Mészáros Lőrinc exfeleségével kapcsolatos kartellügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végre tisztázta a helyzetet, és világossá tette a történtek hátterét. Az ügy részletei sok kérdést vetettek fel, de most a GVH átláthatóbbá tette a folyamatokat, ezze
A győztesek könnyei ritkán csordulnak ki, azonban a közbeszerzési kartellek világában még a vesztesek sem bújhatnak el a bírságok elől. Az elmúlt hónapban kiemelkedő figyelmet kapott egy ügy, amely a versenyjogi viták középpontjába került. Az Index a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, hogy felderítse a részleteket Mészáros Lőrinc exfelesége, Homlok Zsolt és cégcsoportja ügyében. A vizsgálat során nemcsak üzleti, hanem magánéleti szempontok is napvilágra kerültek, beleértve a különféle feljelentéseket és az előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzéseket is. A GVH alapos és átfogó vizsgálata azonban nem tárt fel jogsértéseket más ajánlattevők részéről, ami újabb kérdéseket vet fel a verseny tisztaságával kapcsolatban.
A 2024. december 13-i nap különös eseményekkel indult, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyilvánosságra hozta, hogy több cég titkos összefogásra lépett egy Debrecen környéki, több tízmilliárd forintos vasúti fejlesztés közbeszerzése kapcsán. A hatóság nyomozása során kiderült, hogy az érintett vállalkozások szinte minden részletet egyeztettek, így valósítva meg az illegális kartellezést. A Homlok Csoport, amely a kartelt irányította, két cégét összesen 1,2 milliárd forint bírsággal sújtotta a GVH versenytanácsa. A cégek nemcsak az eljárást próbálták megakadályozni, hanem a meghirdetett tárgyaláson sem jelentek meg, amiért további 25 millió forint eljárási bírságot kell viselniük.
Az utóbbi hetekben a magyar médiában felmerült találgatások széles spektrumot ölelnek fel, különösen Mészáros Lőrinc egykori vejének, Homlok Zsoltnak a bírságolását illetően. Számos cikk és elemzés sugallja, hogy a válásának körülményei is szerepet játszhattak a hatósági vizsgálatban. Az ügy részleteinek tisztázása érdekében az Index megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy választ kapjon kérdéseire.
Lapunk érdeklődésére Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője emlékeztetett: Rigó Csaba Balázs, a hivatal elnöke ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet 2024. december 28-i számában úgy fogalmazott, "maga a felvetés is nonszensz". Horváth Bálint nyomatékosította:
A Gazdasági Versenyhivatal minden ügyet a hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében bírál el. Fontos megjegyezni, hogy ezek az eljárások nem foglalkoznak magánéleti tényezőkkel vagy egyéb, nem jogi szempontokkal.
Megjegyezte, hogy az ehhez kapcsolódó, teljesen megalapozatlan pletykák a politikai bulvár világába tartoznak, és komoly mértékben sértik a versenyhivatal függetlenségét és pártatlanságát. Ráadásul, súlyosan kétségbe vonják és megsértik a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak szakmai integritását is.
A szakember megjegyezte, valóban előfordult, hogy "a média vagy egyes politikusok minden szakmai szempontot mellőzve oknyomozónak, tényfeltárónak nevezett cikkekben, vagy a közösségi médiában súlyos képtelenségeket" állítottak az üggyel kapcsolatban. Kifejezetten sajnálatosnak tartja, hogy az alaptalan és képtelen összefüggéseket közlő sajtóorgánumok, illetve újságírók többnyire nem is keresték meg a GVH-t.
Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy több sajtóorgánum is kritikus észrevételeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végül nem indított eljárást az ügyben. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő egy Facebook-bejegyzésében pedig azt állította, hogy a versenyhivatal "diszkréten", december 30-án tette közzé a honlapján az ügyben hozott döntését. Horváth Bálint viszont határozottan kijelentette, hogy egyik állítás sem állja meg a helyét.
A Gazdasági Versenyhivatal a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően valamennyi eljárás alá vont ügyfél általi átvételt követően hozza nyilvánosságra a korlátozottan megismerhető adatokat nem tartalmazó határozatát a honlapján. Erről egyébként a képviselő urat is tájékoztattam, azonban ezt elfelejtette közölni
- magyarázta a kommunikációs vezető. Kifejtette, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által hozott határozatot az érintett ügyfelek 2024. december 13-án és 2024. december 30-án kapták kézhez. Ez azt jelenti, hogy a GVH a vonatkozó jogszabályi keretek között, a lehető legkorábbi időpontban tette közzé a határozatot a hivatalos weboldalán. Ez az információ különösen fontos, mivel a témával kapcsolatos további jogi eljárások, amelyek a személyi felelősségre vonásra irányulnak, jelenleg is folyamatban vannak, és erről további részletek egyelőre nem állnak rendelkezésre.
Az Index újságírói rákérdeztek a hatóság képviselőjére, hogy tisztázzák a helyzetet, miután Hadházy Ákos a Facebookon nyíltan hazugsággal vádolta meg a Gazdasági Versenyhivatalt az eljárás megindításának alapját illetően. Horváth Bálint a beszélgetés során kifejtette, hogy ő is meglepődött a vádakon.
A témában publikált írások azt is firtatták, hogy a GVH versenytanácsa annak ellenére büntette meg 1,2 milliárd forintra a Homlok Csoportba tartozó vállalkozásokat, hogy végül nem is nyertek az érintett közbeszerzésen. Kérdés, ezt a körülményt a versenyhivatal valóban figyelembe vette-e a döntés során.
Természetesen. Ez a bírságszámítás során is lényeges szempont volt
Horváth Bálint sikeresen oszlatta el a kétségeket, miközben felhívta a figyelmet a GVH honlapján található határozat 275. pontjára. E szerint a "jelen ügyben az eljáró versenytanács a releváns forgalom meghatározásához a közbeszerzési tender nyertes ajánlatának nettó értékét vette alapul. A Bírságközlemény 10. pontjára hivatkozva figyelembe vették, hogy a jogsértés piaci hatása viszonylag csekély volt, mivel az érintett felek magatartása nem zárta ki teljesen a versenyt a közbeszerzés során. Így egy olyan harmadik vállalkozás is lehetett tendernyertes, amelyet a jogsértés nem érintett. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az eljárás alá vontak közül egyik sem nyert a közbeszerzésen."
A versenytanács a releváns forgalom meghatározásakor kizárólag a nyertes ajánlat nettó árának felét vette figyelembe, ami 35.456.485.105,- Ft osztva kettővel, azaz 17.728.242.552,5,- Ft-ra rúg. Ezen adatok fényében a GVH Versenytanácsa a bírság kiszámításakor a 17,7 milliárd forintot alapként használta. Fontos megjegyezni, hogy az ügyben jogsértést elkövető és elmarasztalt cégek végül nem szerezték meg a közbeszerzési tender nyertes pozícióját.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa 2022 márciusában egy kartellügy kapcsán hasonló eljárást folytatott, amikor három építőipari cégre rótt ki büntetést. Az érintett vállalkozások piacfelosztó és árrögzítő tevékenységet folytattak, amelynek célja egy állami beruházás megszerzése volt Baján. Ez a színlelt versenyforma komoly aggályokat vetett fel a piaci tisztességességgel kapcsolatban.
A hatóság működését bíráló írásokban felmerült az a kérdés is, hogy a GVH nem elemezte a pályázat többi ajánlattevőjét, beleértve a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó cégeket is. Horváth Bálint azonban ezt a megállapítást "jelentős ferdítésnek" titulálta.
Végezetül kitettük az asztalra a kapcsolódó kérdést is, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, valamint egyes sajtóorgánumok azt is a GVH szemére hányták, a tendert elnyert vállalkozás magasabb áron jutott hozzá a munkához annál, mint amit a kartellben érintett vállalkozások ajánlottak volna...
E körülményeket a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata is napvilágra hozta. Az eljárás fókuszában a tiltott együttműködésben részt vevő vállalatok magatartása állt, és a feltárt bizonyítékok világosan megerősítették a kartellezés gyanúját az érintett cégek között.
- hangsúlyozta az Indexnek Horváth Bálint, aláhúzva, hogy a Gazdasági Versenyhivatal alapos és körültekintő vizsgálatot végzett az ügy minden aspektusát figyelembe véve. Az eljárás során nem merült fel olyan bizonyíték, amely arra utalt volna, hogy más ajánlattevők jogsértő tevékenységben vettek volna részt.
Arra is felhívta a szakember a figyelmet, hogy a hatályos közbeszerzési jogszabályok értelmében, egy közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának és közbeszerzési dokumentációjának tartalmi meghatározása, mindezek alapján a beérkező ajánlatok értékelése és elbírálása, valamint az ajánlatokkal összefüggő valamennyi eljárási cselekmény elvégzése a mindenkori ajánlatkérő felelősségi körébe tartozó tevékenység.
