Feltárult, mennyire el vagyunk kötelezve az orosz földgáz iránt.
A GKI elemzése alapján megfigyelhető, hogy a balti és a visegrádi országok közül csupán Szlovákia ismerte fel az orosz energiakitettség jelentette kockázatokat, ami lehetővé tette számára, hogy egy év leforgása alatt 44%-kal csökkentse az orosz gázimportját. Ezzel szemben Magyarország azzal érvel, hogy az orosz gáz nélkül gazdasága válságba kerülne, ezért nem hajlandó mérsékelni sem az orosz gáz-, sem az olajbehozatalt. Közben a háború kirobbanása óta Magyarország gazdasági teljesítménye jelentős visszaesést mutat, ami a V4-es országok helyzetéhez képest is aggasztó.
A kormány érvelésével szemben nem fogná vissza a GDP növekedését, ha leállnánk a Gazprom termékének importálásával, úgy tűnik ugyanis, hogy a régió országai meg tudták oldani a részleges vagy teljes függetlenedést úgy, hogy a gazdasági teljesítményük jobb lett, mint Magyarországé - szúrta ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn publikált elemzését a HVG.
A kutatásból kiderült, hogy Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022-2024-es időszakban, mint Magyarországé, amelynek a gazdasága lényegesebb visszaesést mutat a háború kitörése óta, mint az említett országoké.
A GKI elemzése az orosz energiakitettségű Magyarország gazdasági teljesítményét, az ország orosz gáztól való függését és a kettő közti kapcsolatot vizsgálta. A kutatás szerint a hidegháború idején kiépített infrastruktúra miatti függőség jelentős sebezhetőséget okoz Magyarországnak politikai és gazdasági szempontból egyaránt, hasonlóan a régió többi országához. A kormányzat mégsem csökkentette sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimportot az elmúlt években, előbb annak olcsóságára, majd az érv megdőlésével a gazdasági racionalitásra hivatkozva. A kormány kommunikációja szerint orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság és jelentős gazdasági visszaesés következne be.
Nem ezt támasztja alá, hogy a balti országok 2014-ben, a Krím félsziget orosz megszállását követően szinte teljesen leváltak az orosz gázról, majd a Visegrádi országok közül Szlovákia is észlelte a kitettség veszélyeit, ezért egy év alatt 44 százalékkal csökkentette az orosz gázimportot. Az ukrajnai háború kitörését követően pedig a lengyelek és a csehek is szinte teljesen megszüntették az orosz közvetlen gázbehozatalt.
A függetlenedés az infrastruktúra fejlesztésének, az LNG-terminálok kiépítésének és a megújuló energiaforrások térnyerésének, továbbá az energiaigényes iparágak visszaszorulásának köszönhető. De nem elhanyagolható az orosz földgáz (LNG) más felségjelzés alatti megvásárlása sem.
Az orosz gázról való leválás után, 2022-től kezdődően, a csehek és lengyelek, akik teljes mértékben függetlenedtek, valamint a részben függetlenedő szlovákok is figyelemre méltóan magasabb GDP-növekedést mutattak fel 2022 és 2024 között, még az energiaárak emelkedése ellenére is. Ezzel szemben a magyar gazdaság jelentős lassulásen ment keresztül, ami arra utal, hogy az orosz gázról való leválás nem feltétlenül eredményez visszaesést – áll a GKI elemzésében.
