A kormány egy új, grandiózus energetikai fejlesztési programot tervez Magyarországon, amely célja, hogy a hazai energiaellátást korszerűsítse és fenntarthatóbbá tegye.

Az energiaválság kihívásaitól kezdve az energiaátmenetet elősegítő innovatív beruházásokig.

Az energia elérhetősége és költségei drámai átalakuláson mentek keresztül az orosz-ukrán háború és az energiaválság kitörésével. Ezzel a megfontolással indítja előadását a vezető. A kormány három kulcsfontosságú stratégiát határozott meg a válság hatékony kezelésére, melyek a következő főbb irányelvek köré épülnek:

A távhőszolgáltatásban a földgáz aránya meghaladja a 70 százalékot, ezért a célkitűzés az, hogy ezt az értéket 50 százalék alá csökkentsük.

Az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések között kiemelkedő fontosságú, hogy 2030-ra a geotermikus energia részaránya megduplázódjon, különös figyelmet fordítva a távhőszektorra, ahol jelentős lehetőségek rejlenek - mutat rá Steiner. Emellett a biogáz szerepe is középpontba kerül, és elengedhetetlen, hogy a hidrogén szabályozási kereteit is kidolgozzuk.

Hogy hol tartunk most? - folytatja előadását a vezető. A 2023-as év az energiaválság kezeléséről és a stratégiaalkotásról szólt, ezt követően került sor 2024-ben a szabályozási környezet stratégiákhoz igazítására,és az EU elnökségre, aminek nagy eredménye volt, hogy a geotermia felkerült az uniós napirendre. Most pedig, 2025-ben

az energiaátmenetet támogató beruházások megvalósítása következik, fókuszban az implementáció.

A kormány célja, hogy gyorsabb ütemben valósuljanak meg a stratégiai célkitűzések, ehhez különböző támogatási programokat indít. Az egyik legújabb kezdeményezés a 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Program, amely három főbb célterület köré épül:

A program keretösszegeinek különböző elemeit a vezető alaposan bemutatta, beleértve azokat is, amelyeket már hivatalosan bejelentettek:

A távhő energiahatékonyságának javítására 44 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a távhő megújuló alapra helyezésére 51 milliárd forintot különítettek el. Ezen felül, a biogáz és biometán termeléshez kapcsolódó beruházások támogatására 40 milliárd forintos keret várja a jelentkezőket.

Ezt követően az államtitkár részletesen ismertette, hogy milyen típusú tevékenységekre pályázhatnak a támogatások a távhő-struktúrában és a biogáz szektorban. Steiner Attila emellett kiemelte a fontos határidőket is, amelyek elengedhetetlenek a folyamat zökkenőmentes lebonyolításához. A támogatott tevékenységek az egyes területeken az alábbiakra terjednek ki:

A további, meghirdetés előtt álló programokkal kapcsolatban elmondta, hogy több tízmilliárd forintos támogatás jöhet többek között az alábbi területeken: