Lehet, hogy Elon Musk nélkül a NASA már nem is lenne képes a jövőbeni terveit megvalósítani?
Az amerikai űrhivatal és Musk SpaceX cége olyan mélyen és sokrétűen kapcsolódott össze, hogy mára valóságos szimbiózissá alakult, amelyben egyik se boldogulhat a másik nélkül. Súrlódások és politikai színezetű konfliktusok lesznek, de a fejlődés nem ezeken dől el.
Ahogy nemrégiben említettük, az amerikai űrparancsnokság felfüggesztette Musk egyik kísérleti programját a Csendes-óceán térségében. Bár ennek lehetnek politikai következményei, ezek nem túl jelentősek és viszonylag könnyen kezelhetők. Jelenleg Trump és Musk között politikai feszültségek tapasztalhatók, főleg Musk kritikái és új pártalapítási tervei miatt, de ezek valószínűleg nem befolyásolják az amerikai űrkutatás szakmai és fejlesztési folyamatait.
A Musk-kal való összefonódás következtében (amely nem csupán Trump, hanem több amerikai kormányzati irányítás eredménye is) a NASA valószínűleg nem lenne képes önállóan emberes űrutazásokat lebonyolítani a következő egy évtizeden belül. Ez a helyzet súlyosan hátrányos lenne az Egyesült Államok számára, mivel véglegesen lemaradna a kínai, orosz, indiai és japán űrprogramokkal folytatott versenyfutásban, különösen a Hold stratégiai területeinek megszerzésében. Ezen túlmenően, hosszú időre fel kellene adnia a Mars-kutatási terveit is.
Június elején Trump kijelentette, hogy felmondja a SpaceX-szel kötött, több mint 22 milliárd dollár értékű szövetségi szerződéseket, ami komoly feszültséget generált. Musk erre reagálva figyelmeztetett, hogy ebben az esetben leállítja a Nemzetközi Űrállomásra szállított ellátmányok és emberek szállítására szolgáló űrhajókat. Azóta mindkét fél némán áll a helyzet előtt, és elkerülik a szélsőséges lépések további tárgyalását.
A jelenlegi helyzet alapján a NASA és a Pentagon szoros kapcsolatban áll a SpaceX-szel, mivel számos alapvető feladatot delegáltak a rakétaindító és műholdas szolgáltatásokkal foglalkozó vállalathoz. E megállapodások megszegése olyan mértékben zűrzavaros és jogilag bonyolult következményekkel járna, hogy szinte elképzelhetetlen, hogyan tudnának hirtelen külön utakra lépni, még akkor is, ha szándékuk lenne ezt megtenni.
Jogi szempontból is rendkívül bonyolult lenne a közös fejlesztések, tapasztalatok és tudás felosztása, hiszen ezek az évtizedek során közösen épített értékek szoros összefonódásban állnak egymással.
Az emberek gyakran a NASA-t a floridai Cape Canaveral bűvös táján fellőtt rakétákkal azonosítják. Ez nem meglepő, hiszen az ügynökség történetének jelentős részében az űrmissziók minden részletét felügyelte, beleértve a szükséges technológiák megálmodását, megvalósítását és működtetését is.
Az utóbbi húsz év során az ügynökség átalakuláson ment keresztül: az új rakéta hardverek felügyeletét és üzemeltetését ellátó szervezetből olyan ügyféllé fejlődött, amely a szükséges szolgáltatásokat magáncégektől szerzi be. Ezzel a lépéssel célja az idő- és költséghatékonyság növelése, valamint a hangsúly a kontroll és a hosszú távú tervezés feladataira helyezése.
George W. Bush adminisztrációja idején a NASA több munkát próbált kiszervezni a magánszektornak. Bush elnök 2004-ben bejelentett "Űrkutatási víziója" az űrsikló fokozatos kivezetését tartalmazta anélkül, hogy belső pótlást biztosított volna.
A NASA ehelyett arra kérte fel a kereskedelmi rakétagyártó vállalatokat, hogy alkossanak olyan járműveket, amelyek képesek rakományt szállítani az űrállomásra, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt az űrsikló tette. Ennek a programnak a részeként a SpaceX megalkotta saját Falcon 9 rakétáját és Dragon kapszuláját, hogy ellátmányokat juttasson el az ISS-re a NASA megbízásából.
Barack Obama elnök alatt a NASA fokozott mértékben kezdte igénybe venni a kereskedelmi szolgáltatók segítségét, arra ösztönözve a cégeket, hogy találjanak ki innovatív megoldásokat az emberek Nemzetközi Űrállomásra történő szállítására. E felhívásra a SpaceX aktívan reagált, és átalakította Dragon űrhajóját, hogy képes legyen teljesíteni ezt a fontos feladatot.
A NASA részesedése a szövetségi ügynökségek diszkrecionális költségvetéséből az utóbbi harminc év folyamán folyamatosan csökkent, ami arra ösztönözte a vezetőséget, hogy új költségmegtakarítási stratégiákat dolgozzon ki.
2020-ban a NASA nyilvánosságra hozta, hogy az "emberes" űrprogramok keretében a SpaceX körülbelül 25-30 milliárd dolláros megtakarítást ért el az állami ügynökség számára.
A SpaceX a NASA fő rakétaindító partnerévé lépett elő, jelentős mérföldkőként a magánszektor űrkutatásában. A vállalat a NASA támogatásával fejlesztette ki a Falcon 9 rakétát és a Dragon kapszulát, amelyek most már Kapu Tibor utazásainak is otthont adtak. Az űripar óriása nemcsak ellátmányokat, hanem embereket is eljuttat az ISS-re. 2030-ra pedig egy olyan járművet terveznek, amely forradalmasíthatja az űrállomás pályáját, új lehetőségeket teremtve a jövő űrmissziói számára.
A NASA egy különleges megállapodást kötött a céggel, hogy tervezze meg és építse meg a SpaceX Starship rakétát, amely képes óriási terhek szállítására. Ez a fejlesztés kulcsszerepet játszik az ügynökség Artemis programjában, amelynek célja, hogy embereket juttasson el a Holdra, valamint jelentős mennyiségű felszerelést biztosítson a hosszabb tartózkodásokhoz.
A Védelmi Minisztérium már 2003 óta jelentős összegeket, összesen legalább 43 milliárd dollárt, szavazott meg a SpaceX számára, kifejezetten indítási szolgáltatások és műholdtechnológiai megoldások céljából. A SpaceX két kiemelkedő rakétája, a Falcon Heavy és a Falcon 9, az amerikai űrhaderő számára készült nemzetbiztonsági műholdak felbocsátására alkalmas elit rakétacsoport részei.
A Pentagon a SpaceX Starshieldjét is használja, amely Musk kommunikációs hálózatának militarizált változata, egy titkosított jel alkalmazásával, amelyet az ellenségnek nehezebb feltörni vagy zavarni.
Egy olyan államban, ahol a gazdálkodás átlátható, versenytámogató és ellenőrizhető, a válasz szinte magától értetődő: igen. Kiemelkedő szereplőként tűnik fel a United Launch Alliance, amely a Boeing Co. és a Lockheed Martin szoros együttműködéséből jött létre. Ezen kívül a Northrop Grumman is jelentős szereplő az űrhajózás világában, hiszen a múltban a holdkompok gyártásában is részt vett.
Jeff Bezos, az Amazon alapítója, jelentős szereplő a űriparban a Blue Origin, a Rocket Lab és a Firefly Aerospace konzorcium révén. Ez a csoport szoros együttműködésben áll a NASA-val, különösen a fellövési technológiák területén, ahol innovatív megoldásaikkal hozzájárulnak a modern űrutazás fejlődéséhez.
Az új szereplők időbeli hátránya azonban kulcsfontosságú tényező. Az ULA és a Blue Origin nemrégiben mutatták be legújabb zászlóshajó rakétáikat, a Vulcant és a New Glennt, de eddig nem aratták le a várva várt sikeres értékeléseket. A Northrop és Jeff Bezos is a nagy teherbírású rakéták fejlesztésére összpontosítanak, azonban ezek a projektek jelenleg még gyerekcipőben járnak, és számos tervezett tesztelés elmaradt.
Jelenleg egyetlen más vállalat sem közelíti meg a SpaceX indítási ütemét, nagy teher alatti gyorsulását és megbízhatóságát. Az Evercore májusi jelentése szerint tavaly az amerikai orbitális indítások mintegy 90%-át továbbra is a SpaceX végezte el.
Július óta a NASA számára a SpaceX jelenti az egyetlen hivatalosan elismert amerikai megoldást az űrhajósok szállítására. Eddig a jól bevált alternatíva a Szojuz űrhajó volt, amelyet az orosz űrprogram biztosít.
Az Egyesült Államok és Oroszország együttműködése az ISS-en (Nemzetközi Űrállomás) továbbra is fennáll, még a legnehezebb időszakokban is. Például, amikor Oroszország 2022-ben megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját, a NASA nem hagyta abba a Szojuz rakéták használatát, hogy eljuttassa űrhajósait az állomásra. Az Egyesült Államok időnként továbbra is igénybe veszi a Szojuz szolgáltatásait, legutóbb áprilisban, amikor Jonny Kim űrhajós két orosz kozmonautával közösen utazott az ISS-re.
Az iparági szakértők úgy vélik, hogy a NASA gyengeségei rávilágítanak a SpaceX kiemelkedő helyzetére, és hangsúlyozzák a nagyobb verseny szükségességét a piacon.
"Nem szerencsés, ha a kormány egyedül egyetlen vállalatra támaszkodik egy kritikus nemzetbiztonsági feladat ellátásában" - nyilatkozott Emily Horne, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi szóvivője. Horne véleménye szerint a Musk és Trump közötti konfliktus "egy olyan alkalom, amely különösen éles fényt vet erre a kockázatra" - tette hozzá.
Trump rendelkezik a jogi keretekkel ehhez a lépéshez, azonban ennek következményeként gyakorlatilag megakadályozná az amerikai űrprogram teljes működését, beleértve annak katonai aspektusait is. Ez pedig egyértelműen Moszkva és Peking stratégiáit segítené elő.
A két férfi közötti nyilvános konfliktus akár előnyös is lehet Musk számára, hiszen ez lehetőséget adhat arra, hogy bírósági úton megtámadja a szerződés megszüntetését. Arra hivatkozhatna, hogy a döntés mögött politikai szándékok húzódnak meg, nem pedig a SpaceX teljesítményével kapcsolatos problémák, vagy a NASA prioritásainak módosulása.
Ahhoz pedig, hogy a NASA egy teljesen új rakétaprogramot indítson be , sok-sok évre volna szüksége, ami túl hosszú idő ahhoz, hogy kihívást jelenthessen a SpaceX-nek az ISS-indításokban, mielőtt az űrállomást nyugdíjaznák.
A potenciális versenytársak száma két főre csökkent, mivel Bezos Blue Originje még nem áll készen a megmérettetésre. A Boeing 2022-ben bemutatta űrindító rendszerét, amely Artemis I néven indult el a Hold körüli útra. E jármű azonban mélyűri kutatásokhoz lett kifejlesztve, így a rakomány és az emberek alacsony Föld körüli pályára történő szállítását egyelőre csak a SpaceX tudja megvalósítani.
