Márton Áron, a híres püspök, nagy eséllyel a következő magyar szentté válhat!

Sebestyén Balázs élő adás közben különleges meglepetésben részesítette kisfiát, aki azonnal visszavágott: "Köszönöm, de most inkább Retróra vágyom, úgyhogy inkább leteszem a telefont."

"1938 karácsonyán nagy ajándékot kapott a gyulafehérvári egyházmegye: 1938. december 24-én nevezte ki XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökévé Márton Áront. 86 év elteltével, más formában ugyan, de újból Áron püspököt kapta karácsonyi ajándékként főegyházmegyénk" - fogalmazott a főegyházmegye vezetője a katolikus egyházfő döntéséről beszámoló közleményében.

Ferenc pápa a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíborosokból és püspökökből álló bizottsága által hozott kedvező döntés nyomán engedélyezte, hogy megkezdődjön a szentté avatás folyamatának második szakasza. Ebben a fázisban a kezdeményezőknek egy olyan csodás imameghallgatást kell bemutatniuk a Szentszék számára, amely Márton Áron püspök közbenjárásának köszönhetően valósult meg.

Kovács Gergely háláját fejezte ki Ferenc pápának, valamint mindazoknak, akik Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának 1990 elején kezdődött folyamatához hozzájárultak. Különös figyelmet szentelt Cristiana Marinelli posztulátor asszonynak, akit tavaly bíztak meg a püspök szentté avatásának hivatalos képviseletével.

Imádkozzunk Tiszteletreméltó Márton Áron püspökhöz, kérve közbenjárását egy olyan kézzelfogható csoda érdekében, amely segíti őt mielőbbi boldoggá avatásában. Kérjük, hogy életének példája és tanítása inspiráljon minket, és hozzon el egy újabb lépést a szentté avatás felé.

- zárta közleményét a gyulafehérvári érsek.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye 1939 és 1980 között irányító Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legmeghatározóbb figurája volt. 1944-ben bátran kiállt a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza kitüntetéssel ismerte el bátorságát és humanizmusát.

Márton Áron bátor ellenállása a kommunista rezsim ellen már a kezdetektől fogva megmutatkozott. 1949-ben letartóztatásra került, és 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ám 1955-ben a nemzetközi közvélemény nyomására szabadlábra helyezték. 1956-tól 1967-ig a gyulafehérvári püspökség falai között volt kénytelen tartózkodni, de ez nem gátolta meg abban, hogy látogatókat fogadjon. Püspöki hivatalának időszakában az erdélyi római katolikus egyház nem kötött megállapodást a román kommunista hatóságokkal, ezzel is kifejezve szilárd elköteleződését a hit és az önállóság mellett.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspököt már életében szentként tisztelték, és több mint három évtizede kezdeményezték szentté nyilvánítását, de mindeddig boldoggá avatásáról sem született döntés.