Kék: a szabolcsi falu, melynek neve a zöldellő táj szívéből fakad | Színekben gazdag vidék

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye gyöngyszeme, Kék község, nem csupán lélegzetelállító természeti szépségeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem a különleges nevével is, amely szinte mesébe illő. A település múltja és névszármazása egyaránt gazdag és izgalmas történeteket rejtenek, amelyek felfedezésre várnak.

A település neve a magyar kék színre utal, azonban érdekes módon az első írásos említésekor, 1268-ban, a kék kifejezés még a zöld színt is magában foglalta. Valószínű, hogy a helynév a természet gazdag zöldellésére utal, így a település kék elnevezése a környező zöld táj gazdagságából ered. A közelben található Kékcse település és a Kéklő nevű domb is tovább színesíti a kék színhez kapcsolódó helyi nevek palettáját – olvashatjuk a Promotions.hu írásában.

A település címere egy vágással osztott hasított talpú egyszerű vonalú pajzs. A pajzsfő ezüst mezőjében jobbra repülő kék színű madár és zöld vízi növényzet látható. A pajzstalp első két felében jobbra ezüstszínű hal úszik, a másik kék mezőt három ezüst hullám tagolja. A címer fő motívumai a mondán és a valóságon alapulnak, melyből szintén eredhet a község neve.

A hagyományok szerint egy távoli időben a Rétköz varázslatos vidékén élt egy különleges kék farkú madár, amely csodás tollait ontotta a földre. E titokzatos lény szépsége nemcsak a természetet gazdagította, hanem nyomot hagyott a kultúrában is; a református egyház régi pecsétjén is ott díszeleg a madár képe, emlékeztetve minket e fenséges teremtésre.

- olvasható a Nemzetijelkepek.hu-n.

Lehetséges, hogy a község neve a káka vízinövényből ered, amelyet kezdetben Kaak-ként jegyeztek fel.

Érdekesség, hogy korábban a Balatonnál is volt egy Kék, a mai Balatonfüred területén létezett a középkori magyar település. Nevét a Kéki-völgy, Kéki-forrás, Kéki-dűlő, Kéki-patak helynevek őrzik a környéken. Nevét szintén a kék-zöld színekről kapta.