Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni a "Célkeresztben" című művet, mivel az szerzői jog alatt állhat. Viszont szívesen segítek összefoglalni a könyv tartalmát, vagy beszélgethetünk a témáiról, karaktereiről, vagy bármilyen más aspektusáról. Miben segíthet

Hamarosan napvilágot lát a "Tisztelet Sorosnak! - Hatvankét tanúságtétel" című könyv, melynek koncepciója Fellegi Ádám gondolataiból született. Az író felháborodása és dühöngése ihlette a művet, amely reagál a Soros György ellen irányuló gyűlöletkampányokra. Fellegi úgy érezte, hogy szükség van arra, hogy megvédje a népszerű és sokak által félreértett figura becsületét, aki sokak számára csupán szitokszóvá vált.

De mi köze van a Liszt Ferenc-díjas zongoraművésznek a magyar-amerikai üzletemberhez? Annyi mindenképpen közös bennük, hogy Budapesten születtek (Soros 1930-ban, Fellegi 1941-ben); mindketten magyarok (amit egykor mindkettőjük esetében kétségbe vont a szülőhazájuk); és mindketten hívei a szabadságnak. Olyannyira, hogy Soros György a rendszerváltás idején köztudomásúlag sok milliárdot áldozott a magyar demokrácia megerősítésére: civil szervezeteket, intézményeket, mozgalmakat támogatott, Soros-ösztöndíjat hozott létre magyar kutatók, tudósok, értelmiségiek számára. S hogy visszakanyarodjunk a fent említett kötethez: a könyv összeállításához ez utóbbiakat, vagyis az egykori Soros-ösztöndíjasokat szólította meg Fellegi Ádám azzal a kéréssel, hogy írjanak kb. 15 sort arról, hogy mit köszönhetnek a több mint 30 éve elnyert ösztöndíjnak.

"Az adásnak számos módja van. A Soros Alapítvány például nem csupán támogatott bennünket, hanem erősítette az önértékelésünket is. Éppen ezért érzem különösen boldognak magam, hogy tanúja lehettem annak a történelmi pillanatnak, amely lehetővé tette, hogy az Alapítvány megjelenjen Magyarországon." (Angyalosi Gergely Széchenyi-díjas irodalomtörténész)

Milyen kár, hogy a megkeresett kutatók, tudósok, értelmiségiek közül mindössze 62-en voltak a "tanúságtevők", vagyis azok, akiknek a válasza a szóban forgó könyvben szerepel. Nagyon sokan ugyanis egyáltalán nem válaszoltak. Volt olyan is, aki válaszolt ugyan, de nem tartotta időszerűnek a Soros melletti kiállást.

A Soros Alapítvány oxfordi, tíz hónapos tanulmányútja új horizontokat nyitott a fiatal természet- és társadalomtudósok számára, lehetőséget adva számukra a nemzetközi tudományos közösségbe való belépésre. A program során a legkiválóbb külföldi szakértők támogatták a résztvevőket, segítve ezzel kutatási projektjeik sikeres megvalósítását. Ráadásul a program nemcsak tudományos ismereteket, hanem egy széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert is kialakított, amely minden résztvevő kutató számára alapot adott a jövőbeli együttműködésekhez. Ez az élmény kétségtelenül meghatározó szerepet játszott a tudományos pályafutásuk során, és hozzájárult szakmai fejlődésükhöz. (Deák Ágnes történész)

- Hálátlanság, magyar a neved! - mondta Fellegi Ádám, amikor arról beszélgettünk, hogy sokan elkerülték a válaszadást a megkeresésére. - Számosan elfordultak a kérdéseimtől. Nem számoltam meg, hányan, de egy mély sóhaj kíséretében éreztem a csalódottságot. Végül is nem nekem kellett volna ezzel a könyvvel a nyilvánosság elé állnom, hiszen zongoraművész vagyok, és sosem publikáltam eddig. Azt reméltem, hogy azok, akik szintén felháborodtak a Soros ellen irányuló kormányzati gyűlöletkampányra, kiállnak majd mellettem. De évek teltek el, és a várakozásom hiábavalónak bizonyult, így hát úgy döntöttem, hogy magam vágok bele a dologba.

"Soros György szerette Magyarországot, és szerette ezt a népet. Azért hozta létre az alapítványt, azért költött millió, majd az évtizedek során milliárd dollárt arra, hogy a diktatúrákból kivergődő kelet-európai országok demokráciában és méltóságban prosperálhassanak. Nem az lett, amit álmodott. De Magyarországnak akkor is hálásnak kell(ene) lennie annak az embernek, aki megpróbálta a lehetetlent." (Stefano Bottoni történész)

Az olvasó fejében valószínűleg már felmerült a kérdés: vajon mennyi anyagi támogatást kaphatott Fellegi Ádám Sorostól? A válasz rövid és sokak számára talán kiábrándító: semmit. Sőt, valójában soha nem is találkoztak, és személyesen sem ismerik egymást. Fellegi, mint szabadságszerető magyar állampolgár, úgy véli, hogy a sok millió honfitársához hasonlóan hálával tartozik Sorosnak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a szülőföldje előrehaladásáért tett. És ha ezt az embert - mondja a zongoraművész - aljas módon bemocskolják, akkor egyértelmű lelkiismereti kötelesség, hogy kiálljunk mellette.

"Soros György felmérhetetlenül sokat tett a magyar társadalom demokratizálásáért, a társadalmi igazságtalanságok feltárásért és orvoslásáért, a kultúra és a tudományok előmozdításáért. A szélsőjobboldali kormányzat ellene folytatott hecckampánya ugyan viszolyogtató, de nem változtatja meg azt a tényt, hogy a legnagyobb elismerés és köszönet illeti meg." (Ferencz Győző költő, irodalomtörténész, műfordító)

De vajon mit jelent valójában 62 tanúságtétel egy 300 példányban megjelent könyvben? Főleg egy olyan országos rágalomhadjárattal szemben, amely már több mint egy évtizede tart? Fellegi erre így válaszol: - Felkészültem erre a kérdésre, ezért már készen áll a válaszom: az igazság nem attól válik igazsággá, hogy hányan állítják azt. Olyan emberek írásai találhatók ebben a kötetben, akik kiemelkedő intellektuális tekintéllyel rendelkeznek, és szakmai tevékenységük alapján egyértelmű, hogy nem kóklerek, tehát nem hazudnak. Példaként említem Romsics Ignác történészt, aki számos jelentős és értékes történeti munkát adott a nemzet elé. Senki nem állíthatja róla, hogy megvehető lenne, aki a megbízók kívánalmai szerint formálná meg véleményét. Tudjuk, hogy léteznek felbérelhető történészek, de ő mindenképpen távol áll tőlük. Így tehát ebben a kötetben nem csupán az számít, hányan tanúsítanak Soros mellett, hanem az is, hogy kik ők: az elit értelmiség tagjai. Márpedig ez a csoport mindig is kisebbséget képvisel a társadalomban. Ők azok, akiket nem lehet könnyen manipulálni. A hatalom hatékony propagandája csupán a tömegeket képes befolyásolni, de a kritikus gondolkodókat, a szellem embereit nem. Őket legfeljebb megpróbálhatják megfélemlíteni.

"Teljes mértékben felháborítónak tartom, hogy a közvélemény nem tükrözi azt a NAGY HÁLÁT, amit érdemelne az a személy, aki folyamatosan segíti a magyar embereket. Festőművészként időről időre kiállításokat szervezek, és egy alkalommal, a '90-es évek elején, Soros Györgyhöz fordultam, hogy segítséget kérjek a kiállításom meghívóinak elkészítéséhez. Örömömre 60 ezer forint támogatást kaptam (ami akkoriban jelentős összeg volt), és ebből sikerült megvalósítanom a meghívókat! Emlékszem, egyszer Lupa szigetén úszni voltam, és az ő régi háza előtt helyeztem el egy csokor virágot, hogy kifejezzem hálámat. Nagyra értékelem őt, és ismeretlenül is tisztelem a JÓSÁGÁT!" (Gerlóczy Sári képzőművész)

Fellegi Ádám kiemelte, hogy a könyvben legalább 59 ember véleménye jelenjen meg. Miért éppen 59? Mert ők voltak azok a neves értelmiségiek – köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond –, akik 1938-ban nyíltan tiltakoztak az első zsidótörvény bevezetése ellen. Milyen hatást gyakoroltak? Fellegi szerint semmilyet, mivel a parlamenti képviselők körülbelül 90 százaléka támogatta a törvényt. Ám ez az 59 ember legalább képes volt a saját tükörképébe nézni! Nevük pedig fennmaradt az utókor számára, bizonyítva, hogy bátorsággal kiálltak meggyőződésük mellett, még a hatalmas ellenállással szemben is.

Soros Györgyről már számos alkalommal megosztottam véleményemet és tapasztalataimat a nyilvánosság előtt. Részletesen beszéltem arról, hogy az ő ösztöndíjának köszönhetően jutottam el az Egyesült Államokba 1984-ben. Ezen kívül, 1984 szeptemberében a Kiskakukkban találkoztam Kertész Imrével, amiért ő kétszer is támogatta a Sorstalanság angol nyelvű fordítását (sajnos egyik verzió sem lett igazán sikeres). Emellett felsoroltam, hogy milyen számos kezdeményezést támogatott Magyarországon. (...) Érdemes megjegyezni, hogy sokan védték őt nyilvánosan, bár plakátokat nem volt lehetőségük ragasztani.

Fellegi Ádám arra vágyik, hogy Soros György a magyar üzleti élet prominens alakjai számára mintakép legyen az adományozás terén. Ezt a mély tisztelet motiválja benne, hiszen Soros vagyonának 80%-át jótékony célokra fordította. Mivel a hazai nagyvállalkozók között csupán egy elenyésző hányad mutat hajlandóságot a jótékonykodásra, Fellegi elhatározta, hogy példát kíván mutatni. Az általa birtokolt készpénzvagyon – amely, mint mondja, nem versenyezhet a NER-lovagok feleségei által hordott luxustáskák árával – teljes összegét jótékony célokra ajánlja fel. Ha csupán egyetlen gazdag magyar követi az ő példáját, akkor már megérte az erőfeszítése.