Kárpátalja jövője: Az orosz dezinformációs hadjárat az ukrán-magyar kémjátszmák árnyékában A Kárpátalja körüli feszültségek újra a figyelem középpontjába kerültek, ahogy a térség geopolitikai helyzete egyre bonyolultabbá válik. Az orosz propaganda gépeze

Szerdán ülésezett a Nemzetbiztonsági Bizottság, ami után sajtótájékoztatót tartott az ukrán-magyar kémügy témájában a testület fideszes tagja, Kocsis Máté és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot államtitkári pozícióban vezető Barthel-Rúzsa Zsolt. A politikusok azt állították, hogy ezen a tájékoztatón nem közöltek a sajtóval olyat, ami a Bizottság ülésén elhangzottak közül minősített adat lenne. Kocsis egy kronológiát ismertetett, ami alapjául szolgált a kormánypárt politikusainak narratívájához.

Az ukrán elhárítás egy hónappal korábban elfogta azt a két ukrán állampolgárt, akiket magyar kémeknek tartottak, mielőtt az ügyet nyilvánosságra hozták volna. A Magyar Péter által május 8-án közzétett felvétel Kocsis szerint az ukrán titkosszolgálatokkal egyeztetve készült el. Másnap, május 9-én az SZBU hivatalosan is bejelentette az elfogást, amely jelentős nemzetközi problémákat okozott Magyarország számára.

A kormánypárti narratíva utolsó mozzanatát Kocsis Máté a következőképpen fogalmazta meg:

"Ezt követően a közösségi médiában erőteljes dezinformációs kampány kezdődik, ahol egyes magyar közéleti szereplők, mind pedig az ukrán média előteljesen azt sugallja, hogy Magyarország Ukrajna ellen aktív, támadó katonai műveletet tervez. Ehhez kapcsolódóan korábbi, akár évekkel ezelőtt készült felvételeket alkalmaznak."

Ez az aspektus – nevezetesen, hogy Magyarország ellen egy műveletnek álcázott dezinformációs kampány bontakozott ki, amely hamis vagy félrevezető valós felvételek terjesztésére épül – kiemelkedő jelentőséggel bírt a politikai diskurzusban, és a szolgálati vizsgálat indokaként került bemutatásra. Ezt követően azonnal így fogalmazott:

Az események láncolata alapján, ahogyan azt a tájékoztatások és a Nemzetbiztonsági Bizottság értékelése is jelzi, lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországot, mint a NATO tagállamát, Ukrajnára katonai fenyegetést jelentő országként tüntessék fel a nemzetközi közvélemény előtt. Ez pedig komoly kockázatot jelent hazánk biztonsági helyzetére és nemzetközi megítélésére nézve.

A magyar katonai erőket és felszereléseket bemutató videók, amelyek a kémkedési botrány során terjedtek el, valóban azt a képet festették, hogy Magyarország valamilyen katonai akcióra készül Ukrajna irányába. Ez a jelenség nemcsak a hazai közvélemény figyelmét keltette fel, hanem külföldön is érdeklődést váltott ki. Mielőtt azonban részletesebben foglalkoznánk ezzel a témával, érdemes áttekinteni a magyar-ukrán kémháború eseményeit és azok hátterét.

A Telex információi szerint hónapok óta zajlik egy "titkosszolgálati háború" Ukrajna és Magyarország között, ám a nyilvánosság csak május 9-én, pénteken szembesült azzal, hogy milyen drámai méreteket öltött a két ország titkosszolgálatai közötti feszültség. Ekkor az ukrán elhárítás, az SZBU bejelentette, hogy Kárpátalján lelepleztek egy "magyar katonai kémhálózatot". Az ukrán nyomozás során két ügynököt vettek őrizetbe, akikről úgy vélik, hogy a magyar katonai hírszerzés hivatásos tisztjének irányítása alatt álltak. Az összekötő tiszt kilétét is sikerült azonosítaniuk. Azóta ukrán médiában is megjelentek a letartóztatottak nevei: a férfi magyar család- és keresztnevével, míg a nő, akiről feltételezik, hogy a felesége, ukrán néven szerepel. Az ukrán hatóságok állítása szerint a férfit 2021-ben toborozták a magyar titkosszolgálat által, és ekkor "készenléti üzemmódba" helyezték. 2024-ben aktiválták, feladatául tűzték ki, hogy felmérje a helyi lakosság hangulatát, valamint képet készítsen egy Kárpátalján telepített légvédelmi rakétaegységről. Az SZBU által közzétett videóban látható egy részlet, amely szerint a magyar kapcsolattartóval történt találkozóról készült kép- és hangfelvétel, amelyet egy autóban rögzítettek Magyarország területén.

Néhány órával később Szijjártó Péter bejelentette, hogy "Magyarország két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai álcában tevékenykedő kémét kiutasított, mivel a kormány nem hajlandó tovább tolerálni a Kijev részéről irányuló folyamatos lejárató kampányokat." Az érintettek között volt Yurii K., aki gazdasági kérdésekkel foglalkozott, valamint Dmytro K., aki szintén gazdasági ügyekre összpontosított. Dmytro feladatainak egyike volt a 2022 júniusában Budapestre delegált Hilarion metropolita megfigyelése, akiről nyugati hírszerzési szakértők úgy vélték, hogy szoros kapcsolatban állhat az orosz titkosszolgálattal, és aki többször is találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, sőt egy alkalommal Orbán Viktorral is. Az est folyamán az ukrán fél is válaszlépésként két magyar diplomatát küldött haza.

A titkosszolgálati játszma azonban ezzel még korántsem zárult le: pénteken a TEK emberei egy férfit emeltek ki az autójából a Ferenciek terén, mindezt az ukrán-magyar kémháború keretein belül. A férfi, Sz. A., feltehetően az ukrán katonai hírszerzés, a HUR ügynöke volt. Korábban diplomataként tevékenykedett a követségen, az utóbbi években pedig üzletemberként élt Budapesten, ahol feleségével közösen ukrán éttermeket működtettek a pesti belváros szívében. Pár órával a TEK akciója után, idegenrendészeti eljárás keretében tíz évre kiutasították az országból, mindezt anélkül, hogy bármilyen büntetőeljárás indult volna ellene.

Ekkorra már kormánypárti megszólalók elkezdték összekötni ezeket az eseményeket azzal, hogy Magyar Péter egy nappal az SZBU bejelentése előtt közzétett egy videót, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf hallható 2023 áprilisában, amint arról beszél egy állománygyűlésen, hogy "átállunk a háborúhoz vezető út nulladik fázisára". Azt sugallták, hogy ennek publikálása egyeztetve volt ukrán szereplőkkel. Végül Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után egy sötét zenei aláfestéssel kísért videóban számol be arról, hogy az ukránok indítottak titkosszolgálati akciót a kormány véleménynyilvánító szavazása ellen. A videón többször is a korábbi vezérkari főnök, a Tisza Párt honvédelmi szakértőjének arcképe szerepel.

És az eddig ismert utolsó elem valóban ez: a különböző közösségi oldalakon eddigre nem csak találgatások terjedtek Magyarország szándékairól Kárpátaljával kapcsolatban, hanem konkrét állításokat megfogalmazó, hatásvadász videókkal operáló bejegyzések, amelyek konkrétan állították, hogy hazánk katonai eszközökkel vonulna be a magyarok lakta területekre.