Feltárult a komoly valóság a népszerű keto-, paleo-, atkins- és böjti diétákkal kapcsolatban: súlyos kockázatok rejlenek bennük - Pénzcentrum.

Az elhízás és a túlsúly kérdése már régóta foglalkoztatja a tudományt, könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésünkre e témában. Számos konferencia és szimpózium foglalkozik a kérdéskörrel, és szakértők, valamint áltudósok egyaránt próbálnak hasznot húzni belőle. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a 21. században még mindig az alapoknál tartunk: sok fontos tényezővel nem vagyunk tisztában, és a figyelmeztető jeleket gyakran figyelmen kívül hagyjuk. E komplex témát dr. Bánhidi Eszter családorvos és Bencze Mária dietetikus segítségével kívánjuk alaposabban megvizsgálni.

Mindenekelőtt tisztázni kell a fogalmakat. A BMI tömegindex 3 kategóriát különböztet meg: túlsúlyról 25-30 között, elhízottságról 30 fölött, kórosan elhízottságról 40 fölött beszélhetünk. A doktornő szerint a számok alapján a fejlett világ e téren nagyon rosszul teljesít: "természetesen" a legrosszabb a helyzet az USA-ban, de még az Európában legfittebb olaszok (46% elhízott, vagy túlsúlyos), franciák (47%), hollandok (50%) sem dicsekedhetnek. Az EU-ban az emberek 53%- a esik a túlsúlyos, vagy elhízott kategóriába, nálunk ez az arány 58%, amin belül 24% (vagyis majdnem minden negyedik ember) az elhízottak aránya. Ezzel az adattal a második legrosszabb helyen állunk (Csehországgal holtversenyben) Málta mögött.

Bánhidi Eszter véleménye szerint a túlsúly fő okozója egyértelműen az, hogy olyan élelmiszereket fogyasztunk, amelyek magas kalóriatartalommal bírnak, tele vannak szénhidrátokkal és zsírokkal, ráadásul könnyen hozzáférhetők és olcsók. Ezek az ételek hirtelen inzulinszint-emelkedést idéznek elő, ami hozzájárul a hízáshoz. Bencze Mária azonban árnyalja ezt a képet: a magas energiasűrűségű, de tápanyagban szegény ételek miatt a szervezetünk folyamatosan hiányérzetet tapasztal. A fejlett országokban a túlsúly megjelenéséhez a mozgásszegény életmód és a mértéktelen édességfogyasztás is közrejátszik, de nem elhanyagolható a növénytermesztés és állattenyésztés során használt vegyszerek, hormonok és antibiotikumok szerepe sem. Az ultrafeldolgozott termékek, valamint az élelmiszeriparban alkalmazott mesterséges adalékanyagok együttes hatása pedig tovább súlyosbítja az elhízás problémáját.

Megzavarják a hormonrendszert, a mikrobiomra, bélflórára negatívan hatnak, befolyásolják az étvágyat, túlevést.

A táplálkozás terén Magyarország helyzete nem éppen rózsás, ahogyan azt dietetikus szakemberek is hangsúlyozzák. Érdemes megvizsgálni Olaszország példáját, ahol a gasztronómiai kultúra jelentős része a saláták és a minestrone leves köré épül. Ezek a "zöldségbombák" kiváló előételek, amelyek segítik a tészta, például a pizza és a pasta emésztését. Az olaszok számára a durumbúza a választott alapanyag, amely lassabban szívódik fel, így mérsékli a vércukorszint hirtelen megugrását. Továbbá, a napsütéses órák száma, a rendszeres testmozgás és az életmód, valamint a mentalitás is jelentős mértékben hozzájárul az olaszok egészségesebb táplálkozási szokásaihoz.

Bánhidi Eszter rámutat arra, hogy a túlsúly és elhízás egészségügyi hatásai régóta ismertek. "A 2-es típusú cukorbetegség Magyarországon népbetegségnek számít. Sajnos már nem csak az idősebb korosztályt érinti, hiszen egyre több 30-as éveiben járó ember is küzd ezzel a problémával. Sőt, a gyermekeink körében is egyre gyakoribb ez a betegség. A 2-es típusú cukorbetegség esetében a statisztikák szerint a kialakulás 95%-a a túlsúlyhoz és az elhízáshoz köthető. Emellett a köszvény, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések is egyre inkább elterjedtek ezen a népességi csoporton belül."

Az elmúlt évtizedek során drámai módon megnőtt a máj-, gyomor-, bél- és hasnyálmirigy daganatok előfordulása, amely mögött jelentős mértékben áll az egészségtelen táplálkozás. Ezen kívül a mozgásszervi betegségek is egyre nagyobb problémát jelentenek, mintha egy 10-20 kilós zsákot cipelnék a hátunkon, ami folyamatos terhet ró ránk. A leggyakoribb következmények között szerepel a gerincsérv, ízületi gyulladások, gerincferdülés, valamint a térd- és csípőkopások. Ezek a problémák sajnos népbetegséggé váltak Magyarországon, és komoly kihívások elé állítják az egészségügyi rendszert és a társadalmat egyaránt.

- fűzte hozzá Bánhidi Eszter.

A nőgyógyászok egyre gyakrabban találkoznak meddőségi problémákkal, pl. a női hormonrendszer zavara miatt kialakult policisztás ovárium szindrómával (PCOS), melynek következménye lehet az inzulinrezisztencia. De komolyan kell venni az alvási apnoe betegséget is, melynek leggyakoribb tünete a horkolás. Ez nappali aluszékonysággal, dekoncentráltsággal jár, szintén egyre gyakrabban fordul elő az elhízottak körében

A kulcsszó, amelyre érdemes figyelni, az életmódváltás. El kell kerülni az "üres kalóriák" fogyasztását, mint például a szénhidrátokat, chipseket és cukros üdítőket. Ajánlott távol tartani magunkat a fehér liszttől, a cukortól, a panírozott ételektől, valamint a rizstől és a krumplitól is. Ezek helyett válasszuk inkább a lassú felszívódású, teljes kiőrlésű élelmiszereket, és törekedjünk a mediterrán étrendre: gazdagítsuk tányérunkat zöldségekkel, gyümölcsökkel, fehér húsokkal és hallal, valamint az olívaolaj használatával a zsírok helyett. Az étkezési szokásaink szintén kulcsszerepet játszanak: sokan hajlamosak túlzásba vinni az étkezést, elkerülve a jóllakottság érzését, vagy éppen ellenkezőleg, gyorsan falatoznak, munkahelyi környezetben "csak bekapnak valamit". Az étkezések tudatossá tétele és a lassabb, élvezetesebb étkezési időszakok kialakítása kulcsfontosságú lehet az egészséges életmódhoz.

Ugyanakkor Bencze Mária szerint egyértelmű, hogy a táplálkozási problémák, a túlsúly, elhízás a jéghegy csúcsát jelentik. Mint mondja, ezeket nem lehet függetleníteni az élet többi területétől. Ahhoz, hogy ezt dietetikusként hatékonyan és eredményesen kezelje, meg kell találnia a gyökérokokat, támogatni kell azok megoldását. A dietetikában - ugyanúgy, mint az egészségügy minden területén - a holisztikus szemlélet az optimális.

A stressz, a mindennapi élet kihívásai – legyen szó párkapcsolati gondokról vagy az alvás hiányáról – és a munkahelyi nehézségek mind-mind hatással vannak táplálkozási szokásainkra. E körülmények között gyakran válhatunk örömevővé, és a stressz által kiváltott hormonális egyensúlyzavarok miatt a fogyás is sokkal nehezebb feladattá válik.

"Közismert, hogy a 21. század az ülőmunka százada. Ami már önmagában egészségtelen. A munkahelyek nagy része el van zárva a napfénytől, pedig a D vitamin életfontosságú a testünk jó működéséhez. Évezredek óta mozgásra vagyunk teremtve. E téren nem csak a sportra gondolok. Amikor stressz érte az ősembert mert megtámadta a kardfogú tigris, akkor vagy felvette vele a harcot, vagy elfutott. Ma a 8 órás munkaidő alatt tízszer támad ránk a "kardfogú tigris" (például a főnök, vagy a kollégák képében), de ezt a stresszt nem tudjuk fizikai aktivitással levezetni, kimozogni, bennünk ragad" - fogalmaz Bencze Mária.

Ezért a szervezetünkben kialakulhat egy tartósan helytelen reakció, amely fokozza a zsírok felhalmozódását. Az életkörülmények megváltoztatása nem mindig egyszerű, hiszen sokan nem tudják otthagyni a munkahelyüket vagy családjukat. Ilyenkor a hozzáállásunk megváltoztatása lehet a kulcs, ami sokkal könnyebben megvalósítható.

- fűzte hozzá Benczre.

A dietetikus tapasztalatai alapján a táplálkozás terén a legnagyobb kihívás a megfelelő információ hiánya, és ami még aggasztóbb, a sok félrevezető információ. Már gyerekkorban is sokan találkoznak ezzel a problémával, hiszen a szülők többsége nem mindig tud jó példát mutatni. Éppen ezért elengedhetetlen lenne, hogy az óvodákban és iskolákban hangsúlyt fektessünk az egészséges táplálkozás fontosságára. Az interneten sajnos rengeteg torzított információ kering, ami még inkább megnehezíti a helyes döntések meghozatalát. Szomorú, hogy az egészséges életmód tanulmányozása nem része a hivatalos tananyagnak, így felnőttkorunkra sokan téves elképzelésekkel rendelkeznek az étkezésről.

Szerinte a gondok már a megfogalmazásnál kezdődnek. A túlsúlyosak és elhízottak gyakran a fogyókúrára fókuszálnak, ám ez a kifejezés alapvetően téves. A „kúra” szóhoz azt kapcsoljuk, hogy rengeteg mindenről le kell mondanunk – például a kedvenc ételeinkről. Ráadásul sokan azt hiszik, hogy az egészséges táplálkozás egyet jelent a rosszízű ételek fogyasztásával. Pedig nem „kúrára” van szükség, hanem egy kiegyensúlyozott és egészséges étrendre. Ezt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is hangsúlyozza, ahogyan azt az okostanyer.hu weboldalon található információk is alátámasztják.

A mai rohanó világban sokan úgy érzik, hogy a fogyás titka egyetlen nap alatt elérhető, ezért a hosszú távú célok helyett inkább a gyors megoldásokat keresik. A népszerű diéták, mint a keto, paleo, atkins vagy az időszakos böjt, sokszor azért tűnnek hatékonynak, mert az eddigi, egészségtelen étkezési szokásokhoz képest jelentős javulást hoznak – legalábbis rövid távon. Azonban, ha ezeket a módszereket egy valódi, kiegyensúlyozott táplálkozási rendszerhez hasonlítanánk, egészen más eredményt látnánk. Különösen akkor, ha a hosszú távú hatásokat és a fenntarthatóságot is figyelembe vesszük.

A szakértők nem éppen derűlátóak az egészségügyi prevenció területén. Bánhidi Eszter véleménye szerint az életmód orvostan jó irányt képvisel, ezért a betegekkel folytatott beszélgetései során kiemelten figyel a táplálkozásra és a mozgásra. Az egészségügyi rendszerben figyelemre méltó kezdeményezés volt a praxisközösségek létrehozása, ahol a háziorvos mellett gyógytornászok, dietetikusok és pszichológusok is együtt dolgoztak volna a páciensek egészségének javításán. Sajnos azonban ez a terv az utóbbi években nem valósult meg.

Bencze Mária hozzáteszi: a hazai oktatási rendszerből évente több száz dietetikus kerül ki, de őket csupán néhány tucat állás várja. Pedig optimális esetben akkor kellene belépniük az emberek életébe, amikor még egészségesek, vagy csak kicsit elhízottak, de nem jelennek meg egészségügyi panaszok, tünetek. Nem akkor, amikor már - drasztikusan fogalmazva - le kell vágni a lábát egy cukorbetegnek, már korábban kellene.

Közismert, hogy nincs olyan betegség, aminek ne lenne táplálkozási oka, vagy vonzata. Jó lenne, ha ez a szemléletmód elterjedne az orvosi gyakorlatban

- emeli ki Bencze.

Mindenki tisztában van azzal, hogy ha eltörik a lába, akkor a traumatológiához kell fordulnia, vagy ha ízületi fájdalmakkal küzd, akkor a reumatológushoz. Azonban, amikor életmódbeli változtatásokra van szükség, sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni a dietetikusok szerepét. Pedig a helyes táplálkozás és az életmódbeli változások kulcsfontosságúak lehetnek az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében. Számos gyógyszeres kezelést megelőzhetünk egy jól megkomponált étrenddel és a megfelelő életmóddal. Testünk rendkívül alkalmazkodóképes, és ha odafigyelünk rá, csodálatos eredményekre lehetünk képesek. Érdemes tehát komolyan venni a táplálkozásunkat és szakemberhez fordulni, hiszen ezzel a lépéssel hosszú távon rengeteget nyerhetünk egészségünk érdekében.