védelmére.

A kábelek sebezhetősége miatt érdemes mérlegelni a műholdas kapcsolat lehetőségét, amely bár nem a leggyorsabb megoldás, mégis alternatívát kínálhat.

A NATO elindította a HEIST nevű kezdeményezést, amely célja a tenger alatti kábelek védelme és pótlása egy innovatív műholdas rendszer segítségével. Az IEEE Spectrum, a villamosmérnökök nemzetközi közösségének lapja számolt be erről a fejlesztésről. A HEIST név a program lényegére utal, amely az infokommunikációs biztonságot erősítő űr- és tengeralatti hibrid architektúra kidolgozását célozza meg.

A tenger mélyén húzódó adatkábelek képezik a világ kontinensei közötti internetes kommunikáció gerincét, amelynek 95%-át ezek a rejtett összeköttetések biztosítják. Jelenleg körülbelül 500-600 ilyen kábeles kapcsolat létezik, összesen mintegy 1,2 millió kilométer hosszú száloptikával. Ezeken a szálakon nap mint nap 10 ezer milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakció zajlik, ahogy azt az IEEE Spectrum is megjegyzi.

A NATO vezetői a közelmúltban többször hangsúlyozták, hogy ezek a kábelek jelentős stratégiai gyengeséget hordoznak magukban. Mivel a fontosságukhoz viszonyítva széles területen sebezhetőek, könnyen célponttá válhatnak, és viszonylag egyszerű eszközökkel támadhatók.

Ez a sebezhetőség egyáltalán nem elméleti, mivel 2024-ben több támadás is érte a tenger alatti infrastruktúrát. 2024 februárjában a jemeni húszik által a Vörös-tengeren elfoglalt teherhajó a Rubymar 70 kilométeren keresztül vontatta horgonyát a tengerfenéken, amivel három optikai kábelt rongált meg, az Ázsia és Európa közötti sávszélesség negyedét megsemmisítve. Novemberben a kínai Ji Peng 3 teherhajó ugyanezzel a horgonyvontatásos módszerrel szaboltált tengeri kábeleket a Balti-tengeren, megszakítva a Svédország, Litvánia, Finnország és Németország közötti távközlési összeköttetést.

A NATO-programnak két fő célja van. Az egyik, hogy egy méteres pontossággal meghatározza a kábelek sérülésének helyét, meggyorsítva a javítást. A másik, hogy a megszakadt összeköttetést pótolja, amíg a helyszínre érkező különleges hajók meg nem javítják a sérült kábeleket.

Gondoljanak Izlandra. Izlandon nagyon sok pénzügyi és felhőszolgáltatás működik és négy kábelen kapcsolódik Európához és Észak-Amerikához. Ha ez a négy kábel megsemmisül Izland teljesen elszigetelődik a világ többi részétől.

- mutatott rá a Nicoló Boschetti a Cornell Műszaki Egyetem HEIST programon dolgozó doktori hallgatója.

A valódi technikai kihívás abban rejlik, hogy a műholdak távközlési kapacitása jelentősen alulmúlja az optikai kábelek által elérhető, másodpercenként 340 terabites adatátvitelt. A szakértők olyan innovatív lézeres technológiát fejlesztenek ki, amelynek alkalmazásával a NASA Psyche kutatószondás küldetésénél már folytak kísérletek, hogy áthidalják ezt a hatalmas különbséget.

A lézerek sebessége negyvenszerese a rádiókommunikációnak, így bár az üvegszálas technológia teljesítményét nem érik el, mégis képesek valamennyit csökkenteni a hátrányaikból. Ugyanakkor a lézeres kommunikáció rendkívül precíz célzást követel meg, mivel a nagyobb távolságok miatt a jelek késlekednek, és könnyen sebezhetőek is; egy apró felhőtakaró vagy füst is elegendő ahhoz, hogy zavar támadjon a jelátvitelben.