Kína is Trumpra fókuszál - Hszi elnök óvatos Kígyó stílusú éves beszédében köszöntötte a népét.

Más országok valószínűleg irigykednének a kínai növekedési adatokra, de számukra ez mégsem elegendő ahhoz, hogy elégedettek legyenek.

Már tavaly is óvatosan fogalmazott Hszi Csin-ping, a kínai vezető, amikor a 2024-es év küszöbén állva beszédet mondott. A Sárkány Évében elért 4,82%-os növekedés a nemzeti jövedelem terén bármely más ország számára irigylésre méltó lenne, ám ez mégsem érte el az ötpontos célkitűzést. Kína társadalmi problémáinak súlyosságát figyelembe véve ez a szám messze nem elegendő, és a látványos katonai fejlesztések sem képesek eltakarni a belső feszültségeket.

Az idei növekedés mértéke csupán a COVID előtti szint felét éri el, és azóta a kínai gazdaság folyamatosan visszaesésben van. Ha a jelenlegi trend továbbra is fennmarad, akkor 2029-re a bruttó hazai termék (GDP) növekedése akár 3,3 százalékra is csökkenhet.

Az elnök is hangsúlyozta a globális környezet 'kockázatait', amelyek sürgetik a gazdasági intézkedések bevezetését.

A Kígyó Éve hivatalosan csak Donald Trump hivatalba lépésének kilencedik napján veszi kezdetét, de az elnök beszédéből már most is érezhető, hogy nem tart túl sok jóra az új washingtoni irányvonaltól. A pekingi vezetésnek fel kell idéznie azt a nehéz időszakot, amikor az Egyesült Államok folyamatosan kereskedelmi korlátozásokkal és szankciókkal sújtotta Kínát. Ezen intézkedések következményeként Trump utolsó évében a kínai gazdaság alig kerülte el a 2%-os visszaesést.

Joe Biden elnöksége alatt sem változott a helyzet kedvezőbb irányba, hiszen a Trump által bevezetett szigorú intézkedések továbbra is érvényben maradtak. A koronavírus utáni egyetlen reményteljes év után ismét egy drámai visszaesés következett be. Biden alatt az Egyesült Államok tovább szigorította a Kína számára elérhető számítógépes chipekhez való hozzáférést, csökkentette a kínai befektetések mértékét az amerikai piacon, és újabb szankciókat léptetett életbe az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatok terén.

A két elnök rendszeresen találkozott, hol személyesen, hol virtuálisan, azonban a látszólagos nyugalom mögött mély ellentétek rejtőztek. A Biden-adminisztráció és Kína közötti viszony 2021 márciusában, az alaszkai Anchorage-ben kezdődött, ahol a tárgyalások hamarosan ordibálásba torkolltak. Mindkét fél képmutatással és hazugságokkal vádolta meg egymást, miközben kölcsönösen fenyegetőztek. Antony Blinken, az új külügyminiszter, a viharos találkozót követően kijelentette, hogy "az Egyesült Államok és Kína kapcsolata versenyképes lesz ott, ahol szükséges, együttműködő, ahol lehetséges, és ellenséges, ahol elkerülhetetlen."

Ez a helyzet négy éven át nagyrészt változatlan maradt, és nem következett be jelentős elmozdulás semmilyen irányban. A felek többször is egymásnak estek, vádaskodtak, kritizálták, vagy éppen provokálták a másikat, folyamatosan arra hivatkozva, hogy a másik oldal olyan érdekszféra irányába próbál terjeszkedni, ahol nincs jogalapja. Kína úgy véli, hogy az Egyesült Államok által vezetett QUAD-csoport közvetlen katonai fenyegetést jelent számára, míg Washington főként a kémkedések és az egyre merészebb kiber támadások miatt érzett feszültséget.

A Nyugat számára Moszkva és Peking 'stratégiai kapcsolatának' gyanús volta tovább fokozta az amerikai álláspontot Kínával szemben. Ez különösen élesebbé vált, miután Ukrajnában olyan drónokat állítottak ki, amelyek kínai elektronikai alkatrészekből épültek fel.

Hszi Jinping fokozott óvatossága a kritikus ügyekben nem véletlen, hiszen figyelemmel kell kísérnie a Fehér Ház és a kongresszusi erőviszonyok alakulását is. Például Marco Rubio, aki leendő külügyminiszterként - még floridai szenátorként - éles kritikát fogalmazott meg a Kína és a Tesla autógyár közötti, nehezen áttekinthető kapcsolatról. Rubio emellett a Kínai Kommunista Pártot népirtással és rabszolgamunkával is megvádolta, ami tovább fokozza a feszültséget a két ország között.

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója januártól Rubio oldalán fog tevékenykedni az amerikai kormányzatban, ami komoly fejtörést okozhat az elnök számára a belső feszültségek miatt. Az ilyen jelentős nézeteltérések nemcsak politikai kihívásokat, hanem komoly stratégiát is igényelnek az elnöki pozíció szempontjából.

Az új amerikai kormányzat Kína-politikájának kiszámíthatatlanságát fokozhatja, hogy az alelnöki posztra érkező JD Vance is a legélesebb kritikákkal illeti Pekinget, amelyet 'Amerika legnagyobb fenyegetésének' tart. Vance már ohiói szenátori évei alatt is határozottan támogatta azokat a javaslatokat, amelyek célja Kína hozzáférésének korlátozása az Egyesült Államok pénzügyi piacaihoz, valamint az amerikai felsőoktatás védelme a kínai befolyásolástól.

Az alelnök határozottan kiáll Donald Trump által tervezett szigorú vámpolitika mellett, amely nemcsak az Egyesült Államok, hanem olyan szövetséges országok, mint Kanada, Mexikó és az Európai Unió viszonyát is érinti. Vance véleménye szerint a legnagyobb hatás Kínát fogja érinteni, hangsúlyozva, hogy "ha vámokat vetünk ki, azzal valójában azt a üzenetet közvetítjük, hogy büntetni kívánjuk azokat, akik rabszolgamunkát alkalmaznak Kínában, és ezt az árut exportálják az Egyesült Államokba. Ez a politika egyúttal támogatni fogja a nemzeti termékek előállítását olyan államokban, mint Pennsylvania, Ohio és Michigan."

A Kínára leselkedő újabb 'vámveszély' legalább 60%-os, vagy akár magasabb tételeket is jelenthet az új amerikai kormányzat részéről.

A zűrzavaros új környezetben Hszi a saját erőforrásokra épülő növekedés fontosságát emelte ki beszédében, miközben elismerte a belső feszültségek jelenlétét. A fókusz ismét a kiszolgáltatott csoportok támogatására helyeződött, különösen a pályakezdő fiatalok és a folyamatosan növekvő idős korosztály problémáira. A pekingi gazdasági tervezők az utolsó négy év során azon fáradoztak, hogy helyreállítsák a fogyasztói bizalmat, csökkentsék a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliséget, és megteremtsék a fokozatos bérnövekedés alapjait.

Ezek a célok azonban nem teljesültek, ezért a 71 éves vezető arról beszélt, hogy a foglalkoztatás, a jövedelemnövekedés, az idősgondozás, a gyermekgondozás, az oktatás és az egészségügy kérdései "mindig a fejemben járnak. A legfontosabb prioritás, hogy az emberek boldog életet élhessenek" - mondta.

A megoldási lehetőségek között az elnök hangsúlyozta a csúcstechnológiai ipar fokozódó állami támogatását, amely az elektromos járművek, akkumulátorok és félvezetők fejlesztésére irányul. A beszédében azonban nem tett említést az Európai Unió szigorú korlátozásairól az elektromos autók exportjával kapcsolatban. Ezzel szemben kiemelte Kína jelentős előrelépéseit a technológiai önellátás terén, valamint az áttöréseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a számítógépes chipek, a mesterséges intelligencia és az űrkutatás.

A Peking által szeptember óta bejelentett gazdaságenyhítő intézkedések sorozata, beleértve az ingatlan- és tőzsdei támogatást is, annak a jele, hogy a kommunista vezetés egyelőre a belső kereslet élénkítésére helyezi a hangsúlyt. A cél az, hogy a várható amerikai és európai korlátozásokat a hazai fogyasztással ellensúlyozza, ehhez viszont jövedelemhez kell juttatni a lakosságot.

Ezt a politikai irányvonalat világította meg a Világbank legfrissebb jelentése, amely 0,4 ponttal növelte az ország jövő évi GDP-előrejelzéseit. Bár Hszi továbbra is szigorúan őrzi a kommunista párt befolyását Kína gazdasági szektorának jelentős részén, nyitott arra, hogy bizonyos engedményeket tegyen.

A belpolitikai helyzet újragondolása különösen sürgető, hiszen Kínát 2024-ben brutális gyilkosságok és késelések sorozata sokkolta, amit szakértők a fokozódó társadalmi feszültségekkel kapcsolnak össze. Az év végén egy 62 éves férfit halálra ítéltek, miután novemberben a dél-kínai Zhuhaiban autójával a tömegbe hajtott, ezzel 35 ember életét oltva ki. Ez az eset az ország történetének legvérengzőbb tömeggyilkosságaként vonult be a köztudatba.

A vádlott pénzügyi nehézségei és anyagilag hátrányos válása feszültséget szült benne, ami végül odáig vezetett, hogy egy sportközpontban a tömegbe hajtott. A tragikus esemény után Peking azonnali intézkedésekre szólította fel a helyi önkormányzatokat, hogy bővítsék a szezonális készpénzosztási programot, különös figyelmet fordítva a gazdasági válsággal küzdő emberekre, beleértve a munkanélküli fiatalokat is.

A lakosságot rendkívül zavarja az egészségügyi szektorban terjedő korrupció és a hálapénz követelése. Tavaly ebben a témában 350 kiemelkedő vezetőt vontak felelősségre, emellett 40 ezer orvos ellen indult vizsgálat. Sok szakember az egészségügyi szolgáltatásokat saját üzleti érdekeik szolgálatába állítja, míg mások a biztosítási alapokkal való visszaélésre specializálódtak.

Hszi kedden megismételte alig burkolt figyelmeztetését Tajvan nemzetközi státuszával és támogatásával kapcsolatban. Peking továbbra is teljes szuverenitást követel magának Tajvan felett, és az elnök nem zárja ki, hogy erőszakot alkalmazzon, ha Tajpej végleg megtagadja az egyesülést. "A szoros mindkét oldalán élő honfitársak egy családot alkotnak. Senki sem szakíthatja meg vér- és rokonságunkat, és senki sem állíthatja meg a nemzeti újraegyesítés történelmi tendenciáját" - üzente beszédében Hszi.

A Tajvan-politika további szigorú irányvonalát tükrözi, hogy Kína második aktív repülőgép-hordozója, a Shandong, tavaly elérte a "minden időjárási körülmény között bevethető" harci készültségi szintet, ezzel csökkentve a sugárhajtású repülőgépek bevetéséhez szükséges időt. A jármű már részt vett a Tajvan körüli hadműveletekben, és a fedélzetéről az utóbbi hónapok során a legtöbb vadászgép emelkedett a levegőbe a Joint Sword hadgyakorlat keretében. Különösen figyelemre méltó volt az októberi 13 órás gyakorlat, amely a tengeri és légi harci készültségre, valamint a kikötői blokádokra helyezte a hangsúlyt.

Ezen a fordulóponton talán felmerülhet egyfajta 'csere' vagy közeledés, mivel az új amerikai kormányzat valószínűleg nem mutat majd olyan mértékű elköteleződést Tajvan iránt, mint ahogyan azt a demokraták tették. Vance (leendő) alelnök egy interjúban kifejtette, hogy Trump szándéka szerint Moszkvával és Kijevvel fog tárgyalni, hogy "minél hamarabb megoldják a helyzetet [az ukrajnai háborút], lehetővé téve ezzel, hogy Amerika a valódi kihívásra, Kínára összpontosítson".

Ugyanakkor felmerült az ötlet, hogy érdemes lenne elgondolkodni egy olyan megoldáson Tajvan helyzetére vonatkozóan, amely szerint a sziget a Kínai Népköztársaság speciális önkormányzati területévé válna, hasonlóan Hong Kong státuszához. Ez a javaslat akár közeledést is eredményezhet Washington és Peking között, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Tajvan erőteljes ellenállásába fog ütközni, különösen Hong Kong negatív tapasztalatai miatt.

Ami pedig magát Hong Kong helyzetét illeti, ott is az amerikai változásokra várnak. Trump hivatalba lépésével az emberi jogi ügyek hangsúlyozása vélhetően kisebb súlyú lesz, mint Biden idején, viszont erőteljes amerikai nyomásra lehet számítani a város pénzügyi szolgálatai feletti ellenőrzésre Washington részéről.