Két év börtönbüntetésre ítélték a keszthelyi Reischl Sörház ügyében eljáró vádlottat.

A Zalaegerszegi Törvényszék csütörtökön első fokon bűnösnek találta K.-L Csabát, a keszthelyi Reschl Sörház ügyének elsőrendű vádlottját. A bíróság döntése szerint a vádlott közvetett tettesként költségvetési csalást, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználását, valamint csődbűncselekményt valósított meg. Ezt a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője tette közzé.
Emlékezetes, hogy Keszthely fideszes vezetése a 2010-es évek végén, még Ruzsics Ferenc polgármesteri időszaka alatt a városi beruházások nagy részét, így a Sörház és a Kísérleti utcai óvoda fejlesztését is egyetlen cégre bízta, annak ellenére, hogy az Invest-Mondi Kft. tulajdonosainak korábban már csődbe ment egy vállalkozása, sőt egyikőjük szerepelt a 10 millió forintot meghaladó adótartozók listáján is.
A vállalat nem tudta időben befejezni a beruházásokat, és emiatt kénytelen volt visszafizetni a városnak az uniós támogatásokat.
A vád szerint az elsőrendű vádlott, K-L. Csaba, valójában az építőipari munkálatokat végző Invest-Mondi Kft. irányítója volt. Bár a cég egyedüli bejegyzett vezető tisztségviselője a felesége, L. Mónika, a férfi minden ügyet - teljes körű meghatalmazás birtokában - ő intézett.
A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Keszthely Város Önkormányzata több pályázatot is nyert. Ezek egyike a volt a Reischl Sörház. A kivitelezési munkák elvégzésével az elsőrendű vádlott feleségének névleges vezetése alatt álló társaságot, az Invest-Mondi Kft-t bízták meg.
A szerződések értelmében a vállalkozó három részszámlát állíthatott ki a projekt előrehaladottságának 25, 50 és 75%-os szintjén, illetve a munka befejezésével egy végszámlát is. A Sörházra vonatkozó vállalkozási szerződést többször módosították, aminek következtében a vállalkozói díj emelkedett, és a teljesítési határidők is kitolódtak. Az elsőrendű vádlott mindkét projekt során a pályázati támogatás kifizetésének feltételeként megkövetelt megfelelő készültségi fok látszatát keltette, rendszeresen hamis dokumentumokat - például fiktív számlákat, amelyek alvállalkozói díjak kifizetését tanúsították, valamint olyan nyilatkozatokat, amelyek beépítendő anyagok tárolását igazolták - csatolva a részszámlákhoz, hogy így hozzájusson a támogatási előlegekhez. A hamis iratokkal megtévesztett, aláírásra jogosult személyek azokat teljesítési igazolásként szignálták.
A vádirat alapján az elsőrendű vádlott cselekménye következtében összesen 167.393.952 forint értékű vagyoni kárt okozott. Ezt úgy valósította meg, hogy a pályázatok kivitelezését, a munkálatok lebonyolítását és az elszámolások benyújtását felesége tudta nélkül végezte.
Bár a cég nevében tett nyilatkozatokon a nő mint ügyvezető aláírása szerepelt, azonban azokat K-L. Csaba hamisította oda.
A vádképviselet arra hivatkozott, hogy a férfi és a nő, aki a másodrendű vádlottként szerepel az ügyben, felelősséggel tartozik amiatt, hogy 2021-ben, amikor a cég felszámolását elrendelték, tudatosan elrejtették a társaság vagyonát a felszámoló elől. Ennek következtében, a többszöri időpontváltoztatás ellenére, mindössze két autót voltak hajlandóak átadni.
A házaspár titkolózása révén sikerült elrejteniük a cég befektetett eszközeit és a házipénztár készletét a felszámoló elől. Ezen kívül az általuk kihelyezett kölcsönöket is átalakították osztalékká, ami nyilvánvalóan ellentétes volt az ésszerű gazdálkodás alapelveivel. Az iratok átadását is megtagadták, ami hozzájárult ahhoz, hogy részben meghiúsítsák a velük szemben támasztott, több mint 860 millió forintos hitelezői igény kielégítését.
Ahogy már említettük, a kivitelező munkálatok előrehaladása igencsak lassú tempót mutatott. Ennek következtében nem csupán a helyi ellenzék fejezte ki aggodalmait, hanem a későbbi polgármester is, aki azóta Lázár János közlekedési államtitkáraként tevékenykedik. Nagy Bálint szintén feljelentést tett az ügy kapcsán.
A 850 millió forintos uniós támogatásból tervezett Sörház rekonstrukciója elvileg 2020 végére zárult volna, azonban a folyamat 2021 júniusára odáig jutott, hogy az önkormányzat 601 millió forint kezdő vételáron hirdette meg a Reischl-féle sörházat. Végül a történelmi épület a Veszprémi Főegyházmegye birtokába került.
A bíróság a másodrendű vádlottat, aki társtettesként csődbűncselekmény elkövetésével volt vádolva, a bizonyítékok hiányában felmentette. Az indoklás során hangsúlyozták, hogy amikor a nő aláírta a vonatkozó dokumentumokat, a vállalat még nem volt fizetésképtelen. Ezen kívül, amikor a cég valóban fizetésképtelenné vált, a nő aláírása már nem szerepelt a papírokon. A bíróság megállapította, hogy a vádlott nem volt tisztában a vagyon eltitkolásának szándékával, és valóban igyekezett együttműködni a hatóságokkal.
A bíróság K-L Csabát összesített büntetésként két év börtönre ítélte, emellett három évre megfosztotta a közügyekben való részvétel lehetőségétől. Az ítélet még nem jogerős.